A július 1-jén hatályba lépő új büntetőeljárási törvény egyik legfontosabb célja az, hogy erősebb védelmet kapjanak az áldozatok és a sértettek – mondta Völner Pál igazságügyi államtitkár a Magyar Hírlapnak.

A napilap pénteki számában megjelent cikkben Völner Pál azt mondta, hogy egy agyonmódosított jogszabály volt a korábbi büntetőeljárási törvény: nyolcvan törvény és tizennégy alkotmánybírósági határozat módosította, így csaknem ezernyolcszáz helyen változott, azaz az eredeti mintegy kétharmada cserélődött ki az évek során. Most egy koherens kódex lép életbe helyette – hangsúlyozta.

Kifejtette: a büntetőeljárásoknak két feltételnek kell megfelelniük: egyrészt, hogy gyorsak, hatékonyak legyenek, másrészt, hogy az alapjogok és a garanciák érvényesüljenek. Ez a kettő alapvetően egymás ellen hat, és a törvény megalkotása során fontos szempont az volt, hogy megfelelő egyensúly alakuljon ki. Az új szabályozás legfontosabb célja, hogy erősebb védelmet kapjanak az áldozatok és a sértettek.

Völner Pál az új törvény kapcsán a hangsúlyosabb funkciómegosztásra is felhívta a figyelmet, az eddigi gyakorlattól eltérően ugyanis egyértelműen az ügyészség, a vádló feladata lesz a vád bizonyítása, ezt a szerepet nem veheti át a bíróság. Új elem az előzetes felderítési szakasz bevezetése, a bizonyítékok feltérképezése érdekében. Ezt a rendőrség végzi, de ha a gyanú elér egy szintet, akkor belép az ügyészség, és az ő felügyelete alatt folyik tovább a nyomozás. Ezzel kivédhető, hogy tulajdonképpen kétszer folytassanak le egy nyomozást, s így is gyorsulhatnak az eljárások – olvasható a Magyar Hírlapban.

(Magyar Hírlap)