Az egyes büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat expozéját Völner Pál államtitkár mondta el az Országgyűlés 2017. március 7-i ülésnapján. A beszéd, valamint a vitában elhangzottakra adott válasz leirata.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház!
Az önök előtt fekvő, az egyes büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról szóló T/14232. számú törvényjavaslat nélkülözhetetlen és gyors megalkotását egy szó: a jogbiztonság indokolja.
A jogbiztonság a jogállam nélkülözhetetlen eleme, amelynek fogalmát az Alkotmánybíróság töretlen gyakorlata töltötte meg tartalommal. A jogbiztonság az állam és elsősorban a jogalkotó kötelességévé teszi annak biztosítását, hogy a jogrendszer egésze, egyes részterületei és az egyes jogszabályok is világosak, egyértelműek, működésüket tekintve kiszámíthatóak és előre láthatóak legyenek a norma címzettjei számára.
Az Alkotmánybíróság ezzel összefüggésben azt is kifejtette, hogy a jogbiztonság megköveteli a jogszabályok olyan világos és egyértelmű megfogalmazását, hogy mindenki, akit érint, tisztában lehessen a jogi helyzettel, ahhoz igazíthassa döntését és magatartását, és számolni tudjon a jogkövetkezményekkel.
Az Alkotmánybíróság a legutóbbi négy évben két olyan határozatot hozott, amely a büntetőeljárásról szóló törvénynek a bíró kizárására vonatkozó rendelkezéseire irányul. A 2013-ban meghozott határozatában alkotmányos követelményként azt rögzítette, hogy a nyomozási bíróra vonatkozó szabályok szerint eljáró törvényszéki egyes bíró is kizártnak minősül az ügy érdemi elbírálásából, majd a 2016 novemberében kihirdetett határozatában azt állapította meg, hogy alkotmányos követelmény az is, hogy a büntetőügy további elintézésében ne vegyen részt olyan bíró, aki az eljárás bármely korábbi szakaszában, így akár a nyomozás során bíróként járt el.
A jogbiztonság érvényre jutásának szándéka, az alkotmányos követelményeknek a jogalkalmazás számára történő egyértelművé tétele indokolja, hogy a jogalkotó a hatályos büntetőeljárási törvénynek az említett alkotmánybírósági határozatokkal összefüggésben álló rendelkezéseit módosítsa. Ennek megfelelően a törvényjavaslat túlnyomórészt a büntető eljárásjog, részben pedig a büntetés-végrehajtási jog területét érintő módosításokat tartalmaz, amelyeket a legfontosabb változtatásokra koncentráltan kívánok bemutatni.
A bíró kizárására vonatkozó rendelkezéssel összefüggésben közzétett alkotmánybírósági határozatok indokolása szerint az Alaptörvényben foglalt pártatlanság követelménye megkívánja, hogy a büntetőügy további elintézésében ne vegyen részt olyan bíró, aki az eljárás bármely korábbi szakaszában, így akár a nyomozás során bírói feladatokat látott el, ugyanis azzal szükségszerűen együtt jár a bizonyítékok bizonyos szintű előzetes értékelése.
Az Alkotmánybíróság határozatában rögzített alkotmányos követelmény érvényre juttatása érdekében pedig nélkülözhetetlen a bíró kizárására vonatkozó rendelkezés újraszövegezése annak kimondásával, hogy a vádemelést követően a bíróság további eljárásából ki van zárva, aki a vádemelés előtt nyomozási bíróként vagy nyomozási bíró határozata elleni fellebbezés tárgyában eljárt.
Ezzel együtt indokolt a nyomozási bíró hatáskörét tágítani, amellyel megteremthető, hogy az előzetes letartóztatás meghosszabbítása és az ideiglenes kényszergyógykezelés felülvizsgálata tárgyában az elrendeléstől számított egy éven túl is döntést hozhasson, hiszen a kényszerintézkedések hatálya alatt töltött hosszabb idő nem indokolja a döntéshozó fórum megváltoztatását.
A nyomozási bíró hatáskörének változtatása folytán módosítani kell a nyomozási bíró határozatával szemben bejelentett fellebbezés elbírálásának fórumrendszerére vonatkozó hatályos szabályokat. Az alkotmányos követelmény érvényesítése szükségessé teszi a katonai büntetőeljárásban ugyanezen feladatokat ellátó bírósági fórumrendszerre vonatkozó rendelkezéseknek az általános eljárási szabályokkal történő összhangba hozatalát.
A törvényjavaslat a büntetőeljárási törvénynek a kézbesítésre vonatkozó szabályát is korrigálja, összhangban a technika fejlődésének a mindennapokra gyakorolt hatásával. A gyakorlati tapasztalatok abba az irányba mutatnak, hogy ismeretlen helyen tartózkodó terhelt esetében a hirdetményi kézbesítés korlátozott elérhetőséget biztosít a kézbesítendő ügyirathoz, mivel az arról szóló értesítés a küldő hatóság, ügyészség vagy nyomozó hatóság és a meghatározott helyi önkormányzat hirdetőtábláján kerül kifüggesztésre.
A folyamatosan bővülő lakossági internethasználatra tekintettel a hozzáférhetőség érdekében a törvényjavaslat rendszeresíti a hirdetmények interneten történő közzétételét. Ezzel a módosítás egyúttal megszünteti a feltehetően az adminisztráció terhei és a bűnügyi költségként el nem számolható költségvonzatai miatt kevéssé alkalmazott sajtóhirdetmény útján történő értesítés lehetőségét, és az értesítést hirdetményi kézbesítés útján rendeli közzétenni.
A bűncselekmény elkövetési eszközeinek és az abból származó jövedelemnek az Európai Unión belüli befagyasztásáról és elkobzásáról szóló irányelv értelmében a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az érintett személynek tényleges lehetősége legyen a későbbi elkobzás céljából vagyon befagyasztását elrendelő határozatot a bíróság előtt megtámadni. Ez a határozat a hatályos eljárási törvény alapján a lefoglalásról és a zár alá vételről rendelkező határozatnak felel meg, amelyek közül az utóbbi esetében a bírósági jogorvoslat lehetősége már szabályozott. A módosítással lehetővé válik a nyomozó hatóság elkobzás, vagyonelkobzás biztosítására elrendelt lefoglalás tárgyában hozott határozata elleni panaszt elutasító határozattal szemben is a bírósági felülvizsgálat.
A határzárral kapcsolatos bűncselekmények különeljárását a hatálybalépést követően számos kritika érte amiatt, hogy a fiatalkorúakra vonatkozó különeljárási szabályok alkalmazására nem kerülhetett sor, ezért a fiatalkorúakkal szembeni megkülönböztetett bánásmód e területen nem volt érvényesíthető.
Legutóbb az alapvető jogok biztosa kezdeményezte a határzárral kapcsolatos különeljárás olyan módosítását, amely a fiatalkorú terheltekre vonatkozó eljárási szabályok alkalmazására nyújt lehetőséget. Miután a kormány elfogadta, törvényjavaslatként az Országgyűlésnek benyújtotta az új büntetőeljárási törvény tervezetét, amelynek rendelkezései e tekintetben jelen törvényjavaslattal egyezők, célszerű a határzárral kapcsolatos különeljárások fiatalkorúakra vonatkozó, jól körülhatároltan és hatályos törvénybe is beilleszthető újításainak érvényesítése az új büntetőeljárási törvény hatálybalépése előtt.
Az alapvető jogok biztosa ajánlására kerül sor a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló törvény és végrehajtási rendelete motozásra vonatkozó szabályainak a módosítására azzal a céllal, hogy egyértelműek legyenek a motozás tartalmi elemei. A büntetés-végrehajtási jog területét érinti az a módosítás is, amely az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatti kártalanítás szabályainál végez egyebek mellett az azonos soron lévő követelések kielégítése tekintetében apróbb pontosításokat.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház!
A törvényjavaslat elfogadásával biztosítható lesz az alkotmányos követelményeknek a normaszövegben való egyértelmű megjelenítése és az említett irányelvnek való teljes körű megfelelés. A nyomozási bíró hatáskörére vonatkozó törvénymódosítással mentesülnek a törvényszékek azon ügyek elbírálása alól, amelyeknek a törvényszék elsőfokon eljáró egyesbírája a nyomozási bíróra vonatkozó szabályok szerint jár el, és egyúttal az ítélőtáblák is, amelyek a jelenleg hatályos törvény szerint az ilyen ügyekben fellebbviteli fórumként funkcionálnak. Miután ezzel összefüggésben növekedhet azon bírák száma, akik nem kizártak az ügy érdemi elbírálásából, és akikből megalakítható a másodfokon eljáró tanács, tovább javulhatnak az ítélkezés időszerűségi mutatói.
Mindezekre tekintettel kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy támogassa a T/14232. számú törvényjavaslatot.
Köszönöm a figyelmüket.
***
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház!
Csak néhány mondattal reagálnék az elhangzottakra. Először is köszönöm azt, hogy nagy vonalakban szakmailag támogathatónak tartották képviselőtársaim a hozzászólásaikban a javaslatot, illetve annak a céljait.
Bárándy képviselőtársamnak volt néhány konkrét javaslata például a bíróságok bővítésével kapcsolatban. Azt hiszem, meghaladja e törvényjavaslat kereteit, hogy ezt a kérdést kitárgyaljuk, hiszen nyilvánvaló, hogy nem ennek kapcsán kell ezt a kérdéskört felvetni és tanulmányozni. Azt gondolom, hogy a folyamatban lévő eljárási törvények is mind-mind azt célozzák, hogy a bíróságok leterheltsége csökkenjen, és a bírói létszámok tekintetében ez is egyfajta megoldást jelenthet, de ez nyilván csak egy része ennek a kérdéskörnek.
A bíróságoknak az elfogultsága vagy nem elfogultsága, a függetlenség, pártatlanság követelménye, az érvényesül, hogy milyen szinten döntenek a bírák ezekben a kérdésekben, önmagában nem befolyásolja azt, hogy milyen döntésre jutnak. A másik része a dolognak, hogy jogegységesítési döntéseket pedig csak a Kúria hozhat, és ezek az ügyek, amelyeket kifogásolt, nyilván nem kerülnek fel a Kúria szintjére.
A létszámemelésnél szintén már Budapestnél említésre került, hogy itt a nagy létszámú bíróságok miatt nem okoz gondot az eljáró bíróknak a kiválasztása, de egy szempontot még figyelembe kell venni: a vidéki bíróságokon és a fővárosi bíróságokon azt az ügyszámot, ami egy-egy bíróra jut, tehát nyilvánvaló, hogy ez is egyfajta racionális korlátot képez ezen a területen, hogy hogyan lehet ezeket a kérdéseket megoldani.
Abba a témakörbe nem merülnék mélyen bele, hogy az alkotmányozó hatalom felülalkotmányoz-e vagy sem, illetve az Alkotmánybíróság hatásköreibe, miután itt, ebben az előterjesztésben ezek nem kerültek megkérdőjelezésre. Ezt a vitát később is le tudjuk majd más törvénytervezetek kapcsán folytatni.
Köszönöm szépen a figyelmet.
(Igazságügyi Minisztérium)