Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium államtitkárának a Magyar Hírlapban megjelent interjúja 2016. december 28-án.

Erős jogi álláspont a kvótaperben
Már az európai fősodor is észleli, valós veszéllyel állunk szemben, a politikusok nem hagyhatják figyelmen kívül az állampolgárok véleményét – mondta a lapunknak adott interjúban Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára a migrációs helyzet, illetve a hazánk által a betelepítési kvóták ellen indított eljárás kapcsán.

„Összeállt a kemény mag ellenünk”
A strasbourgi gyakorlattól eltérően itthon alaposabban vizsgálják ki a fogvatartottak panaszait – véli Völner Pál államtitkár.
„Bízunk abban, hogy az Európai Bíróság nem politikai, hanem jogi döntést hoz a kvótaperben” – nyilatkozta a lapunknak adott interjúban Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára a jövőre esedékes kvótaperről. Kifejtette, a főirányzat a „néplélek hatására” puhul a kvóta mellett kiálló államokban. Elmondta, decemberben lezajlott az első ötpárti egyeztetés az új büntetőeljárási törvény tervezetéről, és pozitív hozzáállást tapasztaltak az ellenzéki pártoktól.

– Melyik eljárási fázisában tart most a kötelező betelepítési kvóta kapcsán a hazánk által kezdeményezett per?

– A Magyarország, illetve az Európai Tanács oldalán beavatkozók szeptember 30-ig nyújthatták be beadványaikat. Ezzel az úgynevezett írásbeli szakasz le is zárult.

– Ezekben a beadványokban volt valami új elem?

– Már a beavatkozások bejelentésekor kiderült, hogy mindenki pontosan oda pozícionálta magát, ahová várható volt. Így például a görögök és az olaszok nyilván üdvözlik és támogatják a kvótarendszert, ahogyan Németország, Franciaország, sőt maga az Európai Bizottság is a tanácsot támogatja, vagyis összeállt ellenünk a kemény mag. Lengyelország ugyanakkor elkötelezett a Magyarország és a Szlovákia által képviselt álláspont mellett. A beavatkozó felek beadványai sem tartalmaztak új elemeket az eddigieken túl.

– Ezek után mennyire reménykedhetünk fair eljárásban?

– Mi természetesen abban bízunk, hogy nem politikai, hanem jogi döntést fog hozni a bíróság. Ugyanakkor nem lehet nem észrevenni, hogy az európai politikai fősodor is észleli már, hogy valós veszéllyel, problémával állunk szemben. A politikusok nem hagyhatják figyelmen kívül az állampolgárok véleményét, és azokat a szörnyű tragédiákat, amelyek kezdenek mindennapossá válni kontinensünkön. A francia miniszterelnök, Manuel Valls már korábban jelezte, hogy nem akarnak több migránst befogadni, de Ausztria álláspontja is lényegesen változott. És december 19-én sajnos a „willkommenskultur” fellegvárát, Berlint is elérte a terror. Bár Merkel kancellár az embertelen támadás után mintegy fél napig meg sem szólalt, részvétet sem nyilvánított saját meggyilkolt polgárai hozzátartozóinak, nem hiszem, hogy erőteljesebb változtatás nélkül folytatná korábbi politikáját. Fel kell végre fogniuk, hogy a huszonnegyedik órában vagyunk.

– Az Alkotmánybíróság ombudsmani beadványra hozott határozatára azt mondta, hogy jó alapot szolgáltathat az eljárásban. Mennyire venné figyelembe a bíróság a magyar AB véleményét?

– Ez egy nagyon érzékeny kérdéskör, mert nincs kialakult bírói gyakorlat, de kétségtelen, hogy a különböző – német, francia – alkotmánybíróságok a magyarhoz hasonló határozatokat hoztak, kimondva, hogy vannak a szuverenitásnak olyan elemei, amelyekről nem mondott le az adott tagállam. Ez egy erős jogi álláspont.

– Mi a véleménye arról, hogy a röszkei zavargások miatt perbe fogott Ahmed H. ellen meghozott ítéletet bírálta az Egyesült Államok?

– Jogsértésre akarták buzdítani a kormányt, arra, hogy avatkozzon be a bíróság működésébe, döntéshozatalába. Ez minden demokratikus és jogállami elv felrúgását jelenti, ezt Washingtonnak is tudnia kell. Ez egy színtiszta politikai akció volt.

– Az Emberi Jogok Európai Bírósága felfüggeszti a magyar elítéltek által az elhelyezési körülmények miatt kezdeményezett kártérítési pereket, mert hazánk megteremti a jogorvoslat lehetőségét. Nem tartanak attól, hogy a fogvatartottak tömegesen fognak élni ezzel a lehetőséggel?

– Inkább Strasbourgban éltek tömegesen vele, ahol nem egyedileg bírálták el az ügyeket. Itt azonban alaposabb kivizsgálásnak vetik alá az egyes eseteket. A zsúfoltság csökkentése érdekében több börtön is épül a közeljövőben, de a zsúfoltságot nemcsak ezzel lehet csökkenteni, hanem például a reintegrációs őrizet is ezt a célt szolgálja. Ennek alkalmazási lehetőségeit most bővítettük.

– Megalkották a legfontosabb eljárási törvényeket. Mit emelne ki ezekből?

– A polgári perrendtartást, mert egy olyan új kódexet alkottunk, amellyel lehetővé válik az eljárások felgyorsítása. Újdonság az osztott perszerkezet is. Az általános közigazgatási rendtartás egy régi, többször módosított törvényt vált fel, és jelentős egyszerűsítésen ment keresztül. Behoztunk egy hatvannapos, „bruttó” ügyintézési határidőt, amely alatt határozatot kell hoznia a hatóságnak. Tovább rövidíteni a határidőket nincs értelme, mert akkor például a mindenféle szükségszerű hiánypótlások miatt ez úgysem lenne tartható. Közigazgatási perrendtartás korábban nem létezett, most ezt is megalkottuk. Létrehoztunk nyolc regionális közigazgatási bíróságot, de ahogy Darák Péter, a Kúria elnöke is jelezte, szükség lenne önálló közigazgatási bírósági szervezetre. Reméljük, hogy – a köztársasági elnök beadványa nyomán – az Alkotmánybíróság is olyan határozatot hoz majd, amelyik ebbe az irányba mutat, és újabb lendületet ad majd ahhoz, hogy a 2018-tól kezdődő ciklusban kiteljesíthessük a rendszert.

– A büntetőeljárási törvény tervezetét ötpárti egyeztetésre bocsátják. Megfogalmazott-e már bármelyik párt valamilyen véleményt a javaslatról?

– Decemberben lezajlott az első megbeszélés, és pozitív hozzáállást tapasztaltunk az ellenzéki pártoktól. Az egyeztetéseket folytatjuk a tavaszi ülésszakig. Világos szabályokat tartalmaz a törvény, kiküszöbölve a koherenciazavarokat. Az új jogszabály egyértelmű felelősségi köröket határoz meg, hogy ne a bíróság feladata legyen a teljes tényállás tisztázása, a bizonyítás lefolytatása. Új elem egy olyan megállapodás lehetősége is, amikor az ügyész és a terhelt egyetértésre jut a bűncselekménnyel kapcsolatban, és ha a bíróság ezzel egyetért, akkor nem folytatja le az eljárást. Nyilván ez a lehetőség csak bizonyos kisebb súlyú bűncselekmények esetén áll fenn. Lehet, hogy valaki életében egyszer kerül bíróság elé, és ez igen nagy trauma neki. Valószínűleg inkább élne egy ilyen lehetőséggel, mint hogy évekig tárgyalásokra járjon és fizesse az ügyvédeket, és emellett természetesen a másik fél szempontjából is sokkal megnyugtatóbb lehet az ügynek ez a fajta gyors lezárása.

– Jogalkotás szempontjából még van valamilyen fontosabb jogszabály, ami megalkotásra vár?

– Ilyen például az ügyvédi törvény, amelyről már zajlanak az egyeztetések a szakmai szervezetekkel. Ez rendezni fogja egyebek mellett a jogtanácsosok helyzetét, a kamarai szabályokat. Remélhetőleg tavasszal be tudjuk terjeszteni a parlament elé.

– Miért módosították a civil szervezetek bejegyzéséről szóló törvényt?

– Lényegesen gyengítjük az ügyészi törvényességi felügyelet kereteit. Számtalan nehézséget okozott ez a bejegyzéseknél, és nem voltak olyan visszaélések, amelyek indokolták volna az ügyészség szerepét. Így most a bíróságokhoz kerül vissza a felügyelet, amely leegyszerűsíti a folyamatot.

– Hol tart az állatvédő szervezetekkel még az év elején elindított konzultáció?

– Három munkacsoportot állítottak fel a szervezetek, és ebből kettő, a szabályozással, valamint az oktatással foglalkozó csoportok már leadták javaslati anyagaikat. Sok apró lépést kell megtennünk elsősorban a megelőzés területén, nem pedig például a büntetési tételek emelése ügyében.

(Igazságügyi Minisztérium)