Több, mint 15 éve vezették be a tényleges életfogytiglant – jelentette ki Répássy Róbert az M1 Ma reggel című műsorában. Leirat.
Mv: A tényleges életfogytiglan beváltotta a hozzáfűzött reményeket. Ezt állítja a kormány, de ahogy mondják, az európai intézmények folyamatosan támadták Magyarországot az életfogytiglan miatt. A számok viszont azt mutatják, hogy visszatartó ereje van ennek a büntetési formának. Ezzel megyünk tovább, Anikó. Répássy Róbertet köszöntöm, jó reggelt kívánok, igazságügyért felelős államtitkárt.
Répássy Róbert: Jó reggelt kívánok.
Mv: Nem egy új intézmény a tényleges életfogytiglan. Most mi az, amit támad a strasbourgi bíróság?
Répássy Róbert: 1999-ben vezette be az Országgyűlés, az első Orbán-kormány idején került sor erre a törvénymódosításra, tehát több, mint 15 éves intézményről van szó, ezért is mintegy olyan büntetőjogi intézményről, aminek a működését meg lehet vizsgálni, kellő idő van rá, ezért is érdemes a számokat felidézni. Még a kilencvenes évek végén évente majdnem háromszáz emberölést követtek el, tehát megközelítette a háromszázat az emberölések száma. Ma már szerencsére, vagy inkább sajnálatosan 150 alatt van az évente elkövetett emberölések száma, azért mondtam, hogy sajnálatosan, mert egy is sok ebből a bűncselekményből. Tehát nem lehet azt mondani, hogy nincsen visszatartó ereje a tényleges életfogytiglannak. Az utóbbi három-négy évben felerősödtek az európai intézmények részéről a kritikák, elsősorban az Európai Parlamentben politikai okokból az új alaptörvény elfogadása után támadták a tényleges életfogytiglant és meglepő, hogy 2004-ben Magyarország ezzel a büntetőjogi rendszerrel csatlakozott az Európai Unióhoz. Tehát nem lehetett meglepetés senki számára, hogy Magyarországon is, meg még egyébként az Európai Unió tagállamainak körülbelül egyharmadában létezik a tényleges életfogytiglan. Tehát egy olyan vitáról beszélhetünk az utóbbi években, amely azok után meglepő, hogy több, mint egy évtizedig nem folytattak ilyen vitát Magyarországgal szemben.
Mv: Mi az, amit kifogásolnak pontosan?
Répássy Róbert: Hát itt két fajta vitáról beszélhetünk. Az egyik egy jogi természetű vita, amely a strasbourgi emberi jogi bíróságon zajlik, és ott egyes konkrét ügyeket vizsgál meg Strasbourg, akik odafordulnak. A strasbourgi emberi jogi bíróság azt mondja, hogy nincs akadálya annak, hogy életfogytiglani büntetést szabjon ki egy ország, életfogytiglani büntetést alkalmazzanak, de az elítéltnek a remény jogát meg kell hagyni, azt a remény jogát, hogy valaha szabadulhat. Ezért kell olyan felülvizsgálati módszereket, felülvizsgálati rendszereket beépíteni az életfogytiglanba, ami alapján egyszer valaha reménye lehet az elítéltnek arra, hogy szabaduljon. Ugye Magyarország ezt úgy biztosítja, hogy amikor a bíró kizárja a feltételes szabadlábra helyezést, a szabadlábra bocsátást, akkor a kegyelem lehetőségét negyven év múlva mindenképpen meg kell vizsgálni, tehát egy automatikus kegyelmi eljárást biztosít Magyarország. Ez azt jelenti, hogy hát elvileg, ahogyan mondtuk, a remény jogát meghagyja ez az intézkedés az elítélttel szemben.
Mv: De akkor ez nem elegendő, bocsánat, vagy ez nem egyenlő ugyanazzal, amit a strasbourgi bíróság szeretne?
Répássy Róbert: Hát a strasbourgi bíróság úgy fogalmazott, hogy ennek egy valós reménynek kell lenni, tehát hogy tudnia kell az elítéltnek azt, hogy mihez kell tartania magát, mihez kell igazodnia ahhoz, hogy valaha szabadulhat. Most ugye egy negyven év utáni elítélés, vagy negyven évig tartó elítélés esetén az, hogy negyven év múlva mit fog mérlegelni egy akár a bírók mit mérlegelnek, mert feltételes szabadlábra bocsátás szóba jöhet, vagy mit mérlegel a köztársasági elnök, ezt nagyon nehéz megítélni. De az emberi jogi bíróság szerint ennek a jogi lehetőségét nem szabad kizárni, hogy valaha szabaduljon. Most ez a mi álláspontunk szerint, tehát az Igazságügyi Minisztérium álláspontja szerint és a kormány álláspontja szerint most már a törvényeink teljesítik ezt a feltételt. Ezt megerősítette egyébként a Kúria legutóbbi úgynevezett jogegységi határozata, ahol azt mondták, hogy nem lehet vagy nincs ok arra, hogy az életfogytig tartó szabadságvesztésben megváltozzon a bírói gyakorlat. Eddig egyébként összesen 48 esetben szabtak ki a bíróságok tényleges életfogytiglant, tehát ezért volt jelentősége, hogy a Kúria azt mondta, hogy nem kell megváltoztatni a gyakorlatot, mert a magyar szabályozás összeegyeztethető a nemzetközi szerződésekkel, nem sérti a nemzetközi szerződéseket, mondta a Kúria. Ezért is érezzük úgy, hogy hosszú vita után sikerrel védte meg a kormány a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés intézményét.
Mv: Köszönöm szépen, hogy itt volt.
Répássy Róbert: Én is köszönöm szépen a lehetőséget.
(Igazságügyi Minisztérium)