A használati minták oltalmára vonatkozó szabályozás módosításáról szóló törvényjavaslat expozéját Völner Pál mondta el az Országgyűlésben 2017. szeptember 20-án.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés!

A használati minták oltalmára vonatkozó szabályozás módosításáról szóló T/17307. számú törvényjavaslat elfogadásának célja a belföldi iparjogvédelmi oltalomszerzés feltételeinek javítása a használatiminta-oltalmi rendszerek, rendszerügyfelek igényeihez igazodó finomhangolásával. A használatiminta-oltalom a gyakorlati élet által felvetett problémák műszaki megoldásának gyors és költséghatékony iparjogvédelmi oltalmára, a találmányoknál egyszerű fejlesztési eredmények jogi védelmére szolgál.

A hatályos szabályozás alapján használatiminta-oltalomban részesülhet valamely tárgy kialakítására, szerkezetére vagy részeinek elrendezésére vonatkozó megoldás, ha új, feltalálói lépésen alapul és iparilag alkalmazható. Az oltalmazható megoldások köre szűkebb a szabadalmazható találmányokéhoz viszonyítva, és az oltalmazhatósághoz megkövetelt alkotói szint is alacsonyabb, a mintaoltalomhoz azonban rövidebb oltalmi idő is társul.

A mintaoltalom megszerzéséhez szükséges eljárás koncepcionális különbséget is mutat a szabadalmazási eljáráshoz képest, a mintaoltalmi bejelentést ugyanis a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala – az eljárás gyorsaságának biztosítása érdekében – az újdonságot és a feltalálói lépést előíró oltalomképességi feltételek vizsgálata nélkül bírálja el. Ennek következtében az oltalom érvényessége csupán egy későbbi, a mintaoltalom megsemmisítésére irányuló eljárásban válhat bizonyossá.

Annak ellenére, hogy több uniós tagállamban fontos szerepet tölt be ez az oltalmi forma, a használatiminta-oltalom nem tárgya az Európai Unióban megvalósuló jogi harmonizációnak, és a szabadalmi oltalom iránti eljárás bizonyos aspektusait szabályozó szabadalmi jogi szerződés sem alkalmazható rá. Ez nagy szabályozási mozgásteret kínál ahhoz, hogy a mintaoltalom vállalkozásfejlesztési és gazdaságélénkítő potenciálját a magyar bejelentők érdekeinek leginkább megfelelő módon lehessen érvényesíteni, ugyanis ezt az oltalmi formát 90 százalékot meghaladó mértékben hazai bejelentők veszik igénybe.

A bejelentők a kevéssé formalizált eljárásnak köszönhetően gyorsan és egyszerűen juthatnak belföldi kizárólagos joghoz, amellyel biztosítható a fejlesztési ráfordítások megtérülése. Ezt felismerve a szellemi tulajdon védelméről szóló nemzeti stratégia, a Jedlik-terv már 2013-ban stratégiai célként határozta meg a használatiminta-oltalmi rendszer továbbfejlesztési lehetőségeinek feltérképezését. Bár a használatiminta-oltalom szinte kizárólag a hazai vállalkozásokat szolgálja, a hazai bejelentések száma 2015-ben csak 249, 2016-ban 304 volt. A 2016. év végén összesen 852 nemzeti használatiminta-oltalom volt hatályban, amely kismértékű csökkenés 2015-höz képest.

Ismert az is, hogy a hazai kkv-k iparjogvédelmi aktivitása alatta marad még a magyarországi vállalkozások egyébként sem kielégítő átlagának is. A törvényjavaslattal a kormány célja a használatiminta-oltalmi szabályozás kkv-k igényeihez igazítása és ezzel közvetetten a kutatás-fejlesztési aktivitásuk, innovációs tevékenységük növelésének elősegítése. A használatiminta-oltalmi rendszer felülvizsgálatának szakmai megalapozása, valamint az érintett társadalmi és gazdasági szereplők igényeinek felmérése érdekében a törvénymódosítás előkészítését megelőzően sor került elsőként egy vitaindító kérdőív közzétételére, valamint annak a leginkább érintett társadalmi szervezeteknek való közvetlen megküldésére. Ezt követően a konzultáció eredményeit is figyelembe vevő törvényalkotási koncepció véleményezésére is lehetőség volt. A jelen előterjesztés tárgyát képező módosító törvényjavaslat a véglegesített koncepció alapján készült el.

A továbbiakban a törvényjavaslatnak a használatiminta-oltalom szabályozási rendszerét érintő alapvető rendelkezéseit kívánom röviden ismertetni, a következő három fő téma köré csoportosítva. A használatiminta-oltalom tárgya és az oltalomképességi feltételek pontosítása; e körben különösen annak tisztázása, hogy mi minősülhet mintának, mi a megkövetelt alkotói szint, és mi tartozik a technika állásához, valamint hogy milyen zsinórmértéket kell alkalmazni a mesterségben járatos személy tudásszintjének meghatározásakor. A második fő téma a használatiminta-oltalmi eljárás jogi szabályozásával kapcsolatos változásokra tér ki, a harmadik pedig a jogérvényesítéssel kapcsolatos anomáliák csökkentését célzó módosításokat tartalmazza.

Ami a használatiminta-oltalom tárgyát illeti, a törvény felülvizsgálatát megelőző nyilvános konzultáció megerősítette, hogy a jogalkalmazás megkönnyítése érdekében célszerű a szabályozás kiigazítása egyfelől a használatiminta-oltalom tárgyát képező minta definíciójának bővítésével oly módon, hogy a „tárgy” szó tág értelmezése alapján abba beletartozhassanak a berendezések és a több eszközből álló rendszerek, amelyek jelenleg kizártak a használatiminta-oltalomból. Másfelől szükséges a törvény kiegészítése az oltalmi tárgyak köréből kifejezetten kizárt vegyi termékekkel és keverékekkel, lefedve a gyógyszerkészítmények és gyógyszerhatóanyagok teljes spektrumát.

A megkövetelt alkotói szint kérdésköre kapcsán a konzultáció során a válaszadók többsége egyetértett abban, hogy szükség van a szabadalmaztatható találmányoknál alkalmazandó, a „feltalálói tevékenység” megállapításához megkövetelt alkotói szinttől való eltérés fenntartására a használatiminta-oltalom érdekében, a „feltalálói lépés” meghatározása kapcsán. Ezt az álláspontot az indokolja, hogy a használatiminta-oltalom egyik fontos eleme a szabadalmazható találmányoknál valamivel alacsonyabb szintű innovatív megoldásokra való oltalomszerzés lehetőségének biztosítása.

A „feltalálói tevékenység” és a „feltalálói lépés” kétféle kategóriájának fenntartása mellett is szükséges volt ugyanakkor, hogy a mintaoltalmi jogban ismert ,,mesterségben járatos személy" tudásszintje a jelenlegi bírósági gyakorlat által igen alacsonyan meghatározott mértéknél magasabbra kerüljön. Így a javaslat egyértelművé teszi, hogy a „mesterségben járatos személy” nézőpontjából vizsgált nyilvánvalóság, ha az egyéb feltételek fennállnak, megállapítható kell hogy legyen olyan esetekben is, amikor az több anterioritás kombinációjából következik, vagy ha a technika állása idegen nyelvű forrásokat is tartalmaz.

A mintaoltalom előfeltételeinek másik lényeges különbsége a szabadalmakhoz képest a technika állásához tartozó anterioritások körének eltérő meghatározása. Ez a különbség azt is eredményezheti, hogy egy világviszonylatban nem új, és ezért nem szabadalmazható megoldás használati mintaként Magyarországon mégis oltalomban részesülhet. A törvény megalkotása óta eltelt időszak technológiai fejlődésére és az információs társadalom sajátosságaira, valamint az európai integráció és a nemzetközi trendek piacliberalizációs eredményeire is figyelemmel célszerűnek tűnt ezt az eltérést megszüntetni, azaz a technika állásának törvényi definícióját a szabadalmi törvényben foglaltakhoz hasonlóan szabályozni, még az alkotói szint különbségének fenntartása esetén is.

Ami a használatiminta-oltalmi eljárás jogi szabályozását illeti, a konzultáció során a szakmai válaszadók többsége azt az álláspontot képviselte, hogy a szabályozás nem kellően átlátható, és a teljes használatiminta-oltalmi eljárást a használatiminta-oltalomról szóló törvényben kellene szabályozni, az eljárási kedvezmények fenntartása mellett. Nem feltétlenül célszerű ugyanakkor e tekintetben koncepcionálisan eltérni a hatályos és az egész iparjogvédelmi szabályozásra jellemző szabályozás struktúrájától, vagyis a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló törvény eljárási rendelkezéseinek mögöttes szabályozásként való alkalmazásától, amelyhez képest csupán az eltérések vannak meghatározva az egyes speciális törvényekben.

A normavilágosság ezzel egyidejűleg megköveteli, hogy az ügyfelek számára egyértelmű legyen, hogy az adott ügyben pontosan melyik jogszabályhelyeket kell alkalmazni, így a módosított törvény immáron világosabban határozza meg a mintaoltalmi eljárás eltéréseit, egy helyen sorolva fel azokat. Tekintettel arra, hogy a használatiminta-oltalom teljes körű vizsgálaton át nem esett bejelentés alapján keletkezik, valamint arra is, hogy ennek az oltalmi formának a vonzereje éppen az eljárás egyszerűségében és gyorsaságában rejlik, a törvényjavaslat szűkebb határidőket határoz meg a szabadalmi törvényben foglaltaknál, és az ügyfél részére kitűzött határidők lehetséges tartamát is rövidebben állapítja meg.

E korlátozások ugyanakkor nem érintik az eljárásnak az ügyfél mulasztása ellenére való folytatását lehetővé tevő kérelem jogintézményét, valamint az elsőbbség érvényesítésére vonatkozó eljárási kedvezményeket, amelyek a szabadalmi eljárásban ismert módon továbbra is igénybe vehetőek maradnak.

A törvényjavaslat szakít a hatályos szabályozásnak azzal az elemével, ami kizárja, hogy ugyanarra a tárgyra nézve szabadalmi és mintaoltalmat lehessen szerezni. A hatályos rendelkezések alapján ugyanis a mintaoltalom és a szabadalmi oltalom még a bejelentések egymásból való származtatása esetén is kizárt, függetlenül attól, hogy a két oltalom adott esetben eltérő oltalmi körrel is megadásra kerülhet. Nem érvényesül ugyanakkor a kettős oltalom tilalma abban az esetben, amikor az ugyanazon a napon benyújtott szabadalmi és mintaoltalmi bejelentések rendelkeznek azonos tárgykörrel, valamint szintén nem kizárt a párhuzamos oltalom fennállása két azonos tárgyú és azonos napon benyújtott nemzeti szabadalmi bejelentés és az európai és a nemzeti szabadalmak viszonylatában sem.

Az eljárási szabályok világosabbá tétele, valamint a szabadalmi eljáráshoz képest érvényesülő eltérések kidomborítása érdekében a javaslat újraszabályozza és kibővíti a mintaoltalmi bejelentésre, a bejelentési nap elismerésére, valamint a bejelentés benyújtását követő vizsgálatra vonatkozó szabályokat. A javaslat számos ponton egyszerűsíti a mintaoltalmi eljárás szabályait, ezáltal is lehetővé téve a minél gyorsabb jogszerzést. A javaslat bevezeti a szabadalmi eljárásból ismert, írásos véleménnyel kiegészített, újdonságkutatási jelentéshez hasonló, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által kérelemre elkészített oltalmazhatósági vélemény igénylésének lehetőségét. Az oltalmazhatósági vélemény megfelelően ellensúlyozhatja a használatiminta-oltalom részlegesen vizsgált jellegét, azaz az újdonság és a feltalálói lépés vizsgálatának hiányát. A szabadalmi eljárásban 2005 óta érhető el ez a lehetőség a bejelentők részére, és a tapasztalatok alapján hasznos segítséget nyújt az oltalomszerzési stratégia kialakításához.

A mintaoltalmakkal összefüggő jogérvényesítési eljárások, vagyis a mintaoltalmi perek kapcsán olyan intézkedések kerülnek bevezetésre, amelyek egyszerre szolgálják az eljárások konzisztenciájának erősítését és gyorsítását, egyszersmind hozzájárulva a jogbiztonság fokozásához. Ennek keretében a javaslat elsőként előírja, hogy a bitorlási pert fel kell függeszteni, ha a mintaoltalommal kapcsolatban megsemmisítési eljárást kezdeményeztek, és ezt kellő időn belül igazolják.

Ennek kapcsán említést érdemel, hogy a már ismertetett oltalmazhatósági vélemény intézménye várhatóan csökkenti majd a visszaélésszerű jogérvényesítés kockázatát, hiszen aki ilyennel rendelkezik, az vélhetően nem a vizsgálat hiányára alapozza az oltalom fennállását. A javaslat nem változtat ugyan a bitorlási és a megsemmisítési eljárás fórumának elkülönülésén, ugyanakkor a bifurkáció főszabályát áttörő kivételt jelent a javaslat azon rendelkezése, amelynek alapján a mintaoltalom bitorlása miatt indított perben a bíróság az alperesnek a mintaoltalom érvénytelenségére hivatkozó kifogása alapján a mintaoltalom érvényességét is vizsgálja, és ha a mintaoltalom megsemmisítésének feltételei fennállnak, a keresetet elutasítja.

Jelen törvényjavaslat nemcsak a használati minták oltalmáról szóló 1991. évi XXXVIII. törvény módosítását célozza, hanem a használatiminta-oltalom bitorlása büntetőjogi fenyegetettségének megszüntetésével a büntető törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosítását is. Ez azért szükséges, mert sem a jogérvényesítési tapasztalatok fényében, sem jogpolitikai megfontolások alapján nem indokolt az oltalomképességi feltételek érdemi vizsgálata nélkül megszerzett kizárólagos jog megsértése esetére a büntetőjogi szankció fenntartása. A büntetőjogi fenyegetettség megszüntetése nem jár a polgári jogi eszköztár csorbulásával, ugyanakkor megfelelően tükrözi, hogy a megadott használatiminta-oltalom az oltalmi idő különbségétől eltekintve sem feleltethető meg teljesen a szabadalom jogintézményének.

A javaslat egyúttal a félvezető termékek topográfiájára vonatkozó oltalom kapcsán is megszünteti a büntetőjogi fenyegetettséget, tekintettel ennek az oltalmi formának a gyakorlatban szinte teljes mértékben kiüresedett jellegére, és arra, hogy ebben az esetben nincs sem nemzetközi jogi, sem uniós jogi kötelezettség a büntetőjogi védelem fenntartására.

Tisztelt Ház!

Az előzőekben ismertetett törvényjavaslat elfogadása szükséges ahhoz, hogy a használatiminta-oltalmi szabályozás jobban megfeleljen a felhasználói közösség igényeinek. A törvényjavaslat elfogadása hozzájárul az iparjogvédelem ezen oltalmi formájának a nemzeti vállalkozásfejlesztésben és gazdaságélénkítésben betöltött szerepe növeléséhez. Kérem ezért, hogy a törvényjavaslatot – annak megvitatását követően – a szavazás során egyetértésükkel támogatni szíveskedjenek.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket.

(Igazságügyi Minisztérium)