Völner Pál államtitkár az M1 Ma este című műsorának volt a vendége 2017. február 14-én. Leirat.
Mv: Fél kilenc után járunk, ez pedig a Ma este az M1-en. Tavasszal tárgyalhat az Országgyűlés az új büntetőeljárási törvényről. A parlamenti pártok között már kialakult a szakmai egyetértés, kérdés már csak az, hogy a parlamentben is tartják-e magukat mindehhez. Az új kódex 2018-ban léphet életbe, és egy tucat változást hozhat, azt is várják tőle például, hogy felgyorsuljanak az eljárások. Barna! Köszönöm szépen! Völner Pál, az igazságügyi tárca parlamenti államtitkára. Jó estét kívánok! Mindig eltévesztem.
Völner Pál: Jó estét kívánok!
Mv: Majd belejövök. Szóval a lényeg az, hogy fölgyorsuljanak az eljárások. Itt milyen pontokon változhat majd az eljárási törvény? Nagyon lényeges az, hogy például a bizonyítási eljárás a bíróságoknál csak nagyon-nagyon indokolt esetben kerülhet, hiszen ez a vádhatóság feladata.
Völner Pál: Igen, a jelenlegi újkódex-tervezetben az szerepel, hogy a bíróságoknak a hozott anyag alapján kell ítéletet hirdetniük, és csak kivételes esetben, ha nagyon indokoltnak látják, akkor kell külön bizonyítási eljárást lefolytatni, tehát nem a bíróságokon van a teljes bizonyítási teher. Ilyen értelemben ez a fajta túlbizonyítottsági kényszer, ami esetleg most egy-egy eljárás elhúzódását okozza, ez kiiktatható a rendszerből.
Mv: Ide kapcsolódik a hatályon kívül helyezés változása is, pontosabban hogy azoknak is szigorodnak a szabályai?
Völner Pál: Nagyon kivételes esetekben lesz a másodfoknak csak arra lehetősége, hogy hatályon kívül helyezzen egy korábbi ítéletet. Amennyiben szükségesnek látja, be kell szereznie a bizonyítási indítványokat, ezeket le kell folytatnia, és neki kell érdemben eljárnia, és úgy kell ítéletet hirdetnie. Tehát ez a visszatesszük első fokra, újraindul az egész eljárás, ez a rendszer gyakorlatilag ki tudja szűrni.
Mv: Ugye az ilyen nagy volumenű ügyekben ugye a társadalmi fölhördülés volt még, hogy már megint visszakerült első fokra.
Völner Pál: Igen, számtalan ilyen technikai jellegű módosítás van, például hogy hivatásos bírók szerepének az emelése is benne van, hogy legtöbb esetben majd egyes bíró fog eljárni, a katonai ügyek és a fiatalkorúak kivételével nem lesznek népi ülnökök. Ennek azért van jelentősége, mert egy-egy népi ülnök kiesése esetén is újból kellett kezdeni az eljárást már első fokon is, ami szintén jelentős időveszteséggel járt. Fel kellett olvasni a teljes iratanyagot, amit most csak lényegében kell egy-egy új bíró belépésénél ismertetni, ami szintén rövidítheti az eljárások időtartamát. Tehát számtalan olyan, célszerű, korszerű technikai módosítás van az új tervezetben, ami reményeink szerint, anélkül hogy sérülnének a sértettek vagy éppen a terheltek jogai, mégis egy gyorsabb lebonyolítást tesz lehetővé.
Mv: Az, hogy a nyomozati anyagot is hamarabb meg lehetne ismerni, az is ez irányba hat majd?
Völner Pál: Része az eljárásnak, tehát amennyiben a gyanúsítotti első kihallgatás megtörtént, már megismerhetők az ügy iratai, tehát a védők jobb pozícióba kerülnek. Erősebb terhet is kapnak, hiszen gyakorlatilag fel kell ugyan használniuk minden eszközt a védenceik érdekében, de nem járhatnak úgy el, hogy mondjuk az eljárásokat elhúzzák szándékosan, vagy netán védői magatartásra legyen ez visszavezethető.
Mv: Érdekes dolog ez a büntetőeljárás, mert ugye ilyen büntetőjogi rendelkezések más törvényekben is vannak, például az Alaptörvényben is, az ügyészi szervezet, bírói szervezet, az ártatlanság vélelme is itt kapott helyet, de hát az ügyészekről szóló törvény is, tehát azért más törvényekre is kihat ez?
Völner Pál: Természetesen, ha sikerül elfogadnunk a büntetőeljárási törvényt, akkor utána még lesz egy jó féléves-egyéves folyamat, amikor a kapcsolódó végrehajtási rendeletek, az egyéb törvényekben szükséges átvezetések megtörténnek a büntetőeljárási törvény hatályba lépéséig.
Mv: Érdekes dolog a titkosinformáció-gyűjtés, efelől is változás várható.
Völner Pál: Jelentős előrelépés van ezen a területen. Ma ez a jognak ez a része több törvényben szabályozott, rendőrségi törvény, NAV-törvény, és azzal, hogy beemeljük a büntetőeljárási törvénybe, akkor egy helyen, átláthatóan történik ezeknek az alkalmazása, bírói felügyelet mellett egyértelműen, úgyhogy még az egyeztetési eljárások során, amikor a szakmai stáb itt az elmúlt két évben ezt kidolgozta, civil szervezetek bevonása is megtörtént, a jogvédő szervezetek is üdvözölték ezt a fajta módosítást.
Mv. Ahogy olvastam több külső... Egyébként a Jobbik javaslata például az első, amit itt olvastam, hogy ez is bekerült a tervezetbe, amennyire én tudom, hogy azt javasolta az ellenzéki párt, hogy a sértettek követelései előzzék meg az állami követeléseket.
Völner Pál: Igen, ez is egy hasonló dolog...
Mv: Mondjuk, az is egy speciális terület.
Völner Pál: ... nem kimondottan az eljárásjogi szabályok között fog szerepelni, de nyilván része ennek a csomagnak. Tehát ha egy ilyen módosító tervezetet párhuzamosan fogunk futtatni magának a büntetőeljárási törvénynek a vitájával, ahol gyakorlatilag erről is majd szavazni fog a parlament még az őszi ülésszakban, valóban az állami követelések előtt a sértetti követelések kerüljenek kiegyenlítésre a végrehajtási eljárás során.
Mv: Amikor egy ilyen hatalmas törvény, mint a büntetőeljárási törvény változásáról van szó, akkor mindig az ember ugye összehasonlítja, hogy a Pp., a polgár perrendtartás, azon már túl vagyunk ugye, ez már nem új...
Völner Pál: Igen.
Mv: ... hogy az nyilván az állampolgárok döntő többsége találkozik a Pp.-vel, a polgári perrendtartással, büntetőeljárással reményeink szerint egyre kevesebben, ám mégis egy hatalmas törvényről van szó, de azért nagyon fontos, ez egy ívet jelent. Tehát gyakorlatilag itt most egy folyamat le is zárulhat?
Völner Pál: Miniszter úr vállalta a ciklus elején, hogy az eljárási kódexeket megújítja, az általános közigazgatási rendtartás, közigazgatási perrendtartás, illetve a polgári perrendtartás reformja már lezajlott. Ugyan még egy kisebb módosítás szükséges a közig perrendtartásban, de a büntetőeljárás elfogadásával le tudjuk zárni ezt az ívet, ami egy hatalmas teljesítmény a szakembereink részéről, hogy négy év alatt a teljes eljárási rendszert sikerült megreformálni.
Mv: Még egy kicsit, ha megengedi, államtitkár úr, hogy szakmázzunk, de egy kicsit még mélyebbre csússzunk bele, menjünk bele. Ugye az ügyvédi kirendelés, a védőügyvédi kirendelés szabályai is változnak, pontosabban a hatásköre a kirendelőknek.
Völner Pál: Korábbi időszakban kifogásolták, hogy kényelmi szempontok alapján rendel ki a rendőrség vagy jelöl ki eljáró ügyvédeket, most a kamara feladatai közé emelkedik a védőknek a kijelölése, ami emeltebb szinten biztosítja a terhelteknek a képviseletét.
Mv: Hogyan számolják, hogyan saccolják, bár nyilván nem delphoi országban vagyunk, hogy mekkorára gyorsulhat föl az ügyek elintézési határideje a törvény módosulásával, csak hogy kedvet csináljunk a törvénynek?
Völner Pál: Ezt nehéz így mérni. Mindenképpen azt várjuk tőle, hogy egy csökkenő létszám mellett nem rövidültek lényegesen az eljárások, talán a nyomozás alapossága miatt, például a rendőrségi szakaszok is hosszabbodtak az elmúlt időszakban. De így, hogy a nyomozás részei is tagolásra kerültek, meddig van ügyészi felügyelet, honnan van ügyészi irányítás, az ügyészeken nem lesz akkora kényszer, amikor a vádiratot megfogalmazzák, hogy még utánanézzenek dolgoknak. Vagy ami az ügyek jelentős számában várható, a szlovén mintára bevezetünk egy olyan intézményt, hogy a tucatpereknél, amikor maga az elkövető is, aki talán már többször követett el kisebb stikliket, tudja, hogy ezért mi jár, az ügyész is tudja, hogy mi jár érte. Megjelennek a bíróság előtt, hogy az ügyész megmondja, hogy ő mit javasol, a vádlott az mondja, hogy ő ezt el tudja fogadni, akkor a bíróságnak nem kell külön a bizonyítási eljárás minden lépcsőfokát végigjárnia, hanem kiszabhatja a büntetést, tehát kihirdetheti az ítéletet. Szlovéniában ez nagyon jól bevált, és nagyon sok esetben sikerült röviden lezárni ezeket az ügyeket.
Mv: Államtitkár úr, köszönöm szépen.
Völner Pál: Én is köszönöm a lehetőséget.
(Igazságügyi Minisztérium)