A közigazgatási szabályszegések szankcióinak átmeneti szabályairól, valamint a közigazgatási eljárásjog reformjával összefüggésben egyes törvények módosításáról és egyes jogszabályok hatályon kívül helyezéséről szóló törvényjavaslat expozéját Völner Pál államtitkár mondta el az Országgyűlés 2017. november 14-i ülésnapján.
Tisztelt Országgyűlés!
Az előttünk lévő törvényjavaslat alapvető célja, hogy a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvény 2019. január 1-jén történő hatálybalépéséig a közigazgatási szabályszegésekre vonatkozó általános törvényi szabályokat átmeneti jelleggel meghatározza.
Az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvénnyel ellentétben, nem tartalmaz anyagi jogi rendelkezéseket, hiszen az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény a jogalkotói célnak megfelelően kizárólag egy szabályozási magot alkot, amelyet az adott ágazati eljárások specialitásainak megfelelő ágazati eljárási joganyag egészít ki sajátos szabályokkal. E szabályozási logika mentén a szankciós törvény 2019. évi hatálybalépéséig terjedő időszakra vonatkozóan az előttünk fekvő törvényjavaslatot készítette el az Igazságügyi Minisztérium, a jelenlegi szankciós rendelkezések egységes és koherens rendszerbe foglalása érdekében.
A szankcionálásra vonatkozó szabályanyag struktúrája alapvetően nem fog változni, jelentős különbség ugyanakkor, hogy a figyelmeztetés érdemi döntésben kiszabható szankcióvá válik, a bírság közérdekű munkával történő megváltásának lehetősége pedig megszűnik.
A törvényjavaslat átmeneti jellegére tekintettel tartalmazza az önmaga hatályon kívül helyezésére vonatkozó rendelkezést, ezzel egyidejűleg a szükségtelenné váló miniszteri rendeletek hatályon kívül helyezését is elvégzi. A törvényjavaslat a fentieken túl az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes jogszabályi módosításokat is tartalmazza.
E módosítások alapvető célja az, hogy a szükséges kiegészítő eljárási szabályokat miniszteri rendeletnél magasabb szintű jogforrásban tudják elhelyezni. A törvényjavaslat végül az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépéséhez kapcsolódó jogrendszeri felülvizsgálat során azonosított, kiüresedett törvények és törvényerejű rendeletek, továbbá az elmúlt évtizedek jogfejlődését nem követő és a hatályosulásra kiható kodifikációs hibában szenvedő törvényi szintű rendelkezések technikai módosítását és deregulációját is elvégzi.
Kérem, engedjék meg, hogy röviden reagáljak Bárándy Gergely és Gyüre Csaba képviselő uraknak a mai napon a közigazgatási bürokráciacsökkentésről szóló T/18320. számú törvényjavaslat kapcsán az általános közigazgatási rendtartásról szóló és a hozzá kapcsolódó törvényi átvezetéseket tartalmazó törvényről elmondott, az Igazságügyi Minisztériumban végzett szakmai munka minősítésére vonatkozó kijelentéseire. Ennek keretében rámutatok arra, hogy az Ákr. és a Kp. hatálybalépése miatti jogrendszeri felülvizsgálatot megvalósító 2017. évi L. törvény tavaszi elfogadását elsődlegesen éppen az indokolta, hogy a hatósági eljárásjogban, illetve perjogban érintett valamennyi szereplőnek kellő idő, tehát több mint fél év álljon rendelkezésre az eljárási joganyagban végbemenő változások megismerésére.
Nagyon fontos azt is megemlíteni, hogy az Ákr.-Kp. salátatörvény célja nem az egyes eljárási rezsimek teljes megreformálása, átalakítása volt, hanem a két eljárási kódex terminológiájához és szabályozási rendszeréhez való hozzáigazítás, a jogrendszer koherenciájának megteremtése. Azaz eljárási szabályok módosítására került sor. Mindez azért bír különös jelentőséggel, mivel az időközben a tárcák felől felmerülő, előre nem látható szakpolitikai szabályozási igények mind az anyagi jogi feltételek megváltozása miatt következtek be.
Egy-egy szakigazgatási ágazat szabályozási igénye anyagi jogi rendelkezéseket érintett, az adott szabályt ugyanakkor eljárási oldalról módosította az Ákr.-Kp. törvény is, így az anyagi jogi változásokból fakadó módosításokat csak úgy lehetett elvégezni, ha a salátatörvényben található eljárási szempontú változásokat egységes szerkezetben jeleníti meg az utóbbi jogszabály, ezzel egyidejűleg pedig természetesen a salátatörvény releváns rendelkezését hatályon kívül volt szükséges helyezni.
Kiemelendő továbbá, hogy az Ákr.-rel összefüggő, az elfogadása óta bekövetkezett módosítások elsősorban koncepcionális jellegűek voltak vagy technikai jellegű pontosítások, amelyek a jogalkalmazói munka még gördülékenyebb lehetővé tételét szolgálták. Mindezek alapján, ellentétben állításukkal, az Igazságügyi Minisztérium éppen hogy nem veszítette el a kontrollt a jogrendszer felett, hanem folyamatosan biztosítja azt, ahogy ezt az előttünk fekvő törvényjavaslat is bizonyítja.
Felszólalásukból két értelmezést tudok levezetni. Vagy semmibe kívánják venni a jogbiztonság részét képező felkészülési idő követelményét, és arra utalnak, hogy nem lett volna szükséges a salátatörvényt korábban előkészíteni; vagy azt feltételezi, hogy a képviselő urak a jogszabály-előkészítés és jogszabályalkotás alapvető szakmai szabályaival, logikájával nincsenek teljesen tisztában, ami pedig véleményem szerint elvárható lenne egy országgyűlési képviselőtől de erre az esetre én nem is gondolok.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Az előbb ismertetett szabályozási célnak megfelelően, a törvényjavaslat a közigazgatási szankciókra vonatkozó szabályokat állapítja meg. A hatályos törvényi rendelkezéseknek megfelelően szankció a közigazgatási bírság, az elkobzás, valamint a figyelmeztetés. Egyéb jogszabály pedig külön szankciókat állapíthat meg, amely külön, speciális szankciókra természetesen e törvény nem tartalmaz rendelkezést. A jelen törvényjavaslat nem érinti semmilyen formában az egyéb szankciókat, így ott továbbra is megmarad az eddig alkalmazott rendszer.
Kiemelendő továbbá az is, hogy a tárgyi hatályra vonatkozó szabály alapján az ideiglenes jellegű vagy éppen azonnali beavatkozást igénylő intézkedésekre, a nem határozatban kiszabható jogkövetkezményekre, valamint a jogszerű magatartás kikényszerítése végett szükséges intézkedésekre nem terjed ki a törvényjavaslat hatálya.
A törvényjavaslat szerint, a jogállami garanciáknak megfelelően, a figyelmeztetés érdemi döntéssel kiszabható szankcióvá válik, így a jövőben e döntés ellen is lehetőség lesz jogorvoslattal élni. Az egyéb szabályok tartalmukban a hatályos rendelkezéseknek felelnek meg, eszerint a figyelmeztetést kizáró miniszteri rendeletek is alkalmazandóak, ahogyan azt a törvényjavaslat átmeneti rendelkezései rögzítik.
Kiemelném még azt is, hogy a közigazgatási bírságra, illetve ennek alesetére, a helyszíni bírságra vonatkozó rendelkezések is teljes mértékben a hatályos szabályozást tükrözik mind a mérlegelési szempontok tekintetében, mind pedig az elévülés vonatkozásában. A helyszíni bírság kapcsán kiemelendő, hogy a jogorvoslat kizárására vonatkozó szabály az Alaptörvénnyel összhangban kerül megfogalmazásra, azaz egyértelművé válik, hogy a jogorvoslati jogtól nem a törvény fosztja meg az ügyfelet, hanem arról maga az ügyfél mond le. Végezetül pedig szükséges arra utalnom, hogy az elkobzás szabályai teljes mértékben megegyeznek a hatályos szabályozással; ezt a jogintézményt továbbra is kizárólag külön törvény teheti lehetővé.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Engedjék meg, hogy áttérjek a közigazgatási eljárásjog reformjával összefüggő egyes törvények módosításával kapcsolatos rendelkezések általános jellegű összefoglalására. Figyelemmel az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény rendelkezésére, amely értelmében miniszteri rendelet nem állapíthat meg kiegészítő eljárásjogi rendelkezést, a miniszteri rendeleti szintű, kiegészítő hatósági eljárási szabályokat tartalmazó végrehajtási rendeletek szabályait legalább kormányrendeleti szintre szükséges emelni.
Erre tekintettel már idén tavasszal módosításra került több mint 250 törvény az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényben, azonban a jogrendszeri felülvizsgálat ismételt lefolytatásánál olyan, további szakpolitikai igények merültek fel, amelyek további felhatalmazó rendelkezések megalkotásához, módosításához vezettek. Ezért tehát szükséges, hogy a felhatalmazó rendelkezések megalkotására irányuló törvényi módosításokat ez a törvényjavaslat tartalmazza, amely által így lehetővé válik az is, hogy a szükséges kiegészítő eljárási rendelkezéseket miniszteri rendelet helyett kormányrendelet tartalmazza. Ennek megfelelően 18 törvényt módosít a törvényjavaslat, amely során a megfelelő felhatalmazó rendelkezések is helyet kapnak az ágazati törvényekben, valamint az eddig hiányzó, a joggyakorlatot segítő szabályok kerülnek pótlásra.
Az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szabályait egyrészt technikai jellegű pontosítások miatt szükséges módosítani, másrészt egyértelműbbé teszik a javasolt módosítások a normaszöveget. Így például a relatív és az abszolút kizárási okok elhatárolása is világosan megjelenik az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben.
A függő hatályú döntéssel kapcsolatos rendelkezések pontosítása azért szükséges, mivel a központi államigazgatási szervek esetén gyakran a szerv vezetője kerül megnevezésre mint a hatáskör címzettje. Tipikus példák erre a feladatkörrel rendelkező minisztériumok. A jogi szabályozás értelmében azonban maga a minisztérium minősül központi államigazgatási szervnek, és nem a példában említett miniszter, így indokolt a szabály pontosítása.
Az alkalmazási szabályok pontosítására pedig azért kerül sor, hogy egyértelművé váljon, abban az esetben is végleges döntésnek kell tekinteni a hatóság jogerős döntését, ha azt a törvény hatálybalépését megelőzően indult eljárásban, de már a törvény hatálybalépését követően hozták.
A közigazgatási perrendtartásról szóló törvény módosításai jogértelmezést segítő pontosítások, amelyek rendezik a kizárás, a megváltoztatás intézményét, valamint tiszta helyzetet teremtenek a hatályon kívül helyezés és a megsemmisítés eljárási intézményeinek viszonyában. 2011 óta a jogrendszerünkben 77 már kiüresedett módosító törvény maradt, amely már nem rendelkezik joghatással, így azok hatályon kívül helyezése indokolt. A korábbi évek deregulációs törvényeiből kimaradt 6 törvény módosítása, valamint 6 törvény teljes hatályon kívül helyezése, amit szintén ez a törvényjavaslat pótol.
Tisztelt Országgyűlés!
Záró gondolatként szeretném ismételten hangsúlyozni, hogy a különböző ágazati eljárástípusok megújítását nem tűzte ki célul e javaslat. A törvényjavaslat alapvető célja, hogy az eddig megszokott közigazgatási szabályszegésekkel kapcsolatos törvényi háttér átmeneti jelleggel, a szankciós törvény 2019-es hatálybalépéséig fennmaradjon, és biztosítsa a közrend érvényre juttatásának a társadalom által megkívánt és elvárt biztosítását. A másik fő célja a javaslatnak, hogy a jogrendszeri koherenciát megteremtse, a jogfejlődést nem követő szabályokat hatályon kívül helyezze, a kodifikációs és technikai hibákat pedig orvosolja.
Kérem a tisztelt képviselőtársaimat, hogy az elmondottak alapján a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek.
Köszönöm figyelmüket.
***
Tisztelt Országgyűlés!
Először is szeretném megköszönni a vitában való részvételt, már akik arra érdemesítették a parlamentet az LMP-re gondolok, akik nem voltak jelen a vitában, hogy ebben részt vegyenek.
Másrészt pedig szeretnék mindenkit megnyugtatni, mert az expozéban, úgy látszik, nem sikerült eléggé, hogy semmilyen olyan hátrányos következménye nem lesz ezeknek az átmeneti szabályoknak, amelyek a koherenciát vagy akár az állampolgárok tömegeit érintenék. Minimális változások vannak benne, tehát egy nyugodt átmenetet biztosít majd az új szankciórendszer megalkotásáig.
Köszönöm a figyelmet.
(Igazságügyi Minisztérium)