Völner Pál államtitkár az M1 Ma este című műsorának vendége volt 2017. július 13-án. Az interjú leirata.

Mv: Eljárást folytat Magyarország ellen az Európai Bizottság kvótaügyben, erről beszélt ma az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára. Völner Pál szerint a bizottság nem minden, a vonatkozó határozatot be nem tartó tagállam ellen indított kötelezettségszegési eljárást. A kormány egyébként határidőre, ma válaszolt az eljárással kapcsolatban az uniónak. Balázs vendége Völner Pál. Az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára jó estét kívánok!

Völner Pál: Jó estét kívánok!

Mv: Tíz pontban foglalták össze, hogy miért nem tesznek eleget a kvótadöntésnek. Mire hivatkoznak?

Völner Pál: Gyakorlatilag a tíz pont, az már magában a kvótaperben, amit a luxemburgi bíróság előtt indítottunk az Európai Unió Tanácsa ellen, felsorolásra került, hogy véleményünk szerint ez a a határozat, ez egy jogalkotási folyamat része volt és egyhangúlag kellett volna dönteniük a tagállamoknak. Ez a per ma is zajlik, 26-án lesz majd a főtanácsnoknak a véleményének a bemutatása, ami után a bíróság majd döntést tud hozni. Ennek ellenére a bizottság kötelezettségszegési eljárást indított ellenünk egy hónappal ezelőtt ebben a kérdéskörben. Megjegyzem, általában két hónapot hagynak a válaszadásra, ebben az esetben ez egy hónapra csökkent, akárcsak a most folyamatban levő egyéb ügyekben, ami elég udvariatlan lépés egyébként a bizottság részéről és szokatlan. Ezért is mondjuk azt, hogy ez nem a szokásos mederben zajló eljárásoknak a része. És a mai napon küldtük ki a válaszunkat, amiben az általuk felvetett kérdésekre választ adtunk. Többek között felmerült, hogy nem teljesítettük a kvóta szerinti kiírást. Nyilván, ha perelünk, akkor elvi alapon sem fogadhatjuk ezt el. De a másik része, hogy egyéb tagállamok is vannak, nem csak Lengyelország és Csehország, akik ellen szintén eljárás folyik, akik nem teljesítenek, vagy nem olyan mértékben teljesítenek. Rövidesen lejár a kétéves határidő, szeptember 16-án, ami az ideiglenes intézkedés határideje volt. És a 12%-ot sem éri el az eddig befogadott bevándorlóknak a száma, ami előre vetíti, hogy 2 hónap alatt a fennmaradó, csaknem 90%-ot nem fogják teljesíteni a tagállamok. Meglehetősen lanyhán viszonyulnak ehhez a kérdéshez. Ennek ellenére, noha a jogállása ugyanaz az összes ügynek, ezek ellen az államok ellen nem indított eljárást a bizottság.

Mv: Idézzük fel, hogy mi történt. Ugye a belügyminiszterek többségi döntésével született meg ez a bizonyos kvótadöntés. Ezek szerint önök ezt a jogalkotási folyamatot vitatják elsősorban.

Völner Pál: Több szempontból is. Először is a kormányfőkből és államfőkből álló tanácsi formáció korábban is letette a voksát, hogy önkéntes alapon képzelhető el csak a bevándorlóknak a befogadása. Ennek ellenére ezt követően a belügyminiszteri tanácsban többségi döntéssel úgy döntöttek, hogy kötelező ennek az ideiglenes intézkedésnek a végrehajtása mindenki számára. És gyakorlatilag úgy osztották el ezeket az Olaszországban, Görögországban, akkor meglévő bevándorlókat, hogy nem vették figyelembe, hogy Magyarországon abban az időben, még a határzár bevezetése előtt ugyanennyien voltak. Reggel Magyarország még kedvezményezettje lett volna ennek a döntésen, délutánra kötelezettjévé vált, holott a helyzet az nem változott. És elmulasztották, hogy visszaküldjék a parlamentnek véleményezésre. Tehát az Európai Unió Parlamentjének. Nem kérdezték meg a nemzeti parlamenteket. Tehát súlyosan sértették a nemzeti szuverenitásunkat. Arról nem is beszélve, hogy egy ilyen döntés az Európai Unió működéséről szóló alapszerződésben védendő, nemzeti identitást sérti, hiszen, ha megváltoztatják egy nemzetnek az összetételét, az nyilván megváltoztatja az identitását is, tehát a szuverenitásunkat is sértik ezek a lépések. És mi ezt szuverenitási kérdésként fogjuk fel. Hol van a hatáskör az unió és a nemzetállamok között, hol van, az együtt döntés alatt azt értjük-e, hogy az unió dönt helyettünk, vagy egy többségi döntés van? Vagy pedig az, hogy egy kiérlelt folyamatban közös döntésként és egyhangúlag elfogadott döntésként kell ezeket  a hatásköröket gyakorolni. Tehát számtalan olyan kérdést felvet egyébként ez a kötelezettségszegési eljárás, és nem arról a szolidaritásról szól, amiről olyan sokat beszélnek, hanem arról, hogy megpróbálnak nyomást gyakorolni ránk.

Mv: Az, hogy 3,3 millió magyar választó nemet mondott a kvótákra, az nyilván nem egy jogi kategória az Európai Bizottság szemében. Viszont az ebből született törvény annak az kell, hogy legyen, még ha az Alaptörvénybe ez nem kerül bele.

Völner Pál: Az Alaptörvénybe ismert okok miatt, hogy az ellenzéki pártok nem voltak hajlandók megszavazni, nem került bele ez a betelepedés védelem, amire szükség lett volna. De mondom, önmagában a nemzeti identitás védelme is kellő jogi garanciákat nyújt az ellen, hogy ezt el kelljen fogadnunk. A másik, ha nem is jogi kategória a 3 millió 360 ezer magyar választópolgárnak a véleménye, de miután annyi egy irányba mutató döntés volt, ami messze-messze meghalad egy kormánydöntéshez szükséges vagy egy akár egy kétharmados felhatalmazáshoz szükséges szavazói tábort, nyilván a kormány nem térhet el a magyar lakosságnak a véleményétől, ami legutóbb a nemzeti konzultációban is megerősítésre került.

Mv: Ha már a szolidaritást hozta szóba, az unió rendre ennek hiányát rója fel Magyarországnak, de azért nagyrészt arról is szó van, hogy a frontországok anyagilag nem bírják azt a terhelést, amit a migránsáradat jelent számukra. De mennyiben szól ez a kvótaügy a pénzről, mennyiben a szolidaritásról?

Völner Pál: Szerintem, ha az unió szempontjából tekintjük, azért nagyon is ott vannak a pénzügyi érdekek a háttérben. Emlékszünk Soros György ajánlatára, aki felajánlotta, hogy bankhitelekkel megfinanszírozza a nemzetállamokat, hogy fogadják be a migránsokat. Vagy gondolhatunk arra, hogy Görögország, Olaszország kaptak anyagi támogatást ezekben az időszakokban, míg mi, akik a schengeni határ kiépítését vállaltuk, illetve azóta is folyamatosan védjük a saját országhatárunkat, hogy a GDP mintegy egy százalékát költöttük el ilyen célra. És hol a szolidaritás, hogy akik a magállamok, akik mögöttünk vannak, hol adnak ehhez pénzt. Nyilván volt szolidaritás, mert megjelentek a cseh, a szlovák, az osztrák, a lengyel rendőrök is a határon, segítettek nekünk ebben a kérdéskörben. De úgy, ahogy a mondjuk ebben a kvótaügyben, hogy valamennyi tagállamot be kívánták volna vonni ebbe a segítségnyújtásba, arról szó sem volt. Most került csak az utóbbi időben terítékre, hogy a határvédelem erősítése talán az egyik olyan eszköz, ami segít kezelni ezt a válságot.

Mv: Ha ez egy financiális kérdés, akkor a határvédelmi költéseket nem lehet szolidaritási hozzájárulásként fölfogni?

Völner Pál: Mi mindenképpen így szeretnénk, hogyha felfogná a bizottság és a tanács, illetve a brüsszeli apparátus. De alapvetően koncepcionális eltérés van abban, hogy hogyan kell ezt a helyzetet szerintünk kezelni, megoldani a válságot, ők pedig a saját lépéseikkel szerintem inkább eszkalálnák ezt a helyzetet, hiszen egy folyamatnak a fenntartása önmagában gerjeszti a bevándorlást, hiszen további milliók indulnának el Ázsiából, Afrikából az unió felé.

Mv: Közben elindult még egy kötelezettségszegési eljárás, ez már a civil szervezetek átláthatóságáról szóló törvény miatt indult. A két eljárás jogilag egymástól teljesen független. De logikailag összefüggőnek tekintik ezeket?

Völner Pál: A gyökere ugyanott van, ugyanis ha belegondolunk abba, hogy miről szól a törvény, az arról szól, hogy külföldről finanszírozott szervezetek átláthatóságáról. És akkor látjuk, hogy ugyanaz a kör, amely élénken tiltakozik az ellen, hogy ki kelljen mutatnia, adminisztratív úton be kelljen jelentenie, hogy külföldről támogatott szervezet, a legmarkánsabban azok akarják, hogy a bevándorlást azt fogadja el a kormány, hogy szüntesse meg a határvédelmet, hogy az illegális határátlépést továbbra is engedélyezze, ahogy az a korábbi időszakban rázúdult Európára. És mindemögött ott van Soros György személye. Ezt ki kell mondanunk, ugyanis ő az, aki személyében is támadja a kormányt. Maffiakormánynak nevezte Magyarország kormányát, holott ha megnézzük, egy ilyen maffiaszerű hálózatot ő működtet ebben az egész civilnek nevezett világban, hiszen messze nem a civilekről van szó. Hatvanezer civil szervezet működik Magyarországon, és ebből több száz millióval kitömött saját szervezetei azok, akik ez ellen a törvény ellen ágálnak. Illetve akiknek az érdekében, tudjuk, volt a Soros–Juncker találkozó az Európai Parlamentben, több mint kétszáz képviselőt, a kiszivárogtatott adatok alapján magának vall Soros. Ők gerjesztik azt a folyamatot, ahol Magyarországot próbálják ebben az ügyben elmarasztalni, mert nem hajlandó beállni a sorba, és elfogadni azt, hogy beengedjük és befogadjuk azokat a migránsokat, akik gyakorlatilag rengeteg problémát okozhatnak a terrorizmuson, a bűnözésen keresztül további, akárcsak a kulturális önazonosságunk veszélyeztetésén keresztül.

Mv: Köszönöm, hogy eljött hozzánk.

Völner Pál: Köszönöm a lehetőséget.

(Igazságügyi Minisztérium)