Magyarország fellebbez a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságának két bangladesi menedékkérővel kapcsolatos márciusi döntése ellen - közölte Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára az MTI-vel.
Völner Pál elmondta: a tárca álláspontja szerint az elsőfokú bíróság döntésével alapvető és általános, a konkrét ügy részleteitől független probléma, hogy az abból következő joggyakorlat az elmúlt időszaknál is erősebb, globális migrációs hullámot indíthat el Európa felé, a gazdasági bevándorlók tömege ellehetetlenítené a schengeni egyezményt és az európai államok menekültügyi intézményrendszerét, továbbá növelné a terrorveszélyt.
A konkrét esettel összefüggésben pedig vitatható a döntésnek az a része, mely szerint a tranzitzóna fogva tartást jelent, illetve, hogy Szerbia nem biztonságos ország - tette hozzá. Aggályosnak tekinthető az is, hogy az érintettek nem is beszéltek konkrét üldöztetésről a magyar hatóságok előtt, továbbá miközben Soros György egyik szervezte, a Magyar Helsinki Bizottság felkarolta az ügyet, az állítólagos menekülteknek már nyoma veszett - ismertette az államtitkár.
Völner Pál elmondta, hogy a strasbourgi bíróság nagykamarája csak a fellebbezések egy kis részét tárgyalja érdemben, a magyar fellebbezés befogadhatóságáról az eddigi gyakorlatot ismerve várhatóan még idén, de akár pár héten belül is dönthetnek. Az érdemben megtárgyalt ügyekben is csak akkor van esély az elsőfokú döntés megváltoztatására, ha globális jelentőségű problémát, illetve a bíróság ítélkezésének alapjául szolgáló egyezmény lényegét érint az adott ügy.
Az Igazságügyi Minisztérium vezetői és szakemberei szerint jelen esetben ilyen ügyről van szó - tette hozzá a tárca államtitkára.
A strasbourgi bíróság márciusi döntése szerint a magyar hatóságok az emberi jogi egyezményt megsértve tartottak fogva két bangladesi menedékkérőt 2015 őszén a röszkei tranzitzónában, Szerbiába visszaküldésükkel pedig felmerült annak kockázata, hogy embertelen bánásmódnak lesznek kitéve görögországi befogadó központokban.
A strasbourgi bíróság szerint az ügyben Magyarország a szabadsághoz és biztonsághoz való jog, a kínzás tilalma, illetve a hatékony jogorvoslat tekintetében is megsértette az emberi jogi egyezményt. Az elsőfokú döntés szerint a magyar államnak a két menedékkérő részére mintegy húszezer euró kártérítést, továbbá a perköltséget kell kifizetnie.
(MTI)
