Völner Pál államtitkár az M1 Ma este című műsorában beszélt a civiltörvény és a felsőoktatási törvénnyel összefüggésben indított kötelezettségszegési eljárások kapcsán az Európai Bizottságnak küldött válaszlevelekről 2017. augusztus 14-én.

Mv: Elküldte a kormány a válaszokat az Európai Bizottságnak a civil szervezetek külföldi támogatásáról szóló jogszabály ügyében és a Soros-egyetem működését is szabályozó felsőoktatási törvénnyel kapcsolatban. Brüsszel mind két témában kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen. Most megtudjuk, hogy mit reagált erre a magyar kormány. A vendégünk Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára. Jó estét kívánok államtitkár úr!

Völner Pál: Jó estét kívánok!

Mv: Hát ugye két kötelezettségszegési eljárásról van szó, de az egyik, az már második szakaszban van, mégpedig az úgynevezett CEU-törvény, ami egyébként a felsőoktatási törvény módosítása. Mi volt az indokolt levélben, amit visszaküldött az Európai Unió Bizottsága?

Völner Pál: Hát több témát kifogásoltak. Az egyik például, hogy nemzetközi egyezmény szükséges a külföldi egyetemek magyarországi működéséhez. Erre a gyakorlat a legkiválóbb cáfolat, hogy ez nem okoz problémát, hiszen éppen a McDaniel College, egy szintén amerikai egyetem ügyében Maryland állammal a közelmúltban írtunk alá egy szerződést, ami az egyetem további működtetését biztosítja, és az együttműködő felek közül senki nem kifogásolta, hogy ez aránytalan sérelmet jelentene a megoldandó feladatok között. A másik része az volt, hogy előírtuk, hogy kell, hogy legyen külföldön is egy anyaintézmény, ami tulajdonképpen hitelesíti, hogy az a tevékenység, amit itt folytatnak, annak van egy referenciája az anyaállamban. Ez az amerikai egyetem is természetesen ennek megfelelt, de mint tudjuk a Soros-egyetemnek nincs amerikai megfelelője. Tehát nem működtetnek Amerikában egyetemet, és úgy működtetnek itt egy amerikai külföldi egyetemet, hogy ennek nincs amerikai megfelelője. Nyilván ezt nekik kell megoldaniuk, hogy találjanak egy olyan anyaintézményt, ami ezt a működtetést hitelesíti, de megjegyzem, hogy ez nem egy új szabályozás az unión belül. Németországban, Spanyolországban, vagy akár Csehországban is, nem lehetne alapítani úgy egyetemet, hogy nincs külföldi anyaintézménye. Vagy Szlovákiában pedig csak olyan egyetemeket lehet alapítani külföldieknek, hogy az európai gazdasági térségben kell, hogy legyen székhelyük egy másik tagállamban, ami szintén, hogy úgy mondjam, a magyar szabályozásnak a kritériumait elfogadhatóvá teszi. Hiszen van rá precedens, és az unió ezek ellen az államok ellen nem indított kötelezettségszegési eljárást. A harmadik ilyen téma volt a névhasználatnak a kérdése, hogy mi kimondtuk, hogy világosan elkülöníthetően kell a neveket használni, és pontosan például a CEU kapcsán nagyon nyilvánvaló, ugyanis a Soros-egyetem, az Soros-egyetemeket jelent Magyarországon, hiszen van egy Közép-Európa Egyetem, ami Magyarországon akkreditált intézmény, magyar neve van, ugyanúgy Soros György felügyeli ezt az intézményt, s van az úgynevezett CEU, amely viszont az amerikai egyetemnek lenne az itteni leképeződése, hogyha lenne amerikai anyaegyeteme, de ha lefordítjuk...

Mv: De viszont van campusa. A CEU-nak is van campusa, és...

Völner Pál: Igen.

Mv: ...a Közép-európai Egyetemnek is Magyarországon.

Völner Pál: Bár ebben szerintem nem mindenki biztos, hogy melyikre jár, a hallgatók közül sem, miután...

Mv: Ez komolyan, hogy ennyire összefolyik a kettő?

Völner Pál: Szerintem összefolyik, mert a magyar egyetem nevét, hogyha lefordítjuk angolra, és nagyon sok a külföldi hallgató, aki szerintem elsősorban angolul kommunikál, akkor ugyanaz a neve. A kiállított diplomát a magyar egyetem ugyanúgy kiállíthatja angolul, tehát szerintem, ha végignéznék az összes hallgatót, és anélkül, hogy utánanézhetne a dolgoknak, megkérdeznék, hogy szerinte melyik egyetemen végzett, szerintem nagyon szórt vélemények születnének ebben a kérdésben, hogyha nem tennénk a névhasználat területén egyfajta cenzúrát, hiszen a felsőoktatásban ennek a fajta közhitelességnek jelen kell lenni a diplomák kiadásánál, és ez egy állami feladat, hogy ezt mi megoldjuk.

Mv: Ugye benne volt az is, hogy a szolgáltatások szabad áramlását akadályozza ezzel a magyar állam.

Völner Pál: Az egész eljárásnak ez az alapja, ugyanis eredetileg a CEU kapcsán emelte fel szavát Timmermans biztos úr, majd rájött, hogy azért ez egy kicsit szűk terület, akkor rögtön a felsőoktatási törvény sérelmes voltát hangoztatta, de aztán kiderült, hogy az is nemzeti hatáskör. Tehát a bizottságnak ebben semmiféle jogköre nincsen, s akkor kerestek gyorsan egy új jogcímet, és a szolgáltatások szabad áramlásában, ennek a biztosításában találták meg, tehát erre a jogcímre alapozva merült fel ez a három sérelmes pont, amire most próbáltam meg válaszolni.

Mv: Ugye ez az egyik része, az uniós része, nyilván valamilyen szinten van kapcsolat a CEU és a magyar állam illetékesei között is. Arra látnak valamiféle jelet, hogy mondjuk a rektor, Ignatieff, az megpróbálja mondjuk az amerikai campusnak a létrehozását?

Völner Pál: Szerintem attól függ az egész, hogy mire akarja a Soros György felhasználni ezt az ügyet. Eddig látszott, hogy nem az együttműködés talaján állt, New York állammal szerintem meg tudnánk állapodni. Szerintem a névhasználatnak a kérdése is egy technikai kérdés, amit könnyű lenne megoldani, az valóban egy gyakorlati feladvány, hogy legyen egy anyaországi, Amerikában lévő campus, amivel megállapodnak, hogy gyakorlatilag hátteréül szolgálna az itteni intézménynek, csak azt nem tudom, hogy mi a megbízatása Ignatieff úrnak. Tudjuk, hogy ő egy kanadai megbízottja volt Soros Györgynek, az ottani liberális párt vezetőjeként nagyot bukott aztán a választásokon, és végül ezt kapta meg egyfajta elfekvőnek, hogy eljöhetett tudomány űzni Magyarországra. Nem tudom. Tehát a józan ész fog győzni, vagy pedig a politikai hecckampányt akarják folytatni? Rajtuk múlik a döntés.

Mv: Civiltörvény. Szintén úgy minősítette, hogy politikai hecckampány.

Völner Pál: Természetesen, mert a civiltörvény kapcsán, és ugye tudjuk, volt egy Velencei Bizottság állásfoglalás, amit a magyar parlament megkapott, még magának a törvénynek a meghozatala előtt, ebben magát a célt, egy legitim célnak fogadták el, hogy külföldről finanszírozott szervezetek regisztráltassák magukat, vagy valamilyen formában az átláthatóságot biztosítsák. Szerintünk ez a törvény ezen nem terjeszkedik túl, néhány apró módosítást is belevittünk, amit a bizottság javasolt, mármint a Velencei Bizottság, és ezek után a tőke szabad áramlására hivatkozva indítottak kötelezettségszegési eljárást éppen ebben a hivatalos levélben, amit most kaptunk meg, illetve most kellett megválaszolnunk, mondván, hogy az adományozóknak a nevét nyilvánosságra kell hozni, s ezzel olyanfajta sérelemmel jár, ami gyakorlatilag veszélyezteti, hogy ők adakozzanak, és ezzel a tőke nem tud ide áramolni. Tehát ez a...

Mv: Na de hát egy civil szervezetnek a támogatási pénze, az mitől tőke?

Völner Pál: Hát ebben a gondolkodásmódban minden pénz tőke. Tehát ezt azért el kell fogadnunk, hogy az adomány is tőke, hiszen pénzáramlással jár, és gyakorlatilag erre próbáltunk olyan megnyugtató választ adni, hogy egy egyszeri regisztráció, az nem lehetetleníti el a szervezet működését. Példaként hozhatnám azt is, hogy a Soros-szervezetek, a Helsinki, és a többiek, az általa támogatott szervezetek is azt mondták, hogy például a közhasznúsági jelentéseikben erre már kitértek, erre már hivatkoztak, tehát igazából olyan adatot kér az állam, amely nyilvános. Ugyanakkor megtagadják a regisztrációt, megjegyzem, a másik oldalról, és arról nem beszélnek, hogy nemcsak itt a sok százmilliós adományokról van szó, amelyeket ők kapnak, vagy kaphatnak olyan szervezetek is, amelyek nem közhasznú szervezetek, hanem mint tudjuk, hét és fél millió forinttól van ez a bejelentési kötelezettség.

Mv: Mi lesz azokkal, akik nem regisztrálnak? Ugye bejelentette a Helsinki Bizottság, és még két szervezet, hogy nem hajlandó regisztrálni.

Völner Pál: Gyakorlatilag a törvényben egy többlépcsős eljárás van szabályozva az ilyen esetekre. Pénzbírság, fellebbezési lehetőség, bíróság előtti eljárásnak a garanciája szerepel benne, tehát több fokozaton belül van lehetősége arra a szervezeteknek, hogy ezt a mulasztást orvosolják, és ne jussanak el a végéig, adott esetben egy két-hároméves folyamatnak a végén, amikor lehetséges akár a szervezetnek a törlése is, ha minden együttműködést megtagad a magyar állammal.

Mv: De ez nem első pillanati törlés, tehát ezt végig kell járni gyakorlatilag?

Völner Pál: Nem, ez egy többlépcsős, bírói eljáráshoz kötött, kellő garanciákkal ellátott eljárás. Nyilván ha valakinek az a célja, hogy töröltesse magát, akkor el tudja érni ezen az úton.

Mv: Államtitkár úr, köszönjük, hogy eljött!

Völner Pál: Köszönöm a lehetőséget!

(Igazságügyi Minisztérium)