Völner Pál államtitkár Hadházy Ákos (LMP) felszólalására reagált az Országgyűlés 2017. szeptember 18-i ülésnapján. A beszéd leirata.
Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr!
Az ön által felvetett kérdés – valamennyien jól tudjuk – a 2010 előtt keletkezett tömeges probléma megoldásának a javaslatait szolgálná.
Amit ebben az ügyben elmondhatunk: mi, akik 2010 óta itt vagyunk a Házban, nagyon jól tudjuk, hogy 2010. augusztus 11-én éppen ez a kormányzat intézkedett, valamennyi lakás kiüresítését elrendelő határozat végrehajtásának elhalasztását foganatosította az Országgyűlés a ’94. évi LIII. törvény módosításával. Ez nemcsak a téli időszakban, hanem teljes időszakra mentesítette az adósokat mindaddig, amíg más intézkedésekkel nem sikerül javítani a helyzetükön.
Ezt követte a 2011. szeptember 29-én kelt törvény, a CXXI., amely a végtörlesztés lehetőségét biztosította a családoknak kedvezményes árfolyamon. Ezzel 170 ezer adós tudott élni, és mintegy 370 milliárd forintnyi megtakarítást jelentett a kötelezetteknek.
Ezt követően mindazok, akik nem tudtak élni ezzel a lehetőséggel, az úgynevezett árfolyamgátba léphettek bele, amit a 2011. évi CXXV. törvény teremtett meg számukra, amely a kamat elhalasztását tette lehetővé. A belépők száma meghaladta a 170 ezret. Ez is mintegy 50 milliárd forintnyi kamatteher alól mentesítette az érintetteket, átlagosan mintegy 294 ezer forintnyi kedvezményt eredményezett.
Ugyanakkor a kormányzatnak, illetve a parlamentnek mindvégig figyelembe kellett venni, hogy egy fennálló jogrendszer keretei között, az uniós jog és a magyar jog keretei között kellett a törvényeket alkotni és az intézkedéseket meghoznia; figyelembe kellett vennie a luxemburgi bíróság döntéseit, az Alkotmánybíróság vonatkozó döntéseit és a Kúria jogegységességi határozatait. Ezek mentén történtek a további intézkedések: valamennyien jól emlékszünk a bankok elszámoltatására, ahol az árfolyamrésből és az egyoldalú szerződésmódosításból eredő hátrányokkal okozott károkat meg kellett téríteniük az adósoknak. Ez is kedvezményt nyújtott mindazoknak, akik a devizahiteles körbe tartoztak. Majd pedig bekövetkezett a végső tehermentesítés a devizahitelek átka alól, ez pedig az úgynevezett forintosítás volt, ahol kedvezményes árfolyamon valamennyi hitelt forintra változtatták, kivéve azokét, akik vállalták és tudják devizában törleszteni a jövőben is.
Nem illik nagyon visszamutogatni a múltba, de a többi országban, amelyek sikeresebben vívták meg ezt a küzdelmet, látható, hogy a jegybank időben beavatkozott és nem engedélyezte a devizahitelek elszabadulását. De sajnos Magyarországon bekövetkezett, és mint látható, a mai napig nyögjük ennek a következményeit.
Ugyancsak abba a körbe tartozott, hogy hogyan segítsünk az adósokon, a Nemzeti Eszközkezelő felállítása. Itt is mintegy 36 ezer család folyamodott ehhez az eszközhöz, hogy az állam vásárolja fel az általuk már nem törleszthető hitelekkel terhelt ingatlant, és ők továbbra is ott lakhassanak. Több mint 32 ezer család élt ezzel a lehetőséggel az eddigiek során.
Ugyancsak a legelesettebbek védelmére került bevezetésre az adósságrendezésnek az intézménye a magánszemélyek, családok vonatkozásában is. Már több mint ezren kérték, hogy ezzel kívánnak élni, és több mint 2500 személyt érint ez a lehetőség a mostani eljárásokban. És a KDNP kezdeményezésére további könnyítéseket tervez az Igazságügyi Minisztérium, hogy jobban tudjanak a bankok alkalmazkodni ehhez a szabályrendszerhez.
Azt hiszem, hogy mindazt, ami a jog talaján lehetséges, mind a kormányzat, mind a parlament megteszi ezekben az ügyekben. Felhívnám a figyelmet arra is, hogy tavasszal hoztunk egy olyan törvényt, amely csak a becsérték száz százalékán engedélyezi licittel értékesíteni az ingatlanokat, valamint a téli kilakoltatási moratórium továbbra is érvényben van. Tehát ez egy igaztalan vád, hogy a kormányzat nem foglalkozik a legelesettebbekkel.
Köszönöm.
(Igazságügyi Minisztérium)