Az Igazságügyi Minisztérium a leghatározottabban visszautasítja Tomás Bocek, az Európa Tanács (ET) főtitkárának menekültügyi különmegbízottja állításait. A Magyarország bevándorláspolitikáját támadó újabb jelentés egyszerűen nem felel meg a valóságnak, Brüsszel ismét kettős mércét alkalmaz.
Azért támadja Magyarországot, mert betartja az Európai Unió szabályait, megvédi a schengeni határt és a szabályok szerint folytatja le a menedékkérelmi eljárásokat. Ezzel szemben például a Calais-nál kialakult illegális migránstáborok és törvényen kívüli helyzet miatt nem lehetett hallani a menekültügyi különmegbízott hangját.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága 2017. március 14-én hozott ítéletet két bangladesi menedékkérő (Ilias Ilias és Ahmed Ali) ügyében, akiket az új menekültügyi szabályozás alapján 2015. szeptember 15-én utasítottak ki Magyarországról, és jogorvoslati kérelmeik elbírálása idején a röszkei tranzitzónában tartózkodtak. Az ítélet, mely a tranzitzónában való tartózkodás kapcsán eleve nem állapította meg a kérelmezők elhelyezésére vonatkozóan az embertelen, megalázó bánásmódot, nem vált véglegessé.
A Bíróság a beadványban ismertetett érveket elfogadva 2017. szeptember 18-án befogadta a Magyar Kormány 2017. június 14-i kérelmét a Nagykamarai felülvizsgálat tekintetében.
A kormány a Nagykamara előtti eljárásban ismertetni fogja azon érveit, amelyek többek között azt igazolják, hogy a kérelmezők elhelyezése nem minősül de facto fogva tartásnak, és megfelelő garanciákkal rendelkeztek ügyük elbírálása során.
A kormány álláspontja szerint a magyar szabályozás és az annak kapcsán foganatosított intézkedések összhangban vannak az Európai Unió jogával, nem sértenek emberi jogokat, és így nem ellentétesek az Egyezménnyel.
A Nagykamara döntése előtt bármiféle minősítés a nyilatkozó elfogultságát tanúsítja.
Völner Pál,
Parlamenti Államtitkár
(Igazságügyi Minisztérium)
