Völner Pál államtitkár Kónya Péter (független) interpellációjára válaszolt az Országgyűlés 2017. november 27-i ülésnapján. A válasz leirata.

Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház!

Elöljáróban: az Orbán-kormány nem fél semmitől, ami ebben a felvetésben szerepel. A magyar kormány mindvégig egyetértett azokkal az alapvető célkitűzésekkel, amelyek az európai ügyészség létrehozása mögött húzódtak, és amelyekre figyelemmel a lisszaboni szerződés elfogadásakor megteremtették a tagállamok egy ilyen szerv létrehozásának a lehetőségét. Mindvégig komoly szakmai munkával, konstruktívan vettünk részt ezeken a tárgyalásokon, és a jogbiztonság megőrzése mellett azt a célt tartottuk szem előtt, hogy a gyakorlatban jól működő és hatékony szervezet jöjjön létre.

Ugyanakkor fel szeretném hívni a figyelmet arra, hogy az európai ügyészség felállításával a tagállamok büntetőjogi szuverenitásuk és az állam egyik alapvető funkciójának korlátozását vállalva az egyik leglényegesebb hatáskörük egy részét adnák át az Európai Uniónak. Ezért álláspontunk szerint a rendelethez való csatlakozás csak akkor fogadható el, ha az a legteljesebb mértékben tiszteletben tartja a tagállamok alkotmányos berendezkedését és az Európai Unió jogának olyan alapvető princípiumait, mint a szubszidiaritás és az arányosság elve.

Sajnos, a lefolytatott tárgyalások során, bár mindvégig kompromisszumkészségünkről tettünk tanúbizonyságot, nem az az eredmény született, amely tiszteletben tartotta volna ezeket a törekvéseket, és a jelenlegi feltételek mellett nem áll Magyarország érdekében, hogy részt vegyen a megerősített együttműködésben. Az európai ügyészséghez való csatlakozás esetleg szimbolikus, pláne politikai üzenete pedig nem írhatja felül azokat a szakmai szempontokat, amelyek a hatékony bűnüldözést, valamint az alkotmányossági és a közbiztonsági szempontokat tartják szem előtt. A magyar kormány az Országgyűlés előzetes állásfoglalását követve ezért úgy döntött, hogy nem kíván részt venni az európai ügyészség létrehozásában, így a megerősített együttműködésben sem.

Megjegyezném egyébként, hogy nincs egyedül az uniós tagállamok sorában, hiszen az Egyesült Királyság, Dánia, Írország, Hollandia, Svédország, Málta, Lengyelország ugyanígy kimaradt ebből az együttműködésből. Tehát amikor rajtunk kérik ezt számon, talán meg kellene kérdezni a többi államot is, hogy milyen szempontok alapján jutottak el ehhez a döntéshez.

Szeretnénk azonban hangsúlyozni, hogy Magyarország lojális, és az együttműködés szellemében együtt fog működni a felálló európai ügyészséggel, továbbá az, hogy nem veszünk részt az ügyészség létrehozásában, nem eredményezheti az Európai Unió pénzügyi érdekeit is sértő bűncselekmények elleni küzdelem hazai színvonalának csökkenését. Hatóságaink a bűnüldözési tevékenység hatékonyságának maximalizálása érdekében továbbra is figyelmet fordítanak olyan, már létező és tapasztalataink szerint is kiválóan működő európai ügynökségekkel, különösen az Eurojusttal folytatott együttműködésre, amely jelentőségének megtartása mellett a magyar kormány rendszerint kiáll az európai fórumokon.

Nagyon örülök a képviselő úr jogállamiságot féltő hozzászólásának, ugyanakkor szóvá tenném, hogy ön 2017. november 7-én egy mai napig elérhető bejegyzést tett közzé közösségi oldalán, amelyben a bolsevik csőcselék 1917. novemberi, oroszországi puccsáról emlékezett meg. A poszt az alábbi sorokat tartalmazza: „Álmomban sem gondoltam, hogy 28 évvel a rendszerváltozás után az elfeledett múlton nosztalgiázva tekintek majd ki a Parlament ablakán, abban reménykedve, hogy egyszer csak felúszik a Dunán a magyar Auróra cirkáló.” Azt hiszem, egyetlenegy jóérzésű ember sem gondolta volna, hogy 28 évvel a rendszerváltás után egy országgyűlési képviselő nosztalgiával gondol vissza a kommunista diktatúrára, és arra vágyik, hogy egy bolsevik államcsíny megdöntse a magyar demokráciát.

Tisztelt Képviselő Úr!

Múlt szombaton emlékeztünk meg a szovjetek által kényszermunkára hurcolt sok százezer honfitársunkról, ön ezeknek az áldozatoknak az emlékét gyalázta meg ezzel a bejegyzéssel. Mélységesen elítéljük az ilyen megnyilvánulásokat, és itt az idő, hogy bocsánatot kérjen az elhurcoltak hozzátartozóitól.

(Igazságügyi Minisztérium)