Völner Pál államtitkár a Trend FM-Gazdasági Rádió Csoport Reggeli monitor című műsorának volt a vendége 2016. február 22-én. Az interjú leirata.
Mv: Negyed 11. A CSOK-siker és az uniós kötelező rendelkezések miatt változik a polgári törvénykönyv. Az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára elmondta, a 2014 március 15-én életbe lépett polgári törvénykönyv jelzálogjogi rendelkezésének módosítása nemcsak azért szükséges, mert nincs összhangban a kötelező uniós rendelkezésekkel, hanem mert nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a hitelezés beindulhasson és csökkenhessenek a kamatok. Völner Pált Lakatos László kérdezte.
R: Miért vált szükségessé a jelzálogjog módosítása?
Völner Pál, államtitkár, IM: Már tavaly januárban mind az NGM-ben, mind az Igazságügyi Minisztériumban felálltak azok a munkacsoportok, amelyek úgymond felülvizsgláták a hatályba lépő Ptk.-t a hétköznapi alkalmazás területén. Azok a beérkező vélemények ügyvédektől, közjegyzői kamarától, amelyek a gyakorlat úgymond hiányosságaira mutattak rá, ezek motiválták ezt a folyamatot, ami elérkezett odáig, hogy a zálogjog újra szabályozása is szükségessé válhat.
R: És mit várnak tőle, kinek lesz ez jó, vagy ez egyszerűen csak arról szól, hogy követni kell az uniós szabályozást, és muszáj változtatni?
Völner Pál: Valóban van egy jogharmonizációs oldala, hiszen 2013-ban az Unió is ebben a tárgyban adott ki egy irányelvet, amelyhez alkalmazkodnia kell a Ptk.-nak is, miután a bíróságoknak alkalmazniuk kell az uniós jogot. Tehát itt egy ellentmondás van a két jogi szabályozás között. De a másik, ha arra gondolunk, hogy most lép hatályba a CSOK és az ezzel kapcsolatos lakásépítési hullám, ezt két oldalról is finanszírozni kell. Egyrészt a pénzintézeteknek ezt a kedvezményes tízmillió forintos hiteltömeget ki kell valamiből gazdálkodniuk, valahonnan ehhez forrást kell keríteniük, és pont a jelzálogjoglevél piac az, ahol legjobban, legolcsóbban lehet forrásokat bevonni. Ehhez viszont az önálló zálogjogoknak az intézményét helyre kell állítani. Ha a vállalkozói oldalról nézzük, akiknek szintén mondjuk egy építkezést finanszírozni kell, ott pedig közhiteles zálog nyilvántartó, zálog nyilvántartás nyilván szükséges ahhoz, hogy a bankok bátrabban és biztosabban tudják finanszírozni ezeket a cégeket. Tehát ezt a részét is érdemes felülvizsgálni és ebben is lépünk kell.
R: Mikorra várható a hatályba lépés, mekkora munka ez?
Völner Pál: Gyakorlatilag a témák azok adottak. Miután a kodifikációkban szerencsére a minisztérium jártas munkatársakkal rendelkezik, várhatóan akár márciusra a kormány elé tudjuk vinni ezt a javaslatcsomagot, és áprilisban be lehetne akkor kedvező kormánydöntés esetén terjeszteni a parlamentnek. Ez azt jelenti, hogy a nyár beállta előtt el tudná fogadni a parlament.
R: Nem okoz problémát, összeakadást az új jogszabály hatályba lépéséig eltelő idő alatt az, hogy most más a szabályozás most, hogy nincs hatályban önálló jelzálogjogi passzus?
Völner Pál: Valóban nincs hatályban, de egyrészt a megörökölt hitelek tömegeknél ez a gyakorlat ez egy élő gyakorlat, és az átmeneti időszakban, ami a Ptk. hatályba lépése és a napjaink között van, tehát ebben a két évben nem volt olyan tömegű ingatlanhitelezés, ami felbolygatta volna a piacot. Tehát viszonylag zökkenőmentesen vissza lehet állni a korábbi rendszerre.
Mv: Az elmúlt percekben Völner Pált hallhatták, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkárát.
(Igazságügyi Minisztérium)
