Völner Pál államtitkár Staudt Gábor (Jobbik) napirend előtti felszólalására felelt 2017. szeptember 19-én az Országgyűlésben. Leirat.
Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr!
Nagyon sok mindent felsorolt itt a napirend előtti felszólalásában; azt hiszem, hogy egy vonal mentén nagyon nehéz lenne rá válaszolni. Talán a közérdek szó az, amit értelmezhetnénk ebben az egész történetben. Történtek olyan hivatkozások, amelyek nem a Fidesz részéről hangzottak el, vagy nem teljesen pontosan kerültek felidézésre, ezeket nem taglalnám újból, mert gyakorlatilag az elmondottak tárgyi háttere, statisztikai valósága, gondoljunk csak itt a 80-100 ezer milliárd forintos vagyonokra, amiket nagyon szeretnénk mi is látni, mert nagyon jó lenne, ha valóban itt lenne az országon belül. Tudjuk, hogy 2010-ben amilyen mód nyílt rá, valóban próbáltuk felderíteni azokat a cselekményeket, elindultak azok a hatósági eljárások, és talán a Jobbik elégedetlenségét is kiváltotta, hogy a jogrendszer keretei között ezekkel mire lehet jutni.
Valamennyien tudjuk, hogy ezek a bűncselekmények, ezek a korrupciós ügyek, amelyeknek a kivizsgálása részben még ma is zajlik, nem a Fidesz korszakára tehetők. Tehát azzal vádolni a jelenlegi kormánypártokat, hogy saját magukra szabva a törvényeket, a saját mentelmüket úgymond vagy üzelmeiket akarják leplezni – egyértelműen látszik, hogy nem erről van szó. Jogállami keretek között a felderíthető bűncselekményeket a büntetőjog adta, a büntetőeljárás, az uniós normák és mindenféle uniós európai jogi keretek között lehet csak végigvinni. Így lehet jogszabályokat alkotni.
Valamennyien emlékszünk arra, hogy az előző parlamenti ciklusban a Btk. megújításra került, szigorításra került, lényegében elmentünk a falig, amíg az európai jog keretei engedik; akár a Velencei Bizottság, akár az Európa Tanács előtti vitákban, amit meg lehetett védeni, azok a szigorítások megtörténtek.
Ami most előttünk van, ez a 12 éves elévülési idő, ebben éppenséggel pontosan azért tudott egymásra találni az ellenzék részéről a Jobbik és a kormánypártok, mert egy politikai hecckampány részévé tettek egy gyakorlatilag marginális kérdést, ami a jogon belül nem egy bevett és általános szabályozás az Unión belül. Nyilvánvaló, hogy Gulyás Gergely úr azért fejezte ki a készségét ennek az ügynek a nagyvonalú kezelésére, mert gyakorlatilag nem engedhetjük meg, hogy ilyen eszközökkel fedjék el vagy éppenséggel üresítsék ki a népszavazás intézményét, ami sokkal komolyabb ügyekre jött létre. Nagyon örülök neki, hogy a mai napon ennek az ügynek a végére pontot tudunk tenni.
Képviselő úr említett olyan ügyeket is, mint a letelepedési kötvény. Csak azért nem akarom megvédeni magát az intézményt, tudjuk, hogy abban a gazdasági helyzetben, mikor bevezettük, az országnak égetően szüksége volt megfelelő kamatozású devizaforrásokra, hiszen 2010-ben a korábbi felvett IMF-, illetve uniós hitelt vissza kellett fizetnünk a Bajnai-kormány áldásos tevékenységét követően, és a piacokról drágábban lehetett csak bevonni ennek a fedezetére forrásokat. A letelepedési kötvénnyel kapcsolatban megjegyezném azt is, hogy az Unió legtöbb tagállamában él ez az intézmény, tehát nem egy kivételes és nem a mi kormányunk által kitalált, favorizált formáról van szó, hanem ugyanarra a mintára működő intézmény, ami - mondom - abban az időszakban nagy segítséget nyújtott.
A vagyonnyilatkozatra vonatkozó javaslatai is elhangzottak a Jobbiknak. Többször tárgyaltunk erről a parlamentben, mindannyiszor felsoroltuk azokat az összehasonlító példákat, amelyekből kiderült, hogy a magyar szabályozás Európában a legszigorúbbak közé tartozik. Gyakorlatilag a személyiségi jog határáig elmenve mind a családok, mind pedig a politikusok vagyoni helyzetéről tájékoztatást ad. Nem is tudtak olyan példát mondani, hogy valamelyik országban ennél szigorúbb szabályozás lenne, vagy ami gyakorlatilag ennyire nyilvánossá tenné a saját adatait a politikusoknak.
A mentelmi jogról valamennyien tudjuk, akik tanultunk jogtörténetet, hogy ez egy olyan vívmány, ami gyakorlatilag az ellenzéki képviselők védelmét szolgálja éppenséggel a végrehajtó hatalommal szemben. Vagy itt, amikor… Lehet. Bocsánat, képviselő úr. Tehát gyakorlatilag egy olyan jogállami vívmány, aminek a feladása szintén nemzetközi tiltakozást vonna maga után.
A politikus dupla büntetéséről szólva pedig megint csak egyetemi tanulmányainkra tudunk hivatkozni, hogy azt nagyon meg kell indokolni, amikor mondjuk, a büntetőjog keretein belül kivételesen valakit kiveszünk a büntetési tétel alól és súlyos büntetéssel sújtjuk.
Köszönöm.
(Igazságügyi Minisztérium)