Magyarország ahogy eddig, a jövőben is meg fogja védeni határait, és nem fogja engedni, hogy a migránsbiznisz áldozatává tegyék - mondta az Igazságügyi Minisztérium (IM) parlamenti államtitkára.
Völner Pál közölte, szerdán Strasbourgban az Emberi Jogok Európai Bírósága nagykamarája előtt folytatódik a két bangladesi bevándorló - Ilias és Ahmed - ügye. A bíróság tavaly márciusban marasztalta el Magyarországot a két bangladesi ügyében azzal a váddal, hogy fogva tartották őket a tranzitzónában. Magyarország fellebbezéssel fordult a bíróság nagykamarájához, az ügyben szerdán tartanak meghallgatást. Emlékeztetett arra, hogy a bevándorlókat a Helsinki Bizottság képviseli 2015 óta, amikor Magyarország határán, a tranzitzónánál jelentkeztek menedékjogot kérve. Felidézte azt is, hogy 23 napi vizsgálat és eljárás után a magyar hatóságok jogerősen elutasították menedékjogi kérelmüket.
Közölte, a Soros György által finanszírozott Helsinki Bizottság ezt követően perelte be Magyarországot a strasbourgi bíróság előtt, ahol első fokon megnyerték a pert, és "a biznisznek hála több mint 10-10 ezer, illetve 7500 eurónyi perköltségre ítélték Magyarországot".
Az államtitkár az ítéletre utalva elfogadhatatlannak nevezte, hogy egy szuverén nemzetállam ne lenne jogosult a határainak a védelmére.
Völner Pál arról is beszélt, a két bangladesi sorsáról annyit tudnak, hogy egyikük Spanyolországban él, másikuk pedig Németországban kért menedékjogot, ám kérelmét - a magyar hatóságok döntésével egyezően - elutasították, de kitoloncolni még nem sikerült. Az államtitkár szerint ezek az ügyek arról szólnak, hogy "betagolják a nemzetállamokat", és nem létező, sőt éppen az uniós joggal ellentétes jogszabályok alapján meggátolják a határvédelmet, és bevándorlóáradatot zúdítsanak Európára. Ez ellen Magyarország a jövőben is fel fog lépni, és minden nemzetközi fórumon továbbra is a magyar választópolgárok érdekeit fogja képviselni - fűzte hozzá.
Kérdésre válaszolva a Helsinki Bizottság finanszírozásáról is beszélt Völner Pál. Azt mondta: a pénz harmadát az ENSZ-től, másik harmadát az unió bizottságától, harmadik harmadát pedig Soros György alapítványaitól kapják, ezért szerinte azok véleményétől nem térhetnek el.
Közölte, arra számítanak, hogy a szerdai tárgyaláson "érdemi jogi érvek fognak ütközni". Hozzátette: "a döntés fél év, egy év távlatában képzelhető el".
(MTI)
