A jövőben az általános meghatalmazást elegendő lesz egyetlen bíróság előtt bejegyeztetni, és ez már akár az ország összes bírósága előtt kiválthatja az egyedi meghatalmazást – mondta Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára a bírósági peres és nemperes eljárásokra adott általános meghatalmazások közhiteles nyilvántartásáról szóló törvényjavaslatot ismertetve 2017. május 5-én az Országgyűlésben.
Völner Pál közlése szerint a bírósági peres és nemperes eljárásokra adott általános meghatalmazások közhiteles nyilvántartásáról szóló törvényjavaslat a 2016 novemberében elfogadott és 2018. január 1-jén hatályba lépő új polgári perrendtartásról szóló törvény szabályozásának kiteljesedését szolgálja.
Mint mondta: jelenleg az általános meghatalmazások nyilvántartása nem egységes és nem is közhiteles, csak a nyilvántartást vezető konkrét bíróságnál pótolja az egyes perekre szóló külön meghatalmazást ráadásul a gyakorlatban még mindig papíralapú.
Az új polgári perrendtartásról szóló törvény ugyanakkor már az általános meghatalmazások országos és közhiteles nyilvántartásáról rendelkezik, amivel hatékonyabban biztosítható az általános meghatalmazáson alapuló képviseleti jog fennállásának és terjedelmének azonnali és hiteles igazolása a bírósági peres és nemperes eljárásokban – tette hozzá.
Az igazságügyi tárca államtitkára hangsúlyozta: a törvényjavaslat alkalmas eszköz arra, hogy a képviseleti jogot ne kelljen külön-külön igazolni az egyes bírósági eljárásokban, hanem elegendő legyen annak fennállását az egységes nyilvántartásban ellenőrizni. Az általános meghatalmazást így elegendő egyetlen bíróság előtt bejegyeztetni, és ez már akár az ország összes bírósága előtt kiválthatja az egyedi meghatalmazást. Közölte: mindez adminisztrációs tehertől mentesíti a bíróságokat és várhatóan a bírósági eljárások elhúzódásának mérséklésében is a szerepet játszhat, mert nem kell több bíróságon is bejegyeztetni az általános meghatalmazást és lefolytatni az ezzel kapcsolatos nyilvántartási eljárást, ha a fél több bíróság előtti eljárásra kívánja feljogosítani képviselőjét.
Másrészt – folytatta –, adminisztrációs tehertől mentesülnek az eljárásban részt vevő felek is, mert szükségtelenné válik a fennálló képviseleti jog különböző eljárásokban történő ismétlődő igazolása, ha a fél több bíróság előtt folyamatban lévő különböző eljárásokkal összefüggő képviseletre hatalmazza meg ugyanazt a képviselőjét.
Közölte: a törvényjavaslat tehát az új polgári perrendtartásról szóló törvény szabályozási koncepciójában célként kitűzött perhatékonyság kiteljesedését szolgálja, egyben a modern kor kihívásaihoz és technológiai lehetőségeihez illeszkedő nyilvántartási rendszer megvalósítását célozza.
(MTI)
