A népszavazás intézményének fontosságát az is mutatja, hogy a népszavazás törvényalkotási kötelezettséget teremt az Országgyűlés részére – hangsúlyozta Völner Pál államtitkár Witzmann Mihály és Szűcs Lajos (Fidesz) képviselőinek azonnali kérdésére felelve az Országgyűlés 2016. szeptember 12-i ülésnapján. A válasz és a viszontválasz leirata.
Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház!
Valóban, az a legfőbb probléma a népszavazás kapcsán, hogy a különböző pártok nem ismerik fel a népszavazás demokratikus jellegét és annak fontosságát, hiszen már az ókori görög államokban felbukkant ez az intézmény, és ma is a népszuverenitás gyakorlásának fő formája a képviseleti demokrácia intézményrendszere mellett, amelyet gyakorlatilag Magyarországon is alkalmazunk olyan nagy horderejű kérdésekben, mint például ’97-ben, amikor a NATO-csatlakozásról volt szó, vagy 2003-ban, amikor az Európai Unióhoz történő csatlakozásról volt szó. Akkoriban nem kérdőjelezték meg a népszavazás intézményét az ellenzéki pártok, sőt szorgalmazták az ezeken való részvételt.
A népszavazás tehát a közvetlen hatalomgyakorlás általános és legerősebb formája, amely lehetőséget ad arra, hogy valamely kérdésben a nép közvetlenül tudjon dönteni, így komoly legitimációs funkciót tölt be. Szerintem, akik nem élnek ezzel, ezt a funkciót, ezt a legitimitást is elveszítik, amit majd október 2-a bizonyítani fog, mivel ilyenkor a döntést közvetlenül a nép tudja meghozni. Ezt maga az Alaptörvény is kimondja, és az alkotmánybírósági döntés is intézkedik arról, hogy amikor ilyen módon történik döntés, akkor a képviseleti demokrácia bár elsődlegesnek tekinthető, de a közvetlen hatalomgyakorlás a népszuverenitásnak olyan kivételes formája, amely a képviseleti hatalomgyakorlás fölött áll, amint az 52/1997-es alkotmánybírósági határozat jelzi.
A népszavazás intézményének fontosságát az is mutatja, hogy a népszavazás törvényalkotási kötelezettséget teremt az Országgyűlés részére. Tehát 180 napon belül, amennyiben érvényes és eredményes a népszavazás, akkor ennek megfelelő törvényt kell hozni, és ettől a törvénytől a kihirdetésétől számított három évig nem lehet eltérni, nem lehet módosítani.
Köszönöm.
***
Képviselő úr említette a brüsszeli bürokratákat. Valóban, ők már meghozták azt a döntést, amit egy képviseleti eljárásban részt vevő képviselő vagy kormányfő vagy államfő nyilvánvalóan a választók akaratának a figyelembevétele mellett hozott volna meg, amely ellentétes a mostani magyarországi folyamatokkal, és remélhetőleg ez a népszavazás kifejezi ezt a döntést.
A magyar kormánynak határozott álláspontja, hogy a szuverenitást érinti a betelepítési kvóta, amelynek gyakorlásáról Magyarország nem mondott le, amelyet nem ruházott át az Európai Unióra. A mi álláspontunk szerint egy országnak, egy államnak három jellemzője van: terület, lakosság, főhatalom. A terület adott; a lakosságról való döntés pedig nagyon fontos dolog, amit nem engedtünk át, amely nemzeti hatáskörbe kell, hogy tartozzon. Ennek megváltoztatása nagyon komoly következményekkel jár a jövőre nézve, és ez a népszavazás fogja azt kifejezni, hogy ezt nem kívánjuk kiengedni a kezünkből.
Köszönöm.
(Igazságügyi Minisztérium)