Elismerés övezi a közjegyzői hivatásrend tevékenységét, és élvezi a jogalkotó bizalmát is, mert a rájuk bízott feladatokat magas színvonalon és hatékonyan tudják ellátni - mondta az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára egy konferencián.
Völner Pál a 29. Közép-európai Közjegyzői Kollokviumon, illetve a közjegyzőség fennállásának 25 éves jubileumi konferenciáján arról beszélt, folyamatosan bővült a közjegyzők feladatköre az elmúlt 25 évben, a jogalkotónak ugyanis az volt a célja, hogy a bíróságok tehermentesítésével az átadott eljárásokban gyorsuljon az ügyintézés.
Mint mondta, a közjegyzői hivatásrend magyarországi története több mint 700 évre nyúlik vissza, ebből az utolsó 150 év kiemelten fontos. Felidézte: a rendszerváltást követően 1992-ben a közjegyzők elhagyták a bírósági szervezetrendszert és újra önálló szereplőként járhatnak el.
A közjegyzőknek átadott feladatok közül kiemelte a fizetési meghagyásos eljárást, amely évről évre egyre nagyobb szeletét teszi ki az ügyforgalomnak. Az egyes közjegyzői nemperes eljárások önálló szabályozása után hasonlóan nagy jelentőségű volt az új polgári törvénykönyv hatályba lépése: a házassági és az élettársi vagyonjogi szerződések nyilvántartása a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) feladata lett - sorolta.
Az államtitkár jelezte: az Országgyűlés az őszi ülésszakán is számos, a közjegyzői törvényt érdemben módosító törvényjavaslatot fogadott el, például, hogy a közjegyzői kinevezésnek a jövőben már nem feltétele a magyar állampolgárság. Mint mondta, erre azért volt szükség, mert az Európai Unió Bírósága 2017 februárjában kimondta, Magyarország - más tagállamokhoz hasonlóan - nem teljesíti az unió letelepedési szabadságra vonatkozó szabályait azzal, hogy csak magyar állampolgároknak teszi lehetővé a közjegyzői hivatás gyakorlását. Hozzátette: az ítélet miatt szükséges módosítás elvi jelentőségű, a kinevezési feltételek pedig garantálják, hogy a magyar állampolgárok ügyeit a magyar jogrendszert és a magyar nyelvet jól ismerő közjegyzők intézzék a jövőben is.
Az államtitkár szólt arról a változtatásról is, amely szerint a Végrendeletek Országos Nyilvántartása adattartalmának kiegészítésével a közjegyző egyetlen nyilvántartásból tudakozódhat az iránt, hogy az örökhagyó tett-e végintézkedést közjegyző vagy ügyvéd előtt, és e módosításnak köszönhetően felgyorsulhat a hagyatéki eljárások intézése.
Parti Tamás, a Budapesti Közjegyzői Kamara elnöke arról beszélt, hogy az elmúlt huszonöt évben több és jelentősebb változás történt a közjegyzőség életében, mint a megelőző százban. Hozzátette: az ellentmondó igazságokkal teli világban alapvető szerepe van a közjegyzőségnek, a polgárok gyorsan változó környezethez történő biztonságos alkalmazkodásban, az ellenmondások feloldásában. Azt mondta, az a feladatuk, hogy "hátunkat az államnak vetve, hidat verjünk az állam és állampolgár, polgár és polgár közé".
Tóth Ádám, a MOKK elnöke arról beszélt, az elmúlt huszonöt évben a közjegyzőség megtalálta identitását, megtalálta célját, az igazságszolgáltatás működésének segítését, a bíróságok terheinek könnyítését. Permegelőző tevékenységükkel "elterelik" a jogvitákat, akár megegyezéssel, akár a peres eljárás mellőzésével. Elismerés - mondta -, hogy jövő januártól polgári ügyekben már közjegyző előtt, bírósági eljárás nélkül is lehet egyezséget kötni.
A permegelőző szerepet alátámasztandó jelezte: tavaly 540 ezer fizetési meghagyásos eljárásból mindössze 33 ezer alakult perré, vagyis az összesnek a 6 százaléka, a 124 ezer hagyatéki eljárásból pedig csak 386 esetben fellebbeztek.
José Manuel García Collantes, a közjegyzők európai szervezetének elnöke arról beszélt, fontos, hogy a közjegyzők csatlakozzanak technológia fejlődéshez, de nem szabad elveszíteniük az ügyfelekkel való személyes kapcsolat.
José Marqueno de Llano, a Latin Típusú Közjegyzőségek Nemzetközi Uniójának (UINL) elnöke szintén a technológiai fejlődés fontosságát emelte ki, mert azok hatékonyabb és olcsóbb feladatellátást tesznek lehetővé, de csak addig szabad élni a technológiával, amíg nem veszélyezteti a közjegyzői feladatok emberi, személyes végzését.
A kétnapos közjegyzői kollokvium témája a családjog. Az előadások középpontjában a közjegyzők családjogban betöltött szerepe, a családi jogviták érdemi megelőzése áll. A résztvevők többsége magyar, de érkeztek szakemberek Észtországból, Franciaországból, Albániából, Brazíliából és Romániából is.
(MTI)
