A képmáshoz és a hangfelvételekhez fűződő jogok hatékony védelmét szolgálja a polgári perrendtartásról szóló jogszabály módosítása, amely gyorsabb, és kétszintű eljárást biztosít a visszaélések esetén – mondta ismertetésében Répássy Róbert 2015. február 18-án az Országgyűlésben.
Az igazságügyi tárca államtitkára emlékeztetett, hogy már az új polgári törvénykönyv is hozzájáruláshoz kötötte a felvételek készítését a tömegrendezvények és a közéleti szereplés kivételével.
"Bulvárértelmezésnek" titulálta ugyanakkor azt, hogy az utcán ne lehetne fényképeket készíteni, hangsúlyozva: az előterjesztés azon jogsértések orvoslását szolgálja, amelyek elszenvedői fiatalok vagy sérülékeny társadalmi csoportok tagjaiból kerülnek ki.
Ismertetése szerint az eljárás a sajtó-helyreigazításéhoz hasonló, a hozzájárulást – amely lehet szóbeli, írásbeli és történhet ráutaló magatartással – a felvétek készítőjének kell bizonyítania.
A jogok előzetes eljárásban is érvényesíthetők, perindítás nélkül, a jogszabály önálló szakasza azonban azt is lehetővé teszi, hogy a perek gyorsan lezáruljanak – mondta, hozzátéve: a bíróság soron kívül jár el ilyen esetekben.
Répássy Róbert a vezérszónoki körben elhangzottakra reagálva leszögezte, a törvény nem változtat a hangfelvétellel és képmással való visszaélés szabályozásán, ahogy a közszereplőkre vonatkozó szabályozáson sem.
Visszautasította a szocialisták feltételezését, hogy a politikai önmagát védi és a jogszabály személyre szabott lenne. Szavai szerint, aki utóbbiban reménykedne, az csalódni fog, mert a törvényjavaslat nem old meg olyan problémákat, amelyek bosszanthatják a közélet egyes szereplőit.
Kiemelte, hogy a képmás felhasználását a bírói gyakorlat eddig is úgy értelmezte, hogy már az elkészítéshez is engedélyt kellett volna kérni.
Az államtitkár kérte a képviselőket, hogy a képmással való visszaéléseket próbálják meg a kiskorúak, a vétlen áldozatok szemszögéből nézni.
Répássy Róbert zárszavában kiemelte: a törvényjavaslat jó célokat szolgál, az ugyanakkor más kérdés, ki hogyan áll hozzá. A törvény csak hatékonyabbá teszi az eddigi gyakorlatot, és nem változtat azokon a szabályokon, amelyeket a bírói gyakorlatban alkalmaznak – jelezte.
(MTI, Igazságügyi Minisztérium)