Völner Pál államtitkár Egyed Zsolt (Jobbik) azonnali kérdésére válaszolt az Országgyűlés 2017. december 4-i ülésnapján. A válasz és a viszontválasz leirata.
Tisztelt Képviselő Úr!
Tisztelt Ház! Ebben a témában valóban több levélváltás és vita zajlik itt a parlamentben. A minisztérium és az állatvédő szervezetek között viszont jó a kapcsolat. Le kell szögeznünk, hogy a jogos az állatvédők és a jó érzésű állampolgároknak az az igénye, hogy az állatok megfelelő védelemben részesüljenek.
A problémák azonban sokkal összetettebbek annál, mint ahogy ön itt egy huszárvágással a büntető törvénykönyv szigorításával megoldaná, hiszen ön is tudja, hogy az alapesete két év az állatkínzásnak, és minősített esetben három év szabadságvesztést lehet kiszabni. Éppenséggel a büntető törvénykönyvnek az a szigorítása tette ezt lehetővé, amit az előző kormányzati ciklusban vittünk át, amely külön törvényi tényállásban szabályozza az állatkínzást, a korábbi szabályozáshoz képest jelentősen megemelte a kiszabható szabadságvesztés mértékét, és minősített esetén pedig mint említettem háromévnyi szabadságvesztést tesz lehetővé. Megjegyzem egyébként, van olyan bírósági precedens, ahol kétévnyi letöltendő szabadságvesztést szabtak ki. Ha összevetjük azzal, hogy az emberölésnek is vannak olyan alakzatai, amikor öt év a kiszabható szabadságvesztés, akkor ha a három évet összevetjük az állatokkal, akkor szerintem el kell ismernünk, hogy valóban szigorú szabályozás az, ami Magyarországon van.
Nagyon nem szerencsés politikai üggyé emelni egy ilyen kérdést, hiszen maguk az állatvédő szervezetek is elfogadták, hogy nem a büntető törvénykönyv tartalmával van a baj vagy éppen a büntetés kiszabható mértékével, hanem lassabban alkalmazkodik hozzá a bírói gyakorlat, és még számtalan olyan ága van ennek a területnek oktatás, nevelés, hatósági gyakorlatok kialakulása , amiben valóban előre kell lépni, és remélem, hogy itt az elmúlt évek is ezt igazolták, hiszen korábban ilyen mértékű szabadságvesztések kiszabására nem került sor; látszik a szigorodó bírói gyakorlat is.
Majd a következő válaszban néhány esetet is említeni fogok.
Köszönöm szépen a figyelmet.
***
Nem először vitatkozunk itt a parlamentben olyan alapvető dolgokon, hogy a bíróság önálló hatalmi ág, és magának a törvényhozásnak sincs olyan jogköre, hogy átvegye a szerepét, és gyakorlatilag bírói mérlegelés nélkül kényszerítse a bírókat arra, hogy ítéleteket hozzanak. De ez az Alaptörvényben és egyéb helyeken is rögzített elvek, amelyek évszázadok óta élnek, és a polgári demokráciákban vannak ilyen velejárói, még ha ez az önök számára nehezen is elfogadható.
Ígértem néhány precedenst, amit a bíróságok hoztak. Ön is említette, hogy 4-4 hónapnyi fogházat szabtak ki a bíróságok ebben a nyíregyházi esetben, letöltendő fogházbüntetésről beszélünk, tehát nem felfüggesztettről. Van olyan ítéletünk Hajdúszoboszlón, ahol 6 hónap börtönbüntetésről van szó, a Pécsi Törvényszéknél félévnyi, egy újabb pécsi törvényszéki ítélet szintén félévnyi büntetést szabott ki, és mint említettem, a Pápai Járásbíróság kétévnyi szabadságvesztést is már kiszabott.
Tehát a bírói gyakorlat iránya szerintem mindenképpen üdvözlendő, és az állatvédők elvárásaival találkozik.
Köszönöm a figyelmet.
(Igazságügyi Minisztérium)