Véget vetettünk a devizahitelek korszakának, és elindítottuk az otthonteremtési programot – közölte Völner Pál államtitkár Z. Kárpát Dániel (Jobbik) interpellációjára felelve 2018. június 4-én az Országgyűlésben.
Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársam!
E Ház falai között, azt hiszem, számtalanszor elhangzott közöttünk ez a párbeszéd, ahol talán sikerült ismertetnem kellő alapossággal, hogy 2010 óta mi mindent tett a kormányzat azért, hogy a devizaadósok helyzetét javítsa, és a jogszabályi keretek, az uniós normák keretei között elviselhetővé tegye vagy éppenséggel megszüntesse a problémáikat. Nagyon jól emlékszünk a végtörlesztésre, az árfolyamgátra, ahol családok százezreit sikerült kivonni ezek alól a kedvezőtlen hatások alól. Emlékszünk a forintosításra, ahol sikerült gyakorlatilag a devizaárfolyamok ingadozásai alól mentesíteni ezeket a hiteleket. Valamennyien tudjuk, hogy például a svájci frank árfolyama ma is jóval magasabban áll, mint amelyen a forintosítás történt, és a kamatkörnyezet is lényegesen kedvezőbb, mint az elmúlt megelőző években volt, amikor ez a probléma jelentkezett.
Azt is számtalanszor elmondtam, hogy maguk a döntések a jogszabályok, a kúriai döntések, az alkotmánybírósági döntések, a luxembourgi bíróság döntései által meghatározott keretrendszer mentén történtek meg, hiszen ezek nélkül az állam sok száz milliárdos pereket, kártérítési pereket vont volna a nyakába a bankok felől, amelyet az adófizetők összességének kellett volna megfizetnie.
Azt is tudjuk, hogy a legelesettebbek részére például az eszközkezelő intézményét létrehoztuk; elindult ugyan szerényebb keretek között, de a családi csődvédelemnek a lehetősége, ami szintén számos családnak nyújt lehetőséget. Az elszámoltatási folyamatról is annyit, hogy 3,6 millió fogyasztási szerződést érintett, amelynek során 750 milliárd forintnyi fogyasztói követelést térítettek meg az arra jogosultak részére a bankok. Mindezt úgy nevezni, hogy ott hagytunk bárkit is az út szélén, azért erős túlzás. Azokat a megjegyzéseket pedig vissza kell utasítanom, hogy a kormánypártnak bármi érdeke lenne ezeknek a végrehajtásoknak a kimenetelében.
Forintosítás nélkül jelentős pénzügyi stabilitási kockázatok alakultak volna ki, miközben az adósoknak 20 százalékkal emelkedett volna a törlesztőrészletük. Említettem az árfolyam kérdését, tudjuk jól, hogy a végrehajtási eljárásoknál is módosítások keletkeztek, amelyeknél például száz százalék alatt nem lehet értékesíteni a lakóingatlanokat. Tudjuk, hogy a kilakoltatási moratórium is a téli időszakban meghosszabbításra került. Mind-mind abba az irányba módosult a jogszabályrendszeren belül, hogy hogyan lehet enyhíteni ezeknek az embereknek a helyzetén. A kormány, amennyiben természetesen lehetőség lenne rá – születnének olyan európai precedensek, amelyek a gyakorlatban lehetővé tennék a mozgástér bővítését –, nyilván akkor a jogszabályalkotásban követné ezeket.
Érdekes azonban, hogy a Jobbikot korábban nem érdekelte ennyire a devizahitelesek megmentése, számos politikusok, köztük Vona Gábor nem szavazta meg sem a bankok elszámoltatását, sem a forintosítást. A Jobbik és a szocialisták az út szélén hagytak volna több százezer devizahiteles családot. A Fidesz–KDNP 2010 óta sorra hozta meg ezeket az intézkedéseket, ezeknek köszönhetően 25-30 százalékkal csökkentek a törlesztőrészletek, ezermilliárd forinttal csökkentek összességében a családok terhei. Véget vetettünk a devizahitelek korszakának, és elindítottuk az otthonteremtési programot. Természetesen az adósságok, amelyek keletkeznek folyamatosan a gazdasági életben, azok folyamatosan velünk vannak, és külön kezelést igényelnek, nem pedig a teljes jogrendszer átalakítását.
Köszönöm a figyelmet.
(Igazságügyi Minisztérium)