Völner Pál államtitkár Szél Bernadett (LMP) kérdésére válaszolt az Országgyűlés 2016. május 30-i ülésnapján. Leirat.
Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Ház!
Az Alaptörvény XIV. cikke tartalmazza, hogy a szülők kötelesek kiskorú gyermekükről gondoskodni. Az új polgári törvénykönyv értelmében a gyermeket gondozó szülő a tartást természetben, külön élő szülő pedig elsősorban pénzben nyújtja. Erre elsősorban a szülők megállapodása az irányadó. Megállapodás hiányában természetesen a bíróság dönt, tehát elsősorban bírósági hatáskörökről beszélünk. Mérlegelendő körülmény ilyenkor a kötelezett teljesítőképessége, ideértve nemcsak a jövedelmi viszonyokat, hanem a vagyoni viszonyokat is.
A korábbi szabályozáshoz képest a törvény előírja, hogy határozott összegben kell a tartásdíjat megállapítani, és a jövedelemhez igazodó százalékos mérték ennek a határozott összegnek a megállapítását segíti elő. A szabályozás további újdonsága, hogy az inflációhoz történő automatikus hozzáigazítás lehetőségét is tartalmazza. A bíróság a marasztaló határozatában közvetlenül felhívja a munkáltatót, hogy a megállapított összeget vonja le és a jogosultnak fizesse ki, ha pedig végrehajtóhoz kerül az ügy, a gyerektartásdíj megelőzi a sorrendben az összes többi követelést, ezzel is biztosítva a gyerek szükségleteinek mielőbbi biztosítását.
Figyelemmel kell lenni arra is az ENSZ gyermekjogi egyezménye és a hatályos magyar jogi szabályozás alapján, hogy a külön élő szülővel való kapcsolattartás a gyermek joga, nem csak a külön élő szülőé. A kapcsolattartás megakadályozásában közigazgatási úton történő szankcionálás tehát azért van, hogy a gyermek kapcsolattartáshoz való jogát védjék, a gyermektartásdíj fizetésének elmulasztását, végrehajtása eredménytelenségét, ahogy ön is említette, megelőlegezett gyerektartásdíj előlegezésével kompenzálja az állam. Súlyosan kirívó esetekben, ha sem a polgári jogi jogérvényesítés, sem a bírósági végrehajtás nem vezet eredményre, és az állam általi előlegezés sem jelent megoldást, végső eszközként akár büntetőjogi felelősségre vonás is kezdeményezhető.
Tehát a jogi szabályozás keretei a bíróságnak tág keretet adnak ennek a kérdésnek a rendezéséhez.
Köszönöm a figyelmet.
(Igazságügyi Minisztérium)
