A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat expozéját Völner Pál államtitkár tartotta meg az Országgyűlés 2017. szeptember 20-i ülésnapján.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés!
A törvényjavaslat az igazságügyi jogalkotást érinti, a vállalkozások ellen indult és a határokon átnyúló jogi vonatkozásokkal rendelkező fizetésképtelenségi eljárások, reorganizációs eljárások, csődeljárások és felszámolási eljárások hatékonyabb végigvitelét szolgálja. A törvényjavaslat a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvényt jogharmonizációs kötelezettségeinkre tekintettel egészíti ki, azaz az Európai Unió tagállamainak vállalkozásait érintő fizetésképtelenségi eljárásokkal összefüggésben állapít meg nemzeti kiegészítő szabályokat az Európai Parlament és a Tanács 2015/848. rendeletével összefüggésben, amely uniós rendelet a korábbi, már elavultnak tekinthető 1346/2000/EK tanácsi rendeletet váltotta fel.
Az uniós rendelet hatálya azokra az adósokra és az ellenük indított fizetésképtelenségi és reorganizációs eljárásokra terjed ki, amely adósok fő érdekeltségi központja – főszabály szerint a székhelye – az Európai Unió valamely tagállamában van, és más tagállamban is van leányvállalatuk, telephelyük vagy hitelezőjük.
Az uniós rendelet alapvetően nemzetközi magánjogi szabályokat állapít meg, a tagállami csődjogot nem harmonizálja. Előnye viszont, hogy a tagállami eljárásokat összehangolja, megteremti a jogi kereteket a fizetésképtelenségi szakértők és a bíróságok közötti közvetlen együttműködéshez, elősegíti a több országot érintő fizetésképtelenségi ügyekben a hitelezői igények hatékonyabb érvényesítését.
Újdonság az uniós rendeletben a nemzetközi vállalatcsoportok koordinált fizetésképtelenségi eljárása, amelynek célja, hogy egységes stratégiát alakítsanak ki az érintett felek a vállalatcsoport és annak tagjai fizetőképességének helyreállítására, reorganizációjára, ha pedig ez nem eredményes, akkor a vállalkozás javainak új befektetők részére történő értékesítésére és a vállalatcsoport tagjai tartozásainak rendezésére.
Az uniós rendelet értelmében a fizetésképtelenségi eljárás megindításával és lefolytatásával kapcsolatban a joghatóságot a vállalkozás fő érdekeltségi központja határozza meg, ez az úgynevezett fizetésképtelenségi főeljárás. Annak érdekében, hogy ne lehessen visszaélésszerűen a fizetésképtelenségi főeljárás megindítását egy másik államba áttenni, a tagállami bíróságok vizsgálhatják, hogy az eljárás megindításakor hol volt az adós vállalkozás ügyvitelének valós központja.
Az EU-rendelet értelmében a fizetésképtelenségi főeljáráshoz kapcsolódva a többi EU tagállamban területi, úgynevezett másodlagos eljárások indulhatnak, feltéve, hogy az adósnak ott telephelye van. Ezeknek a másodlagos eljárásoknak a célja az adós ott lévő vagyonának elkülönítése és abból a helyi hitelezők kifizetése.
A bíróságok és a hitelezők, valamint az eljárások egyéb érintettjei számára a gyakorlatban is nagyon hasznos lesz az eljárások főbb adatairól szóló tájékoztatásra kifejlesztendő tagállami fizetésképtelenségi nyilvántartás, mert az adatbázisból majd interneten lehet keresni 2018. június végétől. 2019 júniusában pedig felállításra kerül az uniós szinten összekapcsolt közös és egységes keresőfelület, és a tagállamokban indított fizetésképtelenségi eljárások adatait ott is le lehet majd kérdezni bármelyik EU-tagállamból. A nyilvános uniós szintű fizetésképtelenségi adatbázis a piaci forgalom biztonságát és a hitelezői érdekérvényesítést fogja szolgálni.
Tisztelt Országgyűlés!
Mind az uniós, mind a magyar jogalkotás célja, hogy a piaci versenyben lemaradó cégeknél mihamarabb induljon meg a veszteségek megszüntetése, majd az adós vállalkozás fizetőképességének helyreállítása. Másképpen szólva, a reorganizációt kell előnybe helyezni a felszámolási eljárás, azaz a vállalkozás piacról történő kivezetése helyett. Ezek a gazdasági célok hatékonyabban elérhetők, ha az adós vállalkozás ellen a különböző EU-tagállamokban kezdeményezett eljárásokat összehangolják, ezen a téren jelent előrelépést az EU-rendelet és az azt kiegészítő magyar szabályozás.
A belföldi és a külföldi bíróságok, illetve fizetésképtelenségi szakértők közötti hatékony információáramlás összességében csökkenti majd a nemzetközi vonatkozású eljárások költségeit, gyorsítja és harmonizálja az eljárásokat, ami a hitelezők számára is előnnyel jár majd. Kérem ezért a tisztelt Országgyűlést, hogy a beterjesztett törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek.
Köszönöm a figyelmet.
(Igazságügyi Minisztérium)
