Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára 2016. november 10-i országgyűlési felszólalásában úgy vélte, a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvényjavaslat elfogadása szükséges ahhoz, Magyarország eleget tegyen a versenyjogi kártérítési uniós irányelv átültetésére vonatkozó kötelezettségének. Hozzátette: emellett az előterjesztés a vállalkozások terheit csökkentő, így bürokráciacsökkentést elősegítő fúziós szabályokat is tartalmaz.
Közölte, biztosítható az is, hogy a kártérítési keresetek a károsultak érdekeinek figyelembe vételével egy hatékony és mindenki számára elérhető igényérvényesítési eszközzé váljanak.
Az államtitkár az egyik legjelentősebb versenyjogi jogsértésnek a versenykorlátozó megállapodást, vagyis a kartellezést nevezte, amely vonatkozhat például piacfelosztásra, vagy ármegállapításra. A versenyjogi jogsértéssel kapcsolatos kártérítések uniós szabályozása azért indokolta – folytatta –, mert a nemzeti bíróságok lényeges szerepet játszanak a versenyjogi szabályok érvényesítésében, de a tagállami szabályok között jelentős különbségek voltak.
Ezek a különbségek hátrányosan befolyásolták a versenyt – mutatott rá.
Völner Pál a legfontosabb rendelkezések között említette, hogy a javaslat igen széles körben határozza meg a kártérítésre jogosultak körét, azaz mindenkit megillet ez a jog, akinek versenyjogi jogsértéssel kárt okoztak legyen az közvetlen vagy közvetett vevő.
Hozzátette: megerősítik, hogy a károsult teljes kárának megtérítésére jogosult.
A felperesek igényérvényesítésének megkönnyítése érdekében lehetővé teszik a bíróságoknak, hogy elrendeljék saját, szigorú felügyeletük mellett, a felperes kérelmére, hogy az alperes köteles legyen meghatározott bizonyítékokat feltárni – mondta. Megjegyezte, ez a lehetőség az alperes számára is biztosított.
Az államtitkár szólt az engedékenységi programról és az egyességi eljárásokról, amelyek szerinte hozzájárulnak a legsúlyosabb versenyjogi jogsértések felderítéséhez. A módosítás az ezzel összefüggő dokumentumokat kizárja bizonyítékok közül, hogy ne veszélyeztessék ezen eljárások sikerességét – magyarázta.
Közölte, alapvető jelentőségű elem, hogy biztosítani kívánják, csak a felperesek által ténylegesen elszenvedett kárt kelljen az alperesnek megtérítenie. Kifejtette: lehetővé válik, hogy jogsértő arra hivatkozzon, hogy a vagyoni veszteséget a felperes továbbhárította a vevőire.
Völner Pál szólt arról is, megszüntetik a fúziós kérelmes eljárást, helyét átveszi az összefonódás-bejelentés. Ismertetése szerint a bejelentést a Gazdasági Versenyhivatalnak (GVH) haladéktalanul meg kell vizsgálnia, ha az alapján nem nyilvánvaló, hogy az összefonódással nem csökken a verseny, akkor a hivatal nyolc napon belül elindítja a versenyfelügyeleti eljárást.
Ha a nyolcnapos határidőn belül a versenyhivatal nem intézkedik, akkor a fúzió végrehajtható, a bejelentés díját vissza kell fizetni – mutatott rá.
Hozzátette: az igazgatási szolgáltatási díjat a javaslat az összefonódás-bejelentésnél egymillió forintban határozza meg.
Völner Pál kitért arra, a hatályos szabályozás szerint egy összefonódás a GVH engedélyéig nem hajtható végre, ha a vállalatok együttes nettó árbevétele 15 milliárd forintot meghaladja, és van legalább két érintett, amelynek nettó árbevétele meghaladja az 500 millió forintot. Ez utóbbi küszöb a duplájára, egymilliárd forintra emelkedik a végrehajtási tilalommal is járó bejelentési kötelezettség esetében – mondta, megjegyezve, hogy ezzel az érintett vállalkozások adminisztratív terhei is csökkennek.
A visszaélések kiküszöbölése végett a GVH új jogokat is kap: a küszöbszámokat el nem érő összefonódásokat is vizsgálhatja, ha az érintett vállalkozások nettó árbevétele együttesen meghaladja az ötmilliárd forintot és nem nyilvánvaló, a fúzió nem csökkenti a versenyt – részletezte. Erre példaként a kisebb árbevételű startupok tőkeerős vállalat általi felvásárlását említette.
Mint mondta, ezeket az összefonódásokat is be kell jelenteni, ugyanakkor a törvény nem tiltja a tranzakció végrehajtását, de nem zárja ki a versenyhivatal beavatkozását hat hónapon belül.
Az igazságügyi államtitkár azt mondta, az engedékenységi és egyességi eljárások eredményessége érdekében a javaslat azon vállalkozásoknak, amelyek a GVH előtt elismerik a jogsértést és lemondanak a bírósági jogorvoslatról, a korábbi 10 százalék helyett 30 százalékos bírságcsökkentést biztosít. Viszonteladási árt tartalmazó, nem versenytársak közötti megállapodás esetén teljes bírságelengedésre is lesz lehetőség – közölte.
(MTI)