Völner Pál államtitkár Farkas Gergely (Jobbik) kérdésére válaszolt az Országgyűlés 2015. december 7-i ülésnapján.
Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház!
Az Országgyűlés ebben a kérdésben a finn szabályozást követi. A magyarországi lakcímmel rendelkező és azzal nem bíró, külföldön tartózkodó magyar állampolgárok közötti különbségtétel a szavazás módja tekintetében azért indokolt, mert ha minden választópolgár számára biztosítaná a törvény a levélben szavazás lehetőségét, az visszaélésekre adhat lehetőséget. A választópolgárok szavazás napján való külföldön tartózkodása ugyanis nem ellenőrizhető, nem lehet olyan törvényi garanciát biztosítani, amely ezt lehetővé teszi. A hatályos szabályozás oka tehát annak felismerése volt, hogy ebben az esetben e szavazási módszerrel könnyen visszaélhetnének azok, akik a szavazás napján nem tartózkodnak külföldön, hiszen erre vonatkozóan az ellenőrzést mint említettem nem tudjuk elvégezni.
A megkülönböztetésnek oka, hogy az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata szerint csak olyan választók között lehet különbséget tenni, akik homogén csoportot alkotnak. Ilyen homogén csoportot alkotnak a magyarországi lakóhellyel rendelkező, illetve nem rendelkező állampolgárok.
Ha a magyarországi lakcímmel rendelkező, de a szavazás napján külföldön tartózkodó választópolgárok részére az Országgyűlés biztosítja a levélben szavazás lehetőségét, ebben az esetben biztosítani szükséges, hogy akkor is élhessenek választójogukkal, ha a szavazás napját megelőzően még belföldön tartózkodnak, így a levélszavazás esetén biztosítani kellene azt is, hogy levélszavazatukat akár belföldön is feladhassák. A visszaélés lehetősége az országon belül élő választópolgárok viszonylag zárt közösségében nagyobb eséllyel vetődik fel, mint a külföldön élő választópolgároknál, akik a világban szétszórtan élnek.
Ezért az Országgyűlés a hatályos szabályozás megalkotásakor elvetette azt, hogy a lakcímmel rendelkező választópolgárok is szavazhassanak levélben, és nem változtatta meg a 2004 óta hatályos szabályozást. A Velencei Bizottság álláspontja szerint ez a szabályozás elfogadható.
(Igazságügyi Minisztérium)
