Völner Pál államtitkár mondta el az egyes kárpótlással összefüggő törvények módosításáról szóló törvényjavaslat expozéját 2016. május 24-én az Országgyűlésben.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház!

Az egyes kárpótlással összefüggő törvények módosításáról szóló T/10727. számú törvényjavaslat módosítja a tulajdonviszonyok rendezése érdekében az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvényt, a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvényt, valamint hatályon kívül helyezi a kárpótlási jegy termőföldtulajdon megszerzésére történő felhasználásának egyes kérdéseiről szóló 1992. évi XLIX. törvényt.

A hatályos szabályozás szerint a tulajdonviszonyok rendezése érdekében az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1994. évi XXV. törvény foglalkozik a rendszerváltozás előtti, termőföldekre vonatkozó tulajdonosi háttér újraszabályozásával, továbbá a szövetkezeti és állami földek magántulajdonba kerülésének elősegítésével. Ennek céljából a kárpótlási törvény 15. § (1) bekezdése szerint a kárpótlás termőföldben történő biztosítása érdekében a szövetkezet vagy jogutódja kijelöli a tulajdonában vagy használatában álló termőföldterületet, amelyet a kárpótlási törvény mellékletében felsorolt jogszabályok alapján szerzett meg. Ezek az úgynevezett szövetkezeti földalapok. Az így kijelölt szövetkezeti termőföldek a jogszabály alapján árverés útján kerülnek értékesítésre. A jogszabály a szövetkezeti földek árverésén túl az állami tulajdonú földek, az úgynevezett állami földalap árverésre bocsátását is szabályozza.

A kárpótlási törvény 7. § (1) bekezdésének b) pontja határozza meg az állam azon kötelezettségét, amely szerint biztosítania kell a kárpótlási jegyet birtokló személyek részére, hogy a törvényben foglalt feltételekkel termőföldtulajdon megszerzésére használhassák fel a kárpótlási értékpapírjaikat. A kárpótlási célú szövetkezeti és állami földek magántulajdonba kerülését a hatályos jogszabályok alapján tehát árverések útján lehet biztosítani.

A kormány a termőföldárverések megtartását a döntési moratórium elrendeléséről szóló 1003/2010. (I. 19.) kormányhatározat alapján leállította. A hivatkozott kormányhatározatot hatályon kívül helyezte az 1146/2010. (VII. 7.) számú kormányhatározat 2010. július 8-án, de a földárverések megtartására irányuló kérdésekben támogató döntés nem született. Kárpótlási célú földárverésre így utoljára 2009-ben került sor. A kárpótlási célú földárverések elmaradását olyan kockázati tényezők figyelembevétele is befolyásolta az eltelt idő miatt, mint például az árverések több száz millió forintos becsült költsége, az árverések lebonyolításához szükséges szakértelem és technikai feltételek hiánya, az árverések eredményeképpen létrejövő elaprózott, gazdálkodásra alkalmatlan nadrágszíjparcellák.

Számadatokban is kifejezve a jogelőd kárpótlási hatóságok megközelítőleg 27 ezer árverést tartottak a rendszerváltás óta, ennek során összesen 26 830 darab árverés eredményeként 765 445 kárpótlásra jogosult jutott összesen 2 145 824 hektár földtulajdonhoz. Az úgynevezett szövetkezeti földalapba tartozóan még egy darab, míg az állami földalapba tartozóan még 16 darab árverés van hátra összesen 1615 hektár földterületet érintően olyan települések vonatkozásában, mint például Békéscsaba, Nyíradony, Szeged, Solymár, Budapest XI. és II. kerületei.

Tisztelt Képviselőtársaim!

Összefoglalóan elmondható tehát, hogy figyelemmel az elhangzottakra, a kárpótlási jeggyel rendelkezők a hatályos jogszabályban foglaltak ellenére kárpótlási jegyeiket termőföldtulajdon megszerzésére a gyakorlatban napjainkban nem érvényesíthetik. A törvényjavaslatban szerepeltetett kárpótlási jogszabályokban meghatározott jogalkotói cél megvalósítása, nevezetten az, hogy a kárpótlásra jogosultak kárpótlási igényeiket termőföldárverés útján is kielégíthessék, megakadt. Ennek eredményeként az utóbbi hét évben sem a kárpótlásra jogosultak nem tudták kárpótlási igényeiket érvényesíteni az említett földterületeket illetően, sem a földek megfelelő hasznosítása nem valósulhatott meg.

A javaslatban jelzett módosítások célja, hogy a kárpótlási folyamat lezárásának első lépéseként mind a szövetkezet vagy jogutódja tulajdonában vagy használatában álló termőföldterületek, szövetkezeti földalap, mind az állami tulajdonú, kárpótlási célú földek, állami földalap a kárpótlási cél alól felszabaduljanak, s elérhetővé váljon a hosszú ideje húzódó kárpótlási termőföldárverések kérdésének végső lezárása. A jelzett törvénymódosítások eredményeként az említett földterületek állami tulajdonba kerülnek, ami által rendeződik a kárpótlás során hátramaradt termőföldek tulajdoni helyzete, egyúttal lehetővé válik az érintett földeknek a földművesek által történő megvétele, azaz a „Földet a gazdáknak” program keretében történő értékesítése.

Tisztelt Ház!

Az előzőekben ismertetett módosítások egy évek óta húzódó, a gyakorlatban nehezen kezelhető, a hatályos rendelkezésekkel érintett, valamennyi szereplő számára hátrányos, ugyanakkor kiemelt fontosságú kérdésben jelentenének előrelépést. Kérem ezért, hogy a törvényjavaslatot annak megvitatását követően a szavazás során egyetértő szavazatukkal támogatni szíveskedjenek.

Köszönöm a figyelmet, elnök úr.

***

Csak néhány pontosítást tennék, illetve az elhangzottakra reagálnék. Azzal kezdeném, hogy a kávézási szokásaim eléggé visszaszorultak, ezért ezt a fajta megközelítést szeretném visszautasítani.

A bevezetőben, az expozéban is elhangzott, hogy gyakorlatilag öt települést érintő területen vannak ezek a földek, amelyek elérhetők. Ha erre rázúdítanánk egy termőföldárverési licitet kárpótlási jegyekkel, az elég kusza helyzetet eredményezne.

A másik dolog: nem tudom, képviselő úr emlékszik-e még arra, hogy a kárpótlási jegyek kibocsátása idején gyakorlatilag vagyon fejében lehetett kárpótlási jegyeket kapni, tehát nemcsak termőföld ellenében voltak jogosultak. Kizárólag a termőföldre koncentrálni ennek a kárpótlásnak a folyamatát ezért sem helyes, hiszen tudjuk, hogy a privatizáció során is felhasználtak kárpótlási jegyeket a hozamokkal együtt, önrészként lakásokat lehetett vásárolni rajta önkormányzati tulajdonból. Tehát számtalan olyan módja van, ahol felhasználható ez a mennyiség, amik ezzel a törvénymódosítással nem zárulnak le.

A mértékek összehasonlítása miatt említeném még egyszer, hogy az 1614 hektár a 2 145 824 hektárral áll szemben, ami az elmúlt időszakban kárpótlás révén kijutott magántulajdonba, és ez 765 445 tulajdonost jelentett. Látható, hogy maga az indítás ’91 után megvolt, és ha megnézzük, hogy kik maradtak gazdálkodók és kik azok, akik csak a vagyont kapták vissza, azt láthatjuk, hogy egy jóval szűkebb kör az, amelyik a gazdálkodók rétegét érinti.

A „Földet a gazdáknak” program kapcsán megint megemlíteném, hogy ehhez egy hitelprogram is kapcsolódik, tehát ha valaki nagyobb összegért vásárol, az nem feltétlenül azt jelenti, hogy a gazdagok sorába tartozik, hanem azt, hogy vállal egyfajta kockázatot. A 10 százalék önerő ahhoz képest, amilyen összegekről és amekkora területekről, gazdalétszámokról beszélünk, szerintem más forrásból is megfinanszírozható. Persze, több ezer hektár esetén nyilván nem, de tudjuk, hogy a földtulajdonkorlátok és egyebek miatt ez sem elképzelhető történet.

A technikai feltételekről csak annyit, hogy azok nagyon elavult számítógépes rendszerek, amelyek annak idején kezelték a kárpótlási jegyeket. Erre rázúdítani egy újabb hullámot, egy nagyon bizonytalan dolog lenne, új rendszert kiépíteni 1600 hektárért pedig kidobott pénz lenne. Tehát egyfajta technikai lezárása ez a kárpótlási folyamatnak, amikor a termőföldet illetően ez a módosítás megszületik.

S még egy dolgot szeretnék megemlíteni: szabad rablásnak nevezni a nyilvánosan meghirdetett licitet egy kicsit erős. A rablás más fogalomkörbe tartozik, mint a nyilvános árverés, ahol rendre a helyben szokásos forgalmi áraknál magasabb értéken történik az értékesítés. Köszönöm szépen, csak ezzel szerettem volna kiegészíteni.

(Igazságügyi Minisztérium)