Völner Pál államtitkár Hörcsik Richárd (Fidesz) napirend előtti felszólalására válaszolt az Országgyűlés 2016. december 6-i ülésnapján.
Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház!
Az európai ügyészség létrehozásáról szóló rendelettervezet nemcsak a célkitűzéseit és eszközeit tekintve kiemelt jelentőségű, de Magyarország alkotmányos identitását, büntetőjogi szuverenitását is érinti, ezért rendkívül fontos, hogy a magyar kormány a hazai és összeurópai érdekeknek is leginkább megfelelő pozíciót foglalja el a tagállamok egyhangúságát igénylő uniós döntéshozatal során.
Fontosnak tartjuk, hogy egy ilyen lényeges uniós jogszabálytervezet kapcsán a kormány minél nagyobb legitimációs felhatalmazással képviselje a magyar érdekeket. Ezért is üdvözöljük, hogy az Országgyűlés is napirendre tűzte a kérdést. Az Európai Unió Tanácsában képviselendő álláspontunk kialakításánál igyekszünk a lehető legteljesebb mértékben figyelembe venni a képviselők megállapításait.
A kormány álláspontjának ismertetése keretében mindenekelőtt szeretném hangsúlyozni, hogy mindvégig egyetértettünk azokkal az alapvető célkitűzésekkel, törekvésekkel, amelyek az európai ügyészség létrehozása mögött húzódnak. (Folyamatos zaj a teremben.) Az Európai Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények elleni fellépés alapvető közös érdeke a tagállamoknak. (Az elnök csenget.) Ebben a szellemben a rendelettervezet tárgyalásain a kormány részéről mindvégig komoly szakmai munkával, konstruktívan vettünk részt.
A jogbiztonság megőrzése mellett azt a célt tartottuk szem előtt, hogy a gyakorlatban is jól működő és hatékony szervezet álljon fel. Más tagállamok mellett magunk is többször felhívtuk a figyelmet arra, hogy az Európai Ügyészség felállításával a tagállamok a büntetőjogi szuverenitásuknak és az állam egyik alapvető funkciójának korlátozását vállalva az egyik leglényegesebb hatáskörük egy részét adják át az Európai Uniónak, ez pedig csak megfelelő feltételek mellett történhet meg.
A magyar kormány álláspontja mindvégig az volt, hogy egy ilyen rendelet csak akkor fogadható el, ha az a legteljesebb mértékben tiszteletben tartja a tagállamok alkotmányos berendezkedését és az Európai Unió jogának olyan alapvető princípiumait, mint a szubszidiaritás és az arányosság elve. Minden törekvésünk ellenére azonban úgy tűnik, hogy a jelenlegi tervezet nem képes ezt garantálni, emellett az is kérdés, hogy a javaslat által az Unió pénzügyi érdekeinek védelme szakmai és gyakorlati szempontból megalapozott keretek között valóban hatékonyan valósulna-e meg.
Ennek egyik legfőbb okát abban látjuk, hogy a jelenlegi szöveg alapján túlzottan nagy szerep jutna a központi szinten szerveződő állandó tanácsoknak. Történik ez annak ellenére, hogy az egységes európai büntetőjogi eljárás hiányában az új szervezet eljárását alapvetően a tagállamok nemzeti büntető eljárásjoga fogja meghatározni.
Félő, hogy amennyiben ezek a körülmények nem változnak, az új szabályozás akár a céllal ellentétes hatást válthat ki, terhesebbé, lassabbá teheti az eljárásokat, és akár hátráltatója is lehet a hatékony bűnüldözésnek. A kormány álláspontjának kialakításánál szintén figyelmet fordítunk arra a még mindig függőben levő kérdésre, hogy milyen bűncselekmények kapcsán járhat majd el az Európai Ügyészség.
A kezdetektől következetesen képviselt magyar álláspont mindvégig elutasította, hogy az Európai Ügyészség hatásköre az áfacsalásokra is kiterjedjen, tekintettel arra, hogy az adópolitika a tagállamok hatásköre. Az áfacsalások elsősorban és meghatározó módon a nemzeti költségvetésnek okoznak kár, így felderítésük elsősorban nemzeti érdek és nemzeti hatósági feladat.
Végül nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a tényt sem, hogy a magyar alkotmányos hagyományok szerint az ügyészség felépítése, függetlensége és vádmonopóliuma az Alaptörvényben rögzített. Az Európai Ügyészséghez való csatlakozásunk szükségképpen magával vonná ezen elvek átgondolásának és akár az Alaptörvény módosításának szükségességét. Ezt azonban kizárólag akkor tudnánk támogatni, ha az uniós szerv felállításával a magyar érdekek védelmére figyelemmel is valóban hatékonyabb, valós hozzáadott értékkel bíró rendszer jönne létre.
A jelenlegi tervezet tehát számos ponton nem felel meg olyan, alapvető elvi szintű elvárásainknak, mint a szubszidiaritás elvének és az alkotmányos berendezkedésének teljes tiszteletben tartása, a hatékony működést biztosító szervezeti és eljárási keretek, valamint az uniós és nemzeti szinten is megmutatkozó hozzáadott érték.
A fent részletezett aggályok alapján, valamint tekintettel a tényre, hogy a szerződések szerint az Európai Ügyészség létrehozása csak egy lehetőség arra nézve, hogy milyen eszközökkel harcoljunk az Unió pénzügyi érdekeinek sérelme ellen, a tervezetet jelenlegi formájában nem tudjuk támogatni.
Köszönöm a figyelmüket.
(Igazságügyi Minisztérium)
