Célunk az igazságszolgáltatás területén, hogy a bírósággal való kommunikáció minél szélesebb körben és minél több ügyben elektronikus úton történjen – mutatott rá Völner Pál államtitkár a polgári perrendtartásról szóló, valamint egyéb eljárásjogi és igazságügyi törvények módosítását kezdeményező javaslat expozéjában 2015. november 5-én az Országgyűlésben.
Emlékeztetett arra, hogy az elektronikus kapcsolattartás bevezetésének időpontját többször módosították, legutóbb 2016. január 1-jére.
Mint mondta, a javaslat a zökkenőmentes indulás érdekében pontosítja, egyértelművé teszi és bővíti az elektronikus kapcsolattartás szabályait a polgári perekben. Az előterjesztés pontosítja a polgári perrendtartás (pp) szabályait úgy, hogy az elektronikus kapcsolattartás az ügyfél-, illetve a hivatali kapun át történhet.
Az államtitkár közlése szerint egyértelműen meghatározzák azt, hogy elektronikus kapcsolattartás a jogi képviselővel eljáró fél számára, valamint a belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezeteknek kötelező.
Hozzátette: az elektronikus kapcsolattartásra kötelezettek körét az ügyésszel is kibővítik. Elmondta azt is, hogy ezen kapcsolattartás során a kézbesítési vélelem megdöntése akkor lehetséges, hogy ha a kézbesítési tárhelyhez a kérelmező önhibáján kívül nem fér hozzá.
Völner Pál kitért arra, hogy ezt a kapcsolattartást felmenő rendszerben vezetik be a 2016 után indult közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálat iránti, a birtokvédelmi határozat megváltoztatása iránti perekre, illetve a fizetési meghagyásos eljárásra.
Ismertette, hogy a polgári perben is lehetővé teszik a távmeghallgatást, amely jelentősen megkönnyíti azok meghallgatását, akiknek megjelenése a tárgyalás helyszínén jelentős nehézséggel vagy jelentős többletköltséggel járna. A törvényjavaslat rögzíti ezért a zártcélú távközlő hálózat útján történő meghallgatás, kihallgatás szabályait - jelezte, beszámolva arról is, hogy a menekültügyi eljárások esetén speciális szabályok lesznek.
Völner Pál közölte azt is, hogy alkotmányos mulasztást is orvosolnak, mert az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a bíróságnak az előzetes döntéshozatali eljárásban is végzéssel kell döntenie és azt meg kell indokolnia.
(MTI)