A választási eljárásról szóló törvény és valamennyi jogszabály megfelel az európai normáknak – hangsúlyozta Völner Pál államtitkár Arató Gergely (DK) interpellációjára reagálva az Országgyűlés 2018. június 4-i ülésnapján. Leirat.
Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársam!
Valamennyien emlékszünk, akik itt voltunk a parlamentben, mind a választási eljárásról szóló törvény, mind pedig az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvények elfogadására, ahol az alkotmányügyi kérdésekkel foglalkozó bizottságnak volt egy választási reformért felelős külön albizottsága. Az ott képviselt álláspontok valóban különböztek egymástól, ezért az elfogadásnál nem minden párt szavazta meg, hanem a kormánytöbbség szavazta meg ezeket a választásra vonatkozó szabályokat. De több mint hat hónapon keresztül tárgyalta az Országgyűlés, tehát az, hogy ez egy elhamarkodott és módosításoktól mentes elfogadás lett volna, nem állja meg a helyét.
Az Alkotmánybíróság 2005-ben állapította meg egy határozatában, hogy a választókerületi határokat módosítani kell, amelyre 2007 júniusáig adott határidőt. Ezt az akkori szociálliberális kormányzat elmulasztotta, tehát egy alkotmánybírósági döntésnek is eleget tett a kormánytöbbség, amikor ezeket a kérdéseket is orvosolta és törvényi szinten szabályozta.
Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése Magyarország vonatkozásában elfogadott határozata is elismeri, hogy a kormány eleget tett a Velencei Bizottság és az Alkotmánybíróság kívánalmainak, tehát maga a választási törvény megállja a nemzetközi próbát is.
Ami a kamupártokat illeti: emlékszem én egy olyan televíziós felvételre, ahol ön Zuschlag Jánossal együtt éppen a holokauszttal kapcsolatos nézeteiket fejtették ki nagy nyilvánosság előtt. Ön nem fejtette ki, csak Zuschlag János, pontosítok, de az kétségtelen, hogy a felvételen együtt láthatók, tehát ismeri Zuschlag Jánost. Sajtóinformációk szerint Zuschlag János és hat társa ellen bűnszövetségben elkövetett tiltott adatszerzés miatt a NAV Dél-alföldi Bűnügyi Igazgatósága nyomoz, mert 2017 őszén egy pénzügyi tanácsadó cég adatbázisából szedtek ki adatokat, hogy így gyűjtsenek lehetséges kamupártok részére ajánlásokat a választásokra. Tehát ajánlom figyelmébe a korábbi kapcsolatainak az aktivizálását, ha ezen a területen mélyreható ismereteket akar szerezni, mert ott van a közelben az információ forrása a gyakorló elkövető személyében.
Ami a további kérdéseket illeti, amelyeket felvetett: megjegyzem egyébként, miután nem teljesen szakmai jellegűek voltak, ezekre én sem tudok teljesen szakmai jellegű válaszokat adni, amiért elnézést kérek a parlamenti többségtől. Tehát a választói névjegyzékből a törvény 267. § a) pontja alapján a levélben szavazók névjegyzékéből törölni kell azt a választópolgárt, aki legkésőbb a választás napját megelőző hetedik napon magyarországi lakcímet létesített. Talán elkerülte képviselő úr figyelmét ez a szabályozás. Tehát fogalmilag kizárt, hogy valaki kétféle formában tudjon szavazni egy választáson.
Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársam!
A Nemzeti Választási Iroda elnöke erre külön kitért az Országgyűlés alakuló ülésén tett beszámolójában. Képviselő úr ezen nem vett részt, erről mi nem tehetünk természetesen, de javasolhatom mulasztás pótlására a beszámoló áttekintését, hogy ne csak az én előadásomra kelljen hagyatkoznia.
A választással kapcsolatban azonban egy súlyos jogalkalmazói tévedés mellett nem szabad elmenni. Az Alkotmánybíróság szerint is jogszerűtlenül érvénytelenített több ezer határon túli szavazatot a Kúria, így egy parlamenti mandátumot pont a Fidesz–KDNP-pártszövetség és annak választói veszítettek el. Talán ez is elkerülte képviselő úr figyelmét az elmúlt hetek vitái során.
Úgyhogy összességében azt tudom válaszolni, hogy a választási eljárásról szóló törvény és valamennyi jogszabály megfelel az európai normáknak, és vállalható az a választási eredmény, amit a választók döntő többségének akarata alkotott meg itt, az Országgyűlésben.
Köszönöm a figyelmüket.
(Igazságügyi Minisztérium)