Az választottbíráskodásról szóló törvényjavaslat új alapokra helyezi a magyarországi állandó választottbíráskodás szervezeti kereteit, kezeli a felmerült szabályozási hiányosságokat, valamint hozzájárul a hazai befektetési környezet vonzóbbá tételéhez, közvetve elősegíti Magyarország versenyképességének javítását, gazdaságának erősödését – mondta Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára az előterjesztés 2017. május 5-i parlamenti vitájában.

Völner Pál, az igazságügyi tárca államtitkára elmondta: a törvényjavaslat célja a magyarországi állandó választottbíráskodás szervezeti kereteinek új alapokra helyezése, az 1994-ben elfogadott választottbíráskodásról szóló törvény szabályozási hiányosságainak pótlása és az ENSZ Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottsága által elfogadott modelltörvény 2006-os módosításának átvétele.

Hozzátette: a kormány reményei szerint a választottbíráskodásra vonatkozó új szabályozás hozzájárul a hazai befektetési környezet vonzóbbá tételéhez és közvetve elősegíti a Magyarország versenyképességének javítását, gazdaságának erősödését. 

Elmondta: a javaslat a legnagyobb ügyforgalmat bonyolító, a hazai választottbírósági rendszerben legnagyobb súllyal bíró, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Állandó Választottbíróság hatáskörébe utalja a kereskedelmi ügyeket.

Ezzel párhuzamosan megszűnik az Energetikai Állandó Választottbíróság és a Pénz- és tőkepiaci Állandó Választottbíróság.

Ismertetése szerint a kereskedelmi ügyekkel foglalkozó állandó választottbíróság vezető testületének tagjait a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK), a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal, a Budapesti Értéktőzsde és a Magyar Bankszövetség delegálja, míg az elnököt az MKIK küldi.

Közölte: annak érdekében, hogy a választottbíróság törvényes működése kikényszeríthető legyen, a javaslat indokolás nélküli visszahívási jogot biztosít a vezető testület felállításáért felelős szervezetek részére. Az előterjesztés alapján az elnökség jelölheti ki a választottbírákat akkor, ha a felek nem tudnak megállapodni azok személyében, vagy ha a felek által jelölt választottbírák nem tudnak megállapodni a választottbírósági tanács elnökének személyében.

Völner Pál elmondta: a választottbírák kijelölési eljárása során kiemelten fontos szerepe van a választottbíró-ajánlási listának, amelyre legalább 10 év jogászszakmai gyakorlattal és jogi szakvizsgával rendelkező, 75. életévét még be nem töltött személy kerülhet fel.

(MTI)