Az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat expozéját Völner Pál mondta el az Országgyűlés 2017. április 19-i ülésnapján, valamint válaszolt a vitában elhangzottakra. Leirat.
Tisztelt Országgyűlés!
Az Országgyűlés az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényt és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvényt már korábban elfogadta.
A két kódex a közigazgatás rendszerszintű megújítását célzó jogalkotási tevékenység része volt. E célok mentén az eljárásjogi oldalon számos eredményt mutattunk fel már eddig is. A legfontosabbakat kiemelve: a járási hivatalok megerősítése, a bürokráciacsökkentéssel összefüggő eljárási egyszerűsítések, a központi hivatalok rendszerének felülvizsgálata, s ezzel a hivatali rendszer racionalizálása, vagy éppen a jelen javaslat alapját képező két eljárási kódex megalkotása.
Ahogy már említettem, 2018. január l-jei hatálybalépéssel fogadta el az Országgyűlés a két eljárási törvényt, és a törvény helyébe lépve tölti be a hatósági eljárásokra vonatkozó általános eljárásjogi kódex szerepét, tehát a korábbiak helyébe lépve. Az új eljárási kódex rendszerszerűen megújítva, paradigmaváltással biztosítja a közigazgatás törvényes működését, és az ügyfelek tisztességes eljáráshoz való jogának érvényesülését.
Mindezekre tekintettel január 1-jéig minden hatósági eljárásjogi tárgyú, illetve ilyen jellegű rendelkezést is tartalmazó jogszabályt a hatósági eljárásjog új szabályozási rendszeréhez szükséges hozzáigazítani. Az önök előtt fekvő javaslat a törvényi szintet igénylő módosítási javaslatokat tartalmazza. Az egyes eljárások és eljárási részcselekmények vizsgálatakor bizonyos általánosítható szempontokat vettünk figyelembe a kodifikáció során. Ezek az általánosítható kérdéskörök: a felfüggesztés lehetővé tétele, a függő hatályú döntésben a kérelmezett jog gyakorlására vonatkozó rendelkezés kizárása, a kérelem kormányablaknál történő előterjesztésének kizárása, a hiánypótlási felhívás többszöri alkalmazásának lehetővé tétele, a fellebbezés lehetőségének az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szerinti esetein kívüli lehetővé tétele, az ügyintézési határidők meghosszabbítása.
A kodifikáció legfontosabb tartalmi aspektusai közül fontos kiemelni, hogy a hatósági eljárásjog egész szabályozási struktúrája változáson megy keresztül, például miniszteri rendelet már nem állapíthat meg kiegészítő eljárásjogi rendelkezést. Ezért számos helyen a törvények felhatalmazó rendelkezéseinek módosítására kerül sor, a jelenleg miniszteri rendeleti szinten lévő eljárásjogi rendelkezések magasabb jogszabályi szintre történő helyezése érdekében.
Számos, kifejezetten ágazati jellegű jogintézmény szabályozása került ki az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényből, így például a közmeghallgatás, a közreműködő hatóság, a hatósági közvetítő, a tanúsító szervezet. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy ezek a jogintézmények a közigazgatási eljárásjogban megszűnnének létezni. Az ágazati joganyagban azonban minden egyes eljárástípusban külön-külön került felmérésre, hogy hol és milyen jogszabályi szinten szükséges, illetve lehetséges bevezetni azokat mint kiegészítő eljárásjogi rendelkezéseket.
Az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény végrehajtási rendeletei közül kiemelést érdemel a szakhatósági közreműködésre vonatkozó szabályozás megreformálása. A kódex hatálybalépését követően vagy törvény, vagy az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény végrehajtására kiadott, a szakhatósági kijelölésekről szóló egységes kormányrendelet tartalmazhat kizárólag szakhatósági kijelöléseket, és e jogszabályok is csak közérdeken alapuló, kényszerítő indok alapján. Ezért minden ágazat tekintetében szükséges arról gondoskodni, hogy a hatályos szakhatósági kijelölések vagy deregulálásra kerüljenek, vagy törvényi szintre kerüljenek, vagy a hatályos szakhatósági kijelölések deregulációja mellett az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben szükséges azokat nevesíteni. E végrehajtási rendelet megalkotására a későbbiekben kerül sor.
Kiemelést érdemel az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény terminológiájának változása is. A hatósági eljárásjogban bevezetésre kerül a „hatósági döntések véglegessége” azok „jogereje” helyett, a „közigazgatási per” a „bírósági felülvizsgálat” helyett, az „azonnali végrehajthatóság” fogalma a „fellebbezésre tekintet nélküli végrehajthatóság” helyett, a „kérelem visszautasítása” az „érdemi vizsgálat nélküli elutasítás” helyett, továbbá változik a lefoglalás szabályozása is. Így ezen technikainak tekinthető módosításokat is elvégzi a javaslat.
Engedjék meg, hogy áttérjek a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő módosítások összefoglalására. A közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével szükségessé váló módosítások három csoportba oszthatók. Az első körbe tartoznak azon rendelkezések, amelyek technikai jelleggel összehangolják a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény és az ágazati törvények terminológiáját. A második csoportba a deregulálandó jogszabályok tartoznak. Végül pedig szükséges volt a közigazgatási perrendtartásról szóló törvénytől eltérő, illetve az azt kiegészítő olyan szabályok közigazgatási perrendtartáshoz igazítására, amelyek rendeltetése, hogy az ágazati sajátosságok perjogi megjelenítését biztosítsák.
A módosítások döntő többsége terminológiai-technikai jellegű. Tekintettel arra, hogy a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény teljeskörűen szabályozza a közigazgatási ügyekben eljáró bíróságok hatásköri és illetékességi szabályait, az ágazati szabályozásban az eljáró bíróság hatáskörére vagy illetékességére vonatkozó rendelkezések hatályon kívül helyezésre kerültek.
Módosítást igényeltek a kontradiktórius eljárásokat nemperes eljárásra utaló rendelkezések is. Ezekben az esetekben jellemzően a közigazgatási per váltotta fel a korábbi nemperes eljárást. A nem kontradiktórius közigazgatási bírósági eljárások esetében továbbra is indokolt volt a közigazgatási nemperes eljárás fenntartása. Tartalmi változást jelent az, hogy az új szabályok szerint ezekben a nemperes eljárásokban bírósági titkár önállóan érdemi döntést már nem hozhat.
A közigazgatási perrendtartásról szóló törvény fenntartja a korábbi szabályozást a tekintetben, hogy főszabályként a benyújtott keresetlevélnek nincs a közigazgatási cselekmény hatályosulására halasztó hatálya. Így az ágazati joganyagokban meglévő olyan szabályok, amelyek azt mondják ki, hogy a keresetlevél benyújtásának nincs halasztó hatálya, szintén hatályon kívül helyezendők.
A köztestületekre vonatkozó közigazgatási perrendtartásbeli szabályozás egységesíti a jelenlegi vegyes gyakorlatot, és a közigazgatási perek közé sorolja a köztestületekkel kapcsolatos jogvitákat. A különös perek között található köztestületi felügyeleti perre tekintettel a köztestületi törvényekből elhagyásra kerülhetnek a közigazgatási perrendtartásból is következő rendelkezések, mint a perindítás lehetősége, a keresetlevél benyújtására nyitva álló határidő, a bíróság által alkalmazható eszközök és a felügyelőbiztos kirendelésének legfontosabb szabályai, akárcsak például a tag által a köztestületi fegyelmi döntésekkel szembeni bírói út megnyitására vonatkozó szabályok.
Az eljárási határidőkre vonatkozó szabályok kapcsán fontos kiemelni, hogy az ágazati jogban gyakran alkalmazott soronkívüliség alapvetően a bírósági ügyvitel rendszerébe tartozó jogintézmény, amelyről való döntés valójában a bíróság elnökének a hatáskörébe tartozik, ezért az ágazati szabályokban a soron kívüli eljárásra vonatkozó szabályok hatályon kívül helyezésre kerültek.
Tisztelt Országgyűlés!
Záró gondolatként, kérem, engedjék meg, hogy ismételten hangsúlyozzam, a különböző ágazati eljárástípusok megújítását nem tűzte ki célul e javaslat. A jogalkalmazói tapasztalatok beszerzése, rendszerezése után kezdhető el egyáltalán az eljárási kódexek szabályozásának esetleges finomhangolása, majd a bürokráciacsökkentés és az egyéb eljárásjogi egyszerűsítést zászlajára kitűző programok keretében az ágazati eljárások megreformálása. Az alapok adottak, a jogrendszer koherenciája biztosított a törvényi szintű módosítások elfogadásával, ezt követően folytatódhat az állami működés további egyszerűsítése, a jó állam kiépítése kapcsán kimunkált célokra, elvárásokra is tekintettel, a jogalkalmazók tapasztalataira kiemelten építő, a modern, szolgáltató állam eszméjének megfelelő választ adni képes eljárások, eljárási megoldások kialakítása, további fejlesztése.
Végezetül hangsúlyozni szeretném, hogy a közigazgatás fejlesztésének 2010 őszén megkezdett folyamatában új fontossági súlypontokkal, új elképzelésekkel igyekszünk kielégíteni a szolgáltató közigazgatás iránti társadalmi és gazdasági igényt.
Meggyőződésem, hogy a két eljárásjogi kódex, az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény, valamint az önök előtt fekvő javaslat, majd az erre épülő jövőbeli egyszerűsítések képesek biztosítani, hogy a közigazgatási eljárásjog és a közigazgatási perjog újból egyenlő súllyal, együttesen nyújthasson garanciát az állampolgárok számára az Alaptörvényben biztosított tisztességes eljáráshoz, valamint a jogorvoslathoz való jog érvényesülése tekintetében, biztosítva a közigazgatás törvényes működését.
Kérem ezért a tisztelt képviselőtársaimat, hogy az elmondottak alapján a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket.
***
Néhány felvetés elhangzott, hogy miért kormányrendeleti szinten kerülnek szabályozásra bizonyos ágazati szabályok, a felhatalmazás miért kormányrendeleti szinten jelenik meg. Mint utaltam rá az expozéban is, hogy miniszteri szintről kormányrendeleti, törvényi szintre emelkedik, ezért került megnevezésre a kormány bizonyos esetekben.
Elhangzott az NMHH-nak, a hírközlési hatóságnak az a hatósági eljárása, amikor lezárt helyre bemehet. Nyilvánvaló, hogy ezt ilyenkor rendőrségi közreműködés és ügyészi engedély alapján teszi. Tehát az általános szabályozás ezekre az esetekre is vonatkozik. Talán ezek voltak, amelyeket leginkább érintettek.
Amire még Staudt képviselőtársamnak válaszolnék, hogy vannak bizonyos, nemcsak technikai jellegű módosítások. A szakpolitikai egyeztetések a tárcákkal lezajlottak, nyilvánvalóan csak a technikaiakkal próbáltuk a módosításokat átvinni, viszont a szaktárcák igényeit is figyelembe kellett venni ezeknek az átültetésénél. Ebből lehettek esetleg olyan kisebb eltérések, amelyek meghaladják a technikai kereteket.
Köszönöm szépen.
(Igazságügyi Minisztérium)