Répássy Róbert az Országgyűlés 2015. május 12-i ülésnapján hangsúlyozta, hogy az Európai Unió területén végzendő hagyatéki eljárásokat is egyszerűsíti egy közösségi rendelet átültetése, amelyet az igazságügyi tárgyú törvények módosításának vitájában tárgyalt a Ház.
A több országra kiterjedő hagyatéki eljárásokat az Európai Unióban elegendő lesz egyetlen országban lefolytatni 2015. augusztus 17-étől, így azok rövidebb idő alatt zajlanak és költségük is kisebb lesz – mondta az igazságügyi tárgyú törvénymódosítás ismertetésekor az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára. Répássy Róbert kifejtette: az eljárást az örökhagyó szokásos tartózkodási helyén kell megtartani. A változatás bevezeti az európai öröklési bizonyítványt, amelynek birtokában az örökös hozzájuthat akár bankszámlán pénzben lévő, akár ingatlan örökségéhez.
A módosítás a közjegyzők vagy a földhivatalok számára is előírásokat tartalmaz egy másik tagállamban kiállított okirat érvényesítésével kapcsolatban.
A hagyatéki eljárási törvény átfogó módosítása új jogintézményt is bevezet: a hagyatéki eljárási igazolást, a külföldön lévő örökség felkutatása, érvényesítése érdekében.
Az államtitkár arról is beszámolt, hogy változnak a polgári perrendtartás szabályai, a többi közt az elektronikus úton történő kapcsolattartás könnyítése érdekében. Az igazságügyi jogállási törvény változtatásával egyes bírói tisztségek betöltői számára egy új pótlék jelenik meg – fűzte hozzá. Mint mondta, a sarkalatos passzusokat is tartalmazó módosításokat részben az igazságszolgáltatási szervek kezdeményezték, vagy részletesen egyeztetett velük a tárca azokról. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a minisztérium készen áll a frakciókkal való egyeztetésre is.
Répássy Róbert elmondta, kezdeményezett egyeztetést a javaslatról, de arra a frakciók nem reagáltak. A bírósági titkárokra vonatkozó szabályokat pedig az OBH kezdeményezte – tette hozzá. Úgy fogalmazott, ha ezeket a szabályokat az ellenzéki pártok nem szavazzák meg az nem az IM-nek meg a kormánynak, hanem az igazságszolgáltatásnak fog fájni.
A bírósági titkárokra vonatkozó szabályokról azt mondta, pluszpontot jelenthet a bírói kinevezésnél a minisztériumban megszerzett kodifikációs gyakorlat, azt ugyanakkor vitatta, hogy a minisztériumba kinevezett titkárok „politikailag involválttá” válnának.
„Ez nem egy tipikus saláta” – reagált az ellenzéki bírálatokra Répássy Róbert, aki szerint a törvényjavaslatba került rendelkezések összefüggnek.
Az Országgyűlés 2015. május 12-én befejezte az igazságügyi tárgyú törvények általános vitáját.
Répássy Róbert zárszavában kiemelte: a bírói jogállásról szóló törvény alapján az is lehet bíró, aki többek között kormánytisztviselőként, köztisztviselőként központi közigazgatási szervnél jogi szakvizsgához kötött munkakörben dolgozott legalább egy évig. Szerinte ez így normális.
Hozzátette: elvileg szélesre nyitott a bíróvá válás kapuja, de tudják, a mostani rendszerben kit neveznek ki bírónak. A belterjességen szeretnének közös erővel változtatni – derült ki szavaiból. Sajnálja, ha félreértés alakult ki, az a szándékuk, hogy bármikor rendelkezésre álljanak egy ötpárti egyeztetésre. Ha van olyan sarkalatos pont, amit nem fogadnak el, az IM megfontolja az ellenzéki felvetéseket – jelezte az államtitkár, aki ugyanakkor megjegyezte: a javaslat 99 százaléka nem kétharmados.
(MTI)