A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény, egyes büntető tárgyú törvények, valamint az európai uniós és a nemzetközi bűnügyi együttműködést szabályozó törvények módosításának expozéját Völner Pál tartotta meg az Országgyűlés 2017. október 3-i ülésnapján. A beszéd és a vitákban elhangzottakra adott válasz leirata.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház!
Az önök előtt levő törvényjavaslat több törvényt is módosít, közülük a legnagyobb terjedelmű változtatások a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló törvényt, a büntetőeljárásról szóló törvényt, a büntető törvénykönyvről szóló törvényt, az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvényt, valamint a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló törvényt érintik. A törvényjavaslatban szereplő főbb módosításokat a megalkotásuk okául szolgáló igények szerint szeretném a következőkben röviden bemutatni.
A módosítások egy részét az új polgári perrendtartás elfogadása indokolta. A kártalanítással, illetve a polgári jogi igénnyel összefüggésben a polgári perrendtartás hatálybalépése alapjaiban érinti a büntetőeljárást, ezért a büntetőeljárás szabályozását e törvény terminológiájához, rendelkezéseihez kell alakítani. Ennek keretében a törvényjavaslat kiemeli, hogy a polgári jogi igény vonatkozásában a hivatalbóliság követelménye az ügyész tekintetében nem érvényesül, mivel az ügyész csak kisegítő jelleggel és korlátozott jogosítványokkal érvényesíthet a sértett helyett polgári jogi igényt.
A törvényjavaslat a magánfél tekintetében eltér a sértetti jogutódlásra vonatkozó általános rendelkezésektől, ennek megfelelően a hozzátartozó, a törvényes képviselő vagy a sértett által eltartott személy helyett egységesen a jogutódnak biztosítja a magánfélként történő fellépés lehetőségét.
Emellett a módosítás révén a büntetőeljárási törvényben egyértelműen rögzítésre kerül az is, hogy a polgári és büntetőeljárások közötti összhang és minél egyszerűbb átmenet érdekében a keresetlevél előterjesztésének és a perindításnak a polgári perrendtartásról szóló törvényben meghatározott joghatásai fennmaradnak, ha egyéb törvényes útra utasítás vagy visszavonása esetén az igényt a magánfél külön polgári eljárásban érvényesíti.
A gyakorlatban jelenleg problémát okoz, hogy a polgári bíróságok számos esetben nem kérik számon a beadványokon a polgári perrendtartásról szóló törvénynek a keresetlevélre vonatkozó követelményeit, ami egyrészt megnehezíti az ügy teljes körű elbírálását, másrészt a törvényességgel szemben is kételyeket ébreszt. Ennek megoldására a törvényjavaslat rögzíti, hogy a kártalanítás iránti igényt keresetlevéllel kell előterjeszteni, valamint meghatározza a keresetlevél kötelező tartalmi elemeit is.
A módosítások jelentős részét teszik ki az elektronikus kapcsolattartással kapcsolatos új szabályok. Az elektronikus ügyintézésről szóló törvény és a végrehajtására kiadott kormányrendelet rendelkezései alapján az elektronikus ügyintézést biztosító szervek 2018. január 1-jétől kötelesek az ügyek elektronikus intézését biztosítani. Ennek megfelelően az elektronikus kapcsolattartás és az elektronikus ügyintézés szabályait a büntetőeljárás vonatkozásában is szükséges rendezni.
Fontos kiemelni, hogy a 2018. július 1-jével hatályba lépő új büntetőeljárási törvény már tartalmazza az elektronikus kapcsolattartás szabályait, így csak a 2018. január 1-jétől július 1-jéig terjedő időszakra kell a szabályozást megteremteni, mégpedig az új, büntetőeljárásról szóló törvény szerinti szabályok átvételével.
Emellett a büntetőeljárási törvény jelenlegi szabályozása papíralapú iratkezelésre és kapcsolattartásra íródott, amit az elektronikus ügyintézés és kapcsolattartás új szabályaira tekintettel felül kellett vizsgálni. E felülvizsgálat alatt sor kerül azon ügyviteli szabályok technológiasemlegessé tételére, amelyek a hatályos szabályozás alapján kifejezetten papíralapú dokumentumokra vonatkoznak.
A nemzetközi és uniós joggal való harmonizáció, az uniós jogi aktusokból és a két- vagy többoldalú nemzetközi egyezményekből származó új vívmányok átvétele mára a nemzeti jogalkotás egyik meghatározó feladatává vált. Hazánk 2003. január 15. napján írta alá a nemzetközi bűnügyi együttműködésben jelentős változásokat bevezető, a kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló európai egyezmény 2. kiegészítő jegyzőkönyvét.
A kiegészítő jegyzőkönyv kihirdetésére ugyanakkor a hiányos jogszabályi környezet miatt mindeddig nem kerülhetett sor. A nemzetközi bűnügyi együttműködés hatékonyságát az Európai Unió területén kívül jelentősen növelő kiegészítő jegyzőkönyv kihirdethetőségéhez szükségessé vált a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló törvény módosítása. Ennek keretében a büntetőeljárás átadásának, átvételének újraszabályozása egyértelmű és egyedi döntési helyzetet határoz meg. Emellett részletesen meghatározásra kerül az eljárás átadásának folyamata, valamint a speciális helyzetek esetén követendő eljárásrend.
A törvényjavaslat világosan elkülöníti a büntetőeljárás átadásától a külföldi államnál történő feljelentést, amely utóbbi akkor tehető, ha Magyarországnak nincs joghatósága vagy a Legfőbb Ügyészség nem intézkedik az eljárás megindítása végett.
A törvényjavaslat rendelkezik továbbá arról a speciális eljárási jogsegélyről is, amikor a fogva tartott személy ideiglenes átadására kerül sor az eljárási jogsegély iránti megkeresést előterjesztő államba. Ilyenkor a megkeresett állam az általa fogva tartott személyt adja át a megkereső állam részére. A megkeresett tagállam tehát nem teljesít eljárási cselekményt, csupán a fogva tartott személy jelenlétét biztosítja a megkereső tagállam által folytatott eljáráshoz.
A törvényjavaslat több, az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvényben már szabályozott jogintézményt lényegében azonos tartalommal épít be a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló törvénybe. Így például a zárt célú távközlő hálózat útján történő kihallgatás, az ellenőrzött szállítás, a fedett nyomozó alkalmazása vagy a hivatalos irat kézbesítése is az uniós tagállamok között már működő, hatékony rendszer átvételével kerül szabályozásra.
A nemzetközi bűnügyi együttműködés egyik kiemelt célja a bűncselekménnyel összefüggésben a sértett tulajdonát képező dolgok, vagyontárgyak visszaszolgáltatása. A törvényjavaslat átfogóan szabályozza a tárgy visszaadására irányuló közvetlen és formális jogsegélyi együttműködést, valamint a nemzetközi körözésen alapuló, egyszerűsített eljárási formát is.
Több ponton módosításra kerül az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvény is. Ezek közül kiemelendő, hogy az európai nyomozási határozatról szóló irányelvnek megfelelően immár a hazai szabályozás is egyértelművé teszi, hogy a fogvatartottat az ideiglenes átadással kapcsolatban nyilatkoztatni kell, de az ideiglenes átadásra hozzájárulás hiányában is sor kerülhet.
Újraszabályozza a törvényjavaslat a felügyeleti intézkedést is, rögzítve, hogy a felügyeleti intézkedés végrehajtása során a magyar jogszabályok az irányadók, azzal, hogy a magatartási szabályok megszegése miatt rendbírság kiszabásának helye lehet, azonban a terhelt személyi szabadsága nem korlátozható. A gyakorlati tapasztalatok alapján megreformálásra került a konzultációs eljárás intézménye is, amelynek célja a párhuzamos eljárásokból fakadó joghatósági összeütközések feloldása.
Végül a módosítások közül azokat emelném ki, amelyek a jogalkalmazói visszajelzések útján felszínre kerültek, vagy jogalkotó által saját hatáskörben észlelt visszásságok, hiányosságok kiküszöbölését szolgálják, illetve új társadalmi jelenségekre, újonnan felmerült problémákra igyekeznek megoldást nyújtani. E körben mindenekelőtt a büntető törvénykönyv egészségügyi termék hamisítása tényállásának kiegészítését kell megemlíteni.
Az utóbbi időben egyre gyakrabban előfordul, hogy Magyarországra nagy mennyiségben, illegálisan, kizárólag gyógyszer előállítására alkalmas gyógyszerhatóanyag érkezik. A hatályos szabályozás szerint ezen anyagok nem minősülnek egészségügyi terméknek. Annak érdekében, hogy azokkal a személyekkel szemben, akik a kizárólag gyógyszer előállítására alkalmas hatóanyagokkal arra feljogosítva engedély nélkül kereskednek, valamint akik a gyógyszerésztől, gyógyszer-nagykereskedőtől az eredeti készítményeket nagy mennyiségben, szervezetten megszerzik és továbbadják, hatékonyabb legyen a büntetőjogi fellépés, szükségessé vált az előkészületi magatartás pönalizálása is.
Ugyancsak a büntető törvénykönyvet érintő módosítás a tiltott adatszerzés tényállásának pontosítása. A hatályos szabályozás „más lakása, egyéb helyisége vagy azokhoz tartozó bekerített hely” fordulatát ugyanis az eredeti jogalkotói szándékkal ellentétben a joggyakorlat szűkítően értelmezte. A jogértelmezési probléma feloldása érdekében a törvényjavaslat által tett kiegészítés révén minden olyan magatartás szankcionálhatóvá válik, amely során a magánszemély elkövető alapvetően zárt térben olyan titkosszolgálati eszközt alkalmaz, amelyhez a hatóságnak bírói engedélyre lenne szüksége.
Jogalkalmazói visszajelzések alapján felmerült a hatályos büntetőeljárási törvény olyan módosításának az igénye, amelynek az a célja, hogy lehetővé tegye a zárt célú távközlő hálózaton keresztül történő kihallgatás szélesebb körű alkalmazását. A módosítás jelentős könnyítéseket vezet be e téren, biztosítva ezáltal ennek a kihallgatási formának a gyakoribb megvalósulását.
Ilyen egyszerűsítés például, hogy az előzetes letartóztatás meghosszabbítása tárgyában tartott nyomozási, bírói ülés esetén a távmeghallgatás elrendelését nem kell indokolni, illetve lehetőség van öt napnál kevesebb időtartamon belül is elrendelni. A törvényjavaslat a büntetés-végrehajtási kódex csomagküldésre vonatkozó szabályait a tiltott áruk, elsősorban a kábító hatású anyagok, pszichoaktív szerek bejutásának megakadályozása céljából módosítja. A csomagok számának és gyakoriságának megtartása mellett a törvényjavaslat a csomagban megküldhető tárgyak körét korlátozza, azonban ezzel egyidejűleg olyan megoldást tartalmaz, amely továbbra is lehetővé teszi az elítélt kapcsolattartó általi támogatását.
Az Alkotmánybíróság 2017-es határozatában megállapította, hogy az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő azzal, hogy nem szabályozta a szabadságvesztésre átváltoztatott pénzbüntetés végrehajthatóságának elévülését. A törvényjavaslat e hiányosságot megszüntetve a büntetés-végrehajtási törvény új alcíme alatt szabályozza a pénzbüntetés végrehajthatóságának megszűnését.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház!
A jelen törvényjavaslat számos kardinális kérdést kíván rendezni. A megoldandó problémák egytől egyig olyan fontos kérdéseket érintenek, amelyek kezelése a jogrendszer hatékony, eredményes és a kor követelményeinek megfelelő működéséhez szükséges. A törvényjavaslat elfogadásával ezért nemcsak a külső kötelezettségeinknek tehetünk eleget, hanem a jogértelmezési kérdések tisztázásával, az eljárási szabályok aktualizálásával, az új jelenségekre reagáló háttérszabályozás kidolgozásával a jogalkalmazók munkáját is könnyebbé, hatásosabbá tehetjük.
Mindezekre tekintettel kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy támogassa a törvényjavaslatot.
Köszönöm a figyelmet.
***
Csak néhány kérdést, ami felmerült, részben hátha sikerül megválaszolnom.
A régi Be. módosítása, ahogy Répássy képviselő úr is említette, azért szükséges, mert van ez a féléves időszak az új hatálybalépéséig, és az e-ügyintézési szabályok január 1-jétől lépnek érvénybe, tehát akkor az egész ügyintézés során kellene belenyúlni a folyamatokba. Itt a Be.-nél tulajdonképpen kicsit később fogadta el a parlament, és a kellő felkészülési idő miatt július 1-je a hatálybalépés időpontja, amivel az egész indításánál lehet, hogy még nem így számoltunk, de remélhetőleg ez a felkészítést is elősegíti, hogy nem egyszerre jelentkezik a jogalkalmazás során az új szabályok bevezetése.
A reintegrációs őrizettel kapcsolatban a büntetés-végrehajtási bíró az, aki aztán az ideiglenes intézkedést véglegesbe fordítja, tehát ilyen értelemben a bírói garancia megmarad az ügyintézés során.
Staudt Gábor képviselő úr kérdését, hogy miért most, részben megválaszoltam ezzel a Be.-hatálybalépéssel kapcsolatos információval.
Bárándy képviselő úrnak volt itt a költségvetési visszaéléseknél, hogy ez az üzletszerűség miért került ki a körből. Jogalkalmazói oldalról a NAV jelezte azt, hogy gyakorlatilag ennél a tényállásnál az üzletszerűség majdnem mindig jelen van. Tehát gyakorlatilag minősíteni még azon felül… - tehát emiatt jött ez a módosítás, de például visszaesőkre nem vonatkoztatható. Az a része pedig, hogy a közterhek befizetésre kerüljenek, közérdek, hiszen ezekből közfeladatokat finanszíroz az állam. Ez nemcsak egy beszedési szemlélet, hanem a kiadási oldalak fedezete is meglegyen, tehát ez is szerepet játszik ebben.
Hogy miért most került ide az asztalunkra, Staudt képviselő úr kérdése volt gyakorlatilag ez a megfigyelési történet. A Kúria döntését kellett megvárnunk a szabályozás elkészültéig, és ezért van ez az időbeli csúszás.
Ami a nyilvános helyeket illeti, ott egyéb tényállások is védik egyébként a nagyközönséget, tehát a személyes adatokkal való visszaélés és egyéb perlési lehetőségek vagy éppen fellépési lehetőségek is biztosítottak, de bizottsági szinten nyilván a módosító kapcsán ez majd még elő fog kerülni, és akkor tudunk róla beszélni.
Köszönöm a figyelmet.
(Igazságügyi Minisztérium)