Völner Pál államtitkár az alábbi beszédet mondta az Országgyűlés antikorrupciós vitanapján 2015. november 23-án. Leirat.

Tisztelt Elnök Úr, Tisztelt Ház!

Az elmúlt évek igazságszolgáltatási reformjának keretei között a Kormány komoly hangsúlyt helyezett a közélet tisztaságának fokozására, a korrupciós cselekmények hatékonyabb visszaszorítására. Ennek során az Európa Tanács Korrupció elleni Államok Csoportjának (GRECO) Magyarországról szóló országértékelésében megfogalmazott ajánlásaira tekintettel a Kormány javaslatára az Országgyűlés első lépésként 2011. november 14-én döntött a vesztegetési cselekmények felderítésében a hatóságokkal érdemben együttműködő elkövetőkkel szemben alkalmazható lehetőségről: a büntetés korlátlan enyhítéséről, amellyel a látencia csökkenését kívánta elérni. Ez a korábbi szabályozáshoz képest, amely automatikus, kötelező és teljes büntetés alóli mentességről rendelkezett, szigorítást jelentett. Az új szabályok értelmében a büntetés korlátlan enyhítése ugyanis nem jelent automatikus enyhítést, alkalmazásának mértéke a bíróság döntésétől függ, és ez megfelelő mozgásteret biztosít a bíróság számára az egyedi körülmények mérlegelésére.

A Büntető tárgyú törvények módosításával az Országgyűlés 2011. november 14-én döntött arról is, hogy a Büntető Törvénykönyvben a „Befolyás vásárlása” alcímmel megteremti az aktív befolyással üzérkedés egyértelmű büntethetőségét, mind a belföldi, mind a nemzetközi kapcsolatokban. Alapesetben három évig terjedő szabadságvesztéssel lett büntethető az, aki ilyen bűncselekményt követett el. További változást jelentett, hogy a GRECO ajánlásaira tekintettel a módosítás a nemzetközi kapcsolatban elkövetett aktív gazdasági vesztegetéshez hasonlóan a nemzetközi kapcsolatban elkövetett passzív gazdasági vesztegetést is büntetni rendelte. A jogalkotó nemzetközi ajánlások alapján továbbá szigorította az elévülés idejét a közélet tisztasága és a nemzetközi közélet tisztasága elleni bűncselekmények körében, így az elévülési idő minimumát az általános részi három év helyett öt évben határozta meg.

Több hónapon át tartó szakmai és társadalmi egyeztetést követően a Kormány javaslatára az Országgyűlés 2012. június 25-én elfogadta az új Büntető Törvénykönyvet, amely 2013. július 1-jén hatályba is lépett. Az új Btk. hasznosította a korábbi évek eredményeit, ám emellett lényeges újításokat is bevezetett. A kódex szerkezetileg egyszerűsíti a tényállásokat, így például egy fejezetben, korrupciós bűncselekményként szabályozza a közélet tisztasága elleni és a nemzetközi közélet tisztasága elleni bűncselekményeket. A törvény büntetni rendeli a közélet tisztaságát sértő cselekmények aktív és passzív elkövetőit is. Emellett különbséget tesz a gazdasági életben elkövetett bűncselekmények, illetve a hivatalos személyekkel, hivatalos eljárással kapcsolatos cselekmények között. A korrupciós bűncselekmények tényállásai az új Btk.-ban a nemzetközi előírások szerint kerültek kidolgozásra, emellett a jogalkotó a GRECO Magyarország harmadik körös országértékelése során tett megállapításait is maximálisan figyelembe vette.

Újabb kiskapuk záródtak be a korrupciós és a közélet tisztaságát sértő bűncselekmények előtt azzal, hogy a Magyarország által is elfogadott nemzetközi egyezmények, ajánlások nyomán új tartalmú különös részi tényállások jöttek létre. Ilyen például a vesztegetés bírósági vagy hatósági eljárásban, illetve a vesztegetés elfogadása bírósági vagy hatósági eljárásban. Ezeket a magatartásokat a korábbi Btk. is szankcionálta, igaz, sokkal szűkebb körben. Fontos változás, hogy a bírósági vagy hatósági eljárás vonatkozásában korábban egy szakaszon belül szabályozott aktív, illetve passzív vesztegetést a törvény az új szerkezeti rendnek megfelelően két önálló tényállásban szabályozza. Az új Btk. kifejezetten említi a választottbírósági eljárásban történő elkövetést, továbbá bűncselekménnyé teszi például az EU Bírósága vagy a nemzetközi szerződéssel létrehozott, illetve az ENSZ BT által felállított nemzetközi büntető bíróságok vonatkozásában elkövetett vesztegetést is. Az új Btk. minősített esetként kezeli, ha az aktív gazdasági vesztegetést bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el. A strómanok által vezetett cégek bejegyzésének megakadályozása érdekében büntethetővé vált az a személy, aki közreműködik abban, hogy olyan gazdálkodó szervezet vagy magánszemély kerüljön tulajdonosként bejegyzésre a cégnyilvántartásba, akinek a lakóhelye ismeretlen, vagy a székhelyén nem lelhető fel, illetve aki, vagy amely nem a gazdasági társaság tényleges tulajdonosa.

A korrupciós bűncselekmények vonatkozásában legutóbb 2015. július 1-jével következtek be lényegesebb változások. Mivel a szabályozásnak teljesen egyértelművé kellett tennie az állampolgárok számára, hogy a vesztegetés, a befolyás vásárlása semmilyen esetben sem lehet a hivatalos ügyek elintézésének módja, 2015. július 1-jétől kiegészült a befolyás vásárlásának tényállása azzal, hogy büntetendővé vált az is, ha a jogtalan előnyt magát hivatalos személynek kiadó személy részére vagy rá tekintettel másnak adják vagy ígérik. A bűncselekmények felderítése hatékonyságának növelése érdekében került be továbbá a törvénybe azon új szabály, amely mind a befolyás vásárlása, mind a befolyással üzérkedés körében a büntetés korlátlan enyhítésére ad lehetőséget akkor, ha az elkövető a bűncselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti,  és az elkövetés körülményeit feltárja. Végül a 2015-ös módosítás a korrupció területén érvényesítendő zéró tolerancia érdekében a vesztegetés feljelentésének elmulasztását valamennyi korrupciós bűncselekmény tekintetében büntetendővé nyilvánította.

Az új Btk. a mindennapi tapasztalatok alapján korszerűsítette a gazdasági bűncselekmények körét, más fejezetekbe kerültek a nem szorosan a gazdasági élet prudens működését sértő bűncselekmények, mint például a számítógépes bűncselekmények.

A költségvetést károsító bűncselekmények kiemelt megkülönböztetést kaptak azáltal, hogy külön fejezetbe kerültek. Ide tartoznak az olyan bűncselekmények például, mint a 2011-es Btk. módosítás során létrehozott költségvetési csalás.

Főként az állami vállalatok esetében régóta űzött gyakorlat a vagyon színlelt gazdasági tevékenységgel (például fiktív tanulmányírással) történő „kitalicskázása”. Erre ad hatékony választ a gazdasági csalás nevű új tényállás. A korábbi években többször előfordult, hogy a jellemzően állami tulajdonú gazdasági társaság szocialista vezetői olyan tevékenységet végeztek, amely a gazdasági társaságnak milliárdos kárt okozott.

Amennyiben nem történt természetes személy megtévesztése ennek során, a csalást nem lehetett megállapítani. A hűtlen kezelés tényállás ugyanis nem tudta ezeket az eseteket megfelelően kezelni, ezért indokolttá vált a színlelt gazdasági tevékenység végzésben megnyilvánuló megtévesztő jellegű jogtalan haszonszerzési célzatú magatartások büntetőjogi szankcionálása.

Tisztelt Országgyűlés, Tisztelt Képviselőtársaim!

Az előbbiekben csak a témához kapcsolódó legfontosabb újításokat emeltem ki, ám reményeim szerint ez is elegendő annak érzékeltetésére, hogy a korrupció visszaszorítása érdekében a jogalkotó a mind tökéletesebb, a nemzetközi elvárásoknak is teljes mértékben megfelelő és hatékony büntetőjogi szabályozás kialakítására törekszik. Bízom benne, hogy ez a gyakorlatban is hozzá fog járulni a közélet tisztaságába, az államaparátus, illetve a hivatalos személyek szabályszerű, befolyástól mentes működésébe vetett bizalom megerősödéséhez.

Tisztelt Országgyűlés, Tisztelt Képviselőtársaim!

Szeretném Önöket emlékeztetni arra, hogy sajnos ma Magyarországon az ellenzék tele van korrupciós ügyekkel. Az MSZP elnökhelyettese, Simon Gábor több százmillió forintot tartott külföldi bankokban és bissau-guineai útlevelet is tartalékolt. A mai napig nem szűnt meg ez a gyakorlat, hisz folyamatosan jelennek meg hírek az MSZP józsefvárosi feketekasszájáról és a gyanúsan folytatott kettőskönyvelésről. Hivatali vesztegetés elfogadásával büntetőeljárás alatt áll az MSZP-s Hiszékeny Dezső. Juhász Ferenc volt honvédelmi minisztert épp a napokban ítélték 2 évre börtönre hűtlen kezelés bűntette miatt. Vajon hol tart Gőgős Zoltán Leader-programos ügye? Például ezt is megtárgyalhatnánk.

A korrupció azonban a Jobbiktól sem áll távol. A párt ugyanis mind a mai napig nem tisztázta minden idők legsúlyosabb, külföldi szállal is bíró korrupciós botrányát, a Kovács Béla-ügyet. A Jobbik képviselőjét orosz kémkedéssel vádolják, - Önök is tudják, hiába nevetnek. Persze, mondhatják, hogy amikor majd kiderül, mi is az igazság, akkor megválnak tőle, de akkor talán már késő lesz. Vona Gábornak választ kell adnia arra, hogy miből is finanszírozta Kovács Béla pártját. Ahogy arra is választ várunk, hogy miért nem vizsgálta ki a mai napig képviselője ügyét és mit ért az alatt, hogy a KGBéla-üggyel kapcsolatban Simicska Lajos lapjában úgy fogalmazott: „sok mindent hallottam, közte elbizonytalanító dolgokat is, amikre választ várok”. Mi is válaszokat várunk! Arra a kérdésre is választ várunk, hogy a Jobbik miért állt át a nagybirtokos Simicska Lajos oldalára, holott programjában korábban még földosztást sürgetett a magyar családi gazdálkodóknak. Talán Simicska Lajos érdeke fontosabb, mint a gazdáké?

Köszönöm a megtisztelő figyelmet!

***

Tisztelt Ház!

A hozzászólásokban a jogalkotást illetően is elhangoztak olyan kritikák, hogy nem felelnének meg az uniós normáknak vagy a jogállami követelményeknek. Ezt vissza kell, hogy utasítsam. Pontosan például a közbeszerzési törvény szabályai minden esetben egyeztetésre kerülnek az Európai Unió illetékes szerveivel, az abban foglalt értékhatárok, az eljárások rendje, mind-mind az uniós előírások keretei között kerülnek meghatározásra.

Az egyéb jogszabályok, amelyeket kritika ért akár az LMP, akár a Jobbik vagy az MSZP részéről – gondolhatunk itt a trafik- vagy a földtörvény alakítására –, ezek is folyamatosan egyeztetésre kerülnek Brüsszellel. Nyilván viták vannak, hogy a multinacionális tőke érdekeit vagy a nemzeti érdekeket védjük ezekben a jogszabályokban. Jelentem, hogy mi minden esetben a magyar választók érdekeit kívánjuk elsősorban előnyben részesíteni, és amennyiben erre európai példák és minták vannak, ezeket alkalmazzuk a jogalkotás során. Lehet, hogy mások alig várják a pillanatot, amikor majd cégek szerezhetnek földtulajdont, és ezért nagyon érzékeny nekik az a kérdés, hogy nem marad olyan állami tulajdon, amit esetleg majd ki lehetne cégeknek játszani akár külföldi tulajdonba, de ennek a vitának is állunk elébe.

Arra pedig, hogy Paks-ügyben vagy más ügyekben egyeztetés folyik az Unióval: nyilvánvaló, hogy itt is egy piacról van szó, ahogy Lázár János miniszter úr is mondta, a kereskedelmi érdekek azok, amelyek mozgatják itt a világot, érdekek mentén zajlanak ezek a vitát. Mi az értékeket, a nemzeti értékeket is elsődlegesnek tekintjük.

Köszönöm a figyelmet.

(Igazságügyi Minisztérium)