Völner Pál államtitkár Z. Kárpát Dániel (Jobbik) napirend utáni felszólalására reagált az Országgyűlés 2016. November 2-i ülésnapján.
Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház!
Néhány alapfogalmat tisztáznék, mert különben csúsztatásnak kellene minősítenem a felszólalásának a nagy részét. Először is a migráció és az, hogy valaki tartózkodási engedélyt kap Magyarországon, nem ugyanaz a fogalom. Ebben talán megegyezhetünk. A másik része, hogyha kötvényekről beszélünk, amit képviselő úr kihangsúlyozott a beszédében, tudhatjuk jól, hogy az egy államadósság-finanszírozási eszköz. Az egy abszurd dolog, hogy az államadósság után fizetett kamat vagy jutalék összegéből lehetne bármit finanszírozni, hiszen ha nincs a kötvény, akkor nincs ez a költség, és nem bevétel, amiről beszélünk. Tehát ha nincs államadósság-finanszírozás, akkor nincs költségvetés. Ez egy állandóan jelen lévő költségelem, amelyet ily módon az adósságok megújításával lehet finanszírozni, hiszen ugyan az államadósság csökkenő pályán áll, de tudjuk, hogy ezt nem lehet pillanatok alatt nullára vinni. Az Alaptörvényben benne van, hogy 50 százalék alá kell vinni. Tehát ez a kormány, amit tudott, azt meg-tette az elmúlt években, és a legnehezebb gazdasági helyzetben is az államadósság-csökkentést be tudta tartani.
Ami a cserbenhagyott devizaadósok kérdését illeti, képviselő úr nagyon jól tudja, itt ül 2010 óta, hogy ez a kormányzat mi mindent tett ebben a kérdéskörben, ami mintegy egymillió embert érintett. Először is a végtörlesztés kérdésére talán még mindannyian emlékszünk – vagy nem akarunk rá emlékezni, ez elképzelhető, ha kritizálni akarjuk a kormány tevékenységét, de ezzel jó néhány adóst sikerült kimenteni, több mint 130 ezer adóst. Az árfolyamgát kérdésére valamennyien emlékszünk, amikor sikerült megállítani, hogy ne tudjanak emelkedni a törlesztőrészletek; az árfolyamrés alkalmazása, a pénzügyi intézmény által egyoldalú kamatköltségdíj-módosítás következtében a fogyasztókkal szembeni elszámolási kötelezettség kimondása szintén ennek a kormányzatnak a munkáját dicséri. Jövőbeni árfolyamkockázatok elkerülésére a jelzálogtartozások és a fogyasztói hitelek forintosítása, ami jelentős lépés volt; az az árfolyamkockázat, amiről képviselő úr beszél, azóta nincsen.
Emlékszünk a forintosítás időpontjára is, hogy éppen utána volt egy nagyarányú devizakondíció-romlás, amelyet sikerült kivédeni azzal, hogy a Nemzeti Bank megfelelően állapította meg a forintosításnak az időpontját. A fogyasztói hitelszerződések kamatkondícióinak átláthatóbbá és kiszámíthatóbbá tétele szintén ennek a parlamentnek a munkáját dicséri. A törlesztőképessé tehető családok számára a csődvédelem és a végrehajtási eljárások felfüggesztésének biztosítása. Az adósságaik könnyített feltételek szerinti rendezése.
Nagyon köszönöm egyébként a kérdést, mert fel tudtuk idézni mindazokat a pontokat, amelyeket tettünk ezekben a kérdésekben, amelyek 90 százalékban – most már talán kijelenthetjük, hogyha képviselő úr egy százezres nagyságrenddel számol – meg tudták oldani, elviselhetővé tették az adósságterheket.
A forintosítási törvény alapján, mint említettem, a devizahitelek 90 százalékát sikerült átváltani. Az elszámoltatási törvényben a bankoknak fizetniük kellett – arra is valamennyien emlékszünk – a különböző, általuk egyoldalúan kreált költségeknek a visszatérítésével, kamatelszámolás, devizaátváltás-költségeknek a kérdésében. Az elszámolás és a forintosítási törvények intézkedésein túl a Nemzeti Bank ’16 tavaszán a pénzügyi intézmények részére ajánlást adott ki, hogy kössenek megállapodásokat késedelembe esett jelzálogadósokkal, illetve felmondott jelzáloghitelek adósaival. És végül a magáncsőd intézménye, amelyet képviselő úr is említett, éppenséggel pontosan azok az eszközök, amelyeket említettem, azok a lehetőségek voltak azok, amelyek a magáncsőd intézményét csak korlátozott mértékben tették indokolttá az adósok számára, hogy igénybe vegyék. De ez is biztosítja, olyan megoldást teremt, amely után a lakóingatlan ugyan végrehajtás vagy kényszerértékesítés miatt nincs veszélyben, de a túladósodottak a csődvédelmi és törlesztési terhek könnyítése nélkül nem tudnának kijutni az adósság-csapdából, tehát ezt a lehetőséget nyitja meg.
Tehát az a vád, hogy ez a kormány ne foglalkozna az adósokkal, a bajbajutottakkal, a devizahitelesekkel, nem állja meg a helyét, mindig a lehetőségek függvényében a maximumot nyújtja a kormányzat.
Köszönöm.
(Igazságügyi Minisztérium)
