A civil szervezetek és a cégek nyilvántartásával összefüggő eljárások módosításáról és gyorsításáról szóló javaslatot az Országgyűlés 2016. november 10-i ülésnapján ismertető Völner Pál, az igazságügyi tárca parlamenti államtitkára expozéjában hangsúlyozta, hogy mindenkinek joga van szervezeteket létrehozni és azokhoz csatlakozni, az elmúlt évek jogalkalmazói visszajelzései viszont azt mutatták, hogy a civil nyilvántartási törvényben szabályozott eljárás nehézkes és hosszadalmas, ami veszélyezteti az alaptörvényben is garantált egyesülési jog gyakorlását.

Kiemelte, hogy a civil szervezetek nyilvántartásba vételi eljárásai során a bíróságok jogértelmezése sokszor nem egységes, ezért gyakran kiszámíthatatlan, hogy milyen döntés születik a kérelmek ügyében. A nyilvántartási eljárások során az ügyész részvétele is nehezíti az ügyintézést, mert az ügyész kvázi ellenérdekű félként viselkedik az eljárás során – mondta.

A javaslat egyik célja azt biztosítani, hogy a civil szervezetek egyesületek, alapítványok bejegyzésében és változáskérelmeinek elbírálásában csökkenjen az ügyész szerepe. Emellett az eljárás menetét és időigényét is kiszámíthatóvá kell tenni, miközben garantálni akarják, hogy a szervezet döntéseinek nyilvántartási bejegyzése ne szenvedjen indokolatlan késedelmet – ismertette az indítványt.

A javaslat több ponton módosítja és gyorsítja a nyilvántartásba vételi és változásbejegyzési eljárásokat, miközben bővül a használható mintaokiratok száma – tette hozzá.

Fontos elemnek nevezte, hogy az egyesületek és a sportegyesületek esetében a bíróság csak a legszükségesebb törvényi feltételek meglétét vizsgálhatja a jövőben.

Az eljárás ésszerűsítését és gyorsítását szolgálja a törvény erejénél fogva történő bejegyzés bevezetése is – közölte az államtitkár. A bíróság csak egyszer kérhet hiánypótlást, ebben a végzésben a kérelmek összes hibáját meg kell jelölni – hangsúlyozta.

Azt is leszögezte, hogy a bírósági nyilvántartásba vétel és a bíróságok törvényességi felügyeleti jogköre kellő garanciát biztosít a magánjogi alapokon létrejövő szervezetek esetében, ezért megszüntetik az egyesületek, civil szervezetek feletti általános ügyészségi törvényességi ellenőrzést.

Völner Pál zárszavában azzal indokolta a bírságolás lehetőségét, hogy annak híján a bíróság eszköztelen lenne. Így viszont mérlegelhet, figyelembe veheti a szervezet méretét és anyagi lehetőségeit – magyarázta, hozzátéve, egy országos nagy szervezetnél kevés az ötezer forintos bírság. Hozzátette, hogy a jogorvoslat lehetősége itt is nyitva áll.

A KDNP felvetésére pedig azt felelte az államtitkár, hogy csak a minta alapján készített alapszabály esetén fordulhat elő a törvény ereje általi bejegyzés, a többiben nem. A törvény tartalmazza a garanciális elemeket – mondta.

(MTI)