Völner Pál államtitkár Staudt Gábor (Jobbik) interpellációjára válaszolt az Országgyűlésben 2017. október 30-án.
Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház!
Mindenekelőtt fontosnak tartom tisztázni, hogy a bírói függetlenséget az Alaptörvényünk garantálja, miszerint a bírák függetlenek és csak a törvénynek vannak alárendelve, és ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatók. Magyarországon a bírósági igazgatás sajátja, hogy szervezetileg is teljesen független a végrehajtó hatalomtól.
Szeretném leszögezni, hogy a képviselő úr interpellációjában elhangzottakkal ellentétben a bírói pályázatok elbírálása egy bonyolult, többszereplős folyamat, továbbá a pályázatok elbírálása, a vezetői kinevezések csak objektív kritériumok alapján, átlátható módon mehetnek végbe, a pályázati határidő leteltét követő 15 napon belül a járásbíróságra, a közigazgatási és munkaügyi bíróságra, valamint a törvényszékre kiírt pályázat esetén ugyanis a törvényszék bírói tanácsa, ítélőtáblára kiírt pályázat esetén az ítélőtábla bírói tanácsa, a Kúriára kiírt pályázat esetén a Kúria bírói tanácsa a pályázókat meghallgatja, és a pályázatokat az elért pontszámoknak megfelelően rangsorolja.
A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény alapján a pályázat elbírálója ugyan az Országos Bírósági Hivatal elnöke, vagy a Kúriára kiírt pályázatok esetén a Kúria elnöke, a törvényi szabályozás alapján azonban kizárólag a bírói tanács által az első három helyre rangsorolt pályázónak van esélye bírói kinevezésre, ráadásul közülük csupán az első helyre rangsorolt pályázó esetén van arra lehetőség, hogy kinevezésére az Országos Bírói Tanács előzetes egyetértése nélkül kerüljön sor, az Országos Bírósági Hivatal elnöke ugyanis csak az Országos Bírói Tanács egyetértése esetén terjeszthet fel kinevezésre a rangsor első helyén álló pályázattól eltérő pályázót, illetve bírálhatja el a pályázatot a rangsor első helyén álló pályázótól eltérő pályázó áthelyezésével.
Hangsúlyozandó továbbá, hogy az Országos Bírósági Hivatal elnökének a pályázat érvénytelenné nyilvánításával kapcsolatos jogköre nem önkényes, hanem az Országgyűlés által elfogadott, a Velencei Bizottság, majd az Alkotmánybíróság álláspontja nyomán végrehajtott módosításokkal megállapított törvényi alapokon nyugszik. Ami a pályázat kiírását követően bekövetkezett munkaszervezési változásokat illeti: kérem, engedje meg, tisztelt képviselő úr, hogy felhívjam figyelmét arra a tényre, hogy egy bírói álláspályázat lefolytatása rendszerint egy több hónapos folyamat, amely időtartam alatt felmerülhetnek olyan, az ügyterhet, illetve személyzeti kérdéseket érintő körülmények, amelyek megalapozzák egy bírói álláshelyre kiírt pályázat okafogyottságát.
Mindezek alapján a kormány tehát nem gondolja, hogy a bírói pályázatok elbírálásának jelenlegi törvényi rendszere alaptörvény-ellenes. Ellenkezőleg, úgy vélem, a hatályos törvényi szabályozás célja az igazságszolgáltatás hatékony működésének elősegítése. Igazolja ezt az eltelt öt év is, amely egyébként igazolta, hogy semmiféle működési zavarokat nem okozott ennek a gyakorlatnak a kialakulása és ennek a szabályozásnak az érvényesülése.
Kérem képviselő urat, hogy fogadja el a válaszomat. Köszönöm megtisztelő figyelmüket.
(Igazságügyi Minisztérium)