Völner Pál államtitkár hozzászólt büntetőeljárásról szóló előterjesztés vitájához az Országgyűlés 2017. június 12-i ülésnapján. Leirat.
Tisztelt Országgyűlés!
A tisztelt Ház megtárgyalta a törvényjavaslatot, amely a büntetőeljárást új alapokra helyezve, a tisztességes eljárás követelményének feltétlen tiszteletben tartása mellett egy észszerű, igazságos, a lehetőségekhez képest hatékony és gyors büntetőeljárás jogi kereteit teremti meg.
Számos olyan újítás, előremutató megoldás található benne, amely megfelel ezeknek a céloknak. Ezt igazolja az is, hogy a lefolytatott vita során a kormánypártok mellett az ellenzéki pártok is felismerték és támogatták a törvényjavaslat szakmai törekvéseit. A körvonalazódó új büntetőeljárásról szóló törvényjavaslat szakmai jellegét nemcsak a politikai pártok, hanem a hivatásrendek és a civil szervezetek is értékelték. Az MSZP és a Jobbik is támogathatónak minősítette azt az irányt, amit a törvényjavaslat képvisel.
A Magyar Ügyvédi Kamara már a közigazgatási egyeztetésen hangsúlyozta, hogy egyetértenek a büntetőeljárási reform főbb irányaiként megjelölt szempontokkal. Kiemelést érdemel, hogy a Magyar Ügyvédi Kamara javaslata volt az alapja a védői kirendelés új rendszerének.
Az Országos Bírósági Hivatal meglátása szerint az új büntetőeljárási törvényjavaslat egy korszerű, hatékony, az Alaptörvényben foglaltaknak, valamint a nemzetközi egyezményekben vállalt kötelezettségnek is megfelelő büntetőeljárás alapjait rakta le.
A Legfőbb Ügyészség a közigazgatási egyeztetéstől kezdve számos érdemi javaslattal járult hozzá az új büntetőeljárási szabályok kidolgozásához.
Az alapvető jogok biztosa annak a véleményének adott hangot, hogy a tervezet a büntetőeljárás jogi szabályozását kétséget kizáróan egy progresszív, a nemzetközi és az európai uniós elvárásokhoz nagymértékben közelítő rendszerben igyekszik kialakítani.
Az általános érvénnyel megfogalmazott véleményeken túl az is elmondható, hogy a törvényjavaslat egyes részleteiben is támogatottságot szerzett. Itt érdemes kiemelni, hogy a társadalmi egyeztetés során civil szervezetek üdvözölték az új büntetőeljárási törvényt, kiemelkedően fontos, pozitív újításának tartották, hogy a védő személyének kiválasztása elkülönül az eljárást folytató hatóságtól. Meglátásuk szerint az európai uniós joganyagnak megfelelő fontos változás, hogy az ügyiratok megismerését főszabályként a teljes megismerés elve váltja fel, és üdvözölték az alaptalanul alkalmazott szabadságkorlátozásért járó kártalanítás osztott rendszerét, valamint az egyszerűsített kártalanítási eljárást. Pozitívumként értékelték, hogy lehetőség lesz a telekommunikációs eszköz alkalmazására az eljárás bármely szakaszában. Jelentős előrelépésként értékelték a fiatalkorúak elleni büntetőeljárás nevelési céljának erősítését. Szintén támogatták a különleges bánásmódot igénylő személyeket érintő új szabályozást. Fontos előrelépésként értékelték, hogy a törvényjavaslat kiterjeszti hatályát a titkos információgyűjtésre, és ezáltal teljessé teszi ebben a körben a bírói és az ügyészi kontrollt.
Tisztelt Ház!
A közigazgatási egyeztetéstől kezdve az ötpárti egyeztetésen át, egészen az országgyűlési bizottságok munkájával bezárólag érzékelhető volt, hogy a pártok konstruktívan álltak hozzá a jogalkotási munkához, és érdemi javaslatokkal segítették a törvényalkotás folyamatát. Ezt ezúton is szeretném megköszönni. A vita során a kormány pozitívan állt hozzá minden olyan javaslathoz, amely az alapok megbontása nélkül célozta a javaslat tökéletesítését. Ki kívánom emelni, hogy több olyan egyéni képviselői indítvány is volt, amelyek alapvető céljával egyetértettünk, s amelyek konkrét megoldását kissé kiigazítva a kormány kezdeményezésére törvényalkotási bizottsági módosító javaslat formájában válhattak az új kódex részévé.
Ilyen például az MSZP javaslata, amely biztosítja, hogy a nyomozási bíró a letartóztatás kérdésében való döntéshez bármely olyan adatot megismerhessen, ami a gyanút megalapozza, vagy a kényszerintézkedés különös feltételeinek vizsgálatához egyébként szükséges. Ez tehát támogatja, hogy a nyomozási bíró megalapozottabb döntést hozhasson.
A kormány a sértettek érdekeit szem előtt tartva támogatja a Jobbik azon javaslatát, hogy a bíróság illetékessége a sértett lakóhelye alapján is megállapítható legyen, akik számára valódi könnyítést jelent, ha az eljárás a lakóhelyük szerint illetékes bíróság előtt folyhat.
A Jobbik sértetteket érintő súlyponti kezdeményezése volt, hogy a sértett előbb nyerjen kielégítést a terhelt vagyonából, mint maga az állam a bűnügyi költség iránti igényével.
A kormány ezért a Jobbik javaslatának megfelelő szöveget a T/15054. számú törvényjavaslattal benyújtotta az Országgyűlésnek. A Jobbik javaslatába került a törvény szövege, hogy a terhelt közvetlenül is értesüljön a nyomozás vádemeléssel történő lezárásáról.
Ugyancsak, ahogy Répássy képviselőtársam említette, az előrevezetés szabályai is az éjszakai órákban módosultak. Szintén támogatta a Törvényalkotási bizottság a Jobbiknak azt a kezdeményezését, hogy ne lehessen rendbírsággal szankcionálni a védőt, ha a kötelező jelenlétét ténylegesen akadályozó körülményt utólag jelenti be.
Elfogadtuk Szél Bernadett képviselő asszony javaslatát, hogy a távoltartás más ügyben való elrendezése csak azonos sértett esetében teremtsen jogcímet a kényszerintézkedés megszüntetésére. Ezzel is tovább erősítjük a sértettek biztonságérzetét és védelmét.
Tisztelt Országgyűlés!
A kormány a törvényjavaslat szakmai alapon folytatott vitája során a frakciók részéről benyújtott és támogatható észrevételeket elfogadta. Az ellenzék egyes korrekciós javaslatainak elutasítására ehhez képest csak olyan esetekben került sor, ahol megítélésünk szerint szakmai akadálya volt, hogy az új büntetőeljárásról szóló törvény már eredetileg is biztosította a módosítással elérni kívánt célt.
Tisztelt Képviselőtársaim!
Az elkészült törvényjavaslat alkalmas arra, hogy felváltsa a hatályos büntetőeljárási törvényt. Az általános vita során reményemet fejezem ki aziránt, hogy a pártok támogatása a szavazás során is megmarad. Most, miután az ellenzéknek sem maradhatott fenn lényegbe vágó hiányérzete a törvényjavaslattal kapcsolatban, remélem és alappal bízom benne, hogy az új büntetőeljárási törvényt elfogadja az Országgyűlés.
Különösen fontosnak tartom, hogy a törvényjavaslattal együtt az elengedhetetlenül összefüggő titkos információgyűjtés ágazati szabályainak módosításáról szóló törvényjavaslat is a Ház előtt van, és ennek támogatása az új büntetőeljárási törvény elfogadásával együtt szükséges, hiszen együtt lesz működőképes így a rendszer. A szavazáskor kérem, tartsák szem előtt, hogy az Országgyűlés nem pusztán a kormány törvényjavaslatáról alkot véleményt, hanem a szakma és a társadalom széles körei által támogatott új büntetőeljárási szabályokról. Aki támogatja a javaslatot, az nyilván a szakmai szervezetek javaslatait is támogatja.
Köszönöm a figyelmüket.
***
Tisztelt Ház!
A titkos információgyűjtés szabályainak az új büntetőeljárási törvénnyel összefüggő, továbbá a bírósági végrehajtás során a sértettnek megítélt polgári jogi követelések kielégítésének sorrendjére vonatkozó rendelkezések módosításáról szóló törvényjavaslat elfogadását azért kérjük tisztelt képviselőtársaimtól, mivel, mint említettem a büntetőeljárás zárszavánál is, szervesen összefügg a két törvényjavaslat, hiszen a büntetőeljárási törvénybe kerülnek át innen a szabályok, és ennek a törvénynek a rendezése nélkül a koherencia nem lenne biztosítható a törvényjavaslatok között.
Előremutató, hogy bírói, ügyészi felügyelet alá kerülnek a büntetőeljárás keretében ezek a szabályok, és ebben a módosításban tudjuk kezelni azt a jobbikos módosító javaslatot, amely a sértettek kielégítését szolgálja. Ezért kérem képviselőtársaim támogatását, és köszönöm az eddigi vitában nyújtott hozzáállásukat.
Köszönöm.
(Igazságügyi Minisztérium)
