Az Igazságügyi Minisztérium államtitkára szerint szükség van az Emberi Jogok Európai Egyezményének megreformálására, drasztikus lépéseket azonban nem kell tenni azért, mert Magyarországnak és több más tagállamnak is problémája van a strasbourgi bíróság ítéleteivel. Völner Pál 2017. március 28-án Budapesten újságíróknak hangsúlyozta: joguk van megvédeni a határokat és átvilágítani a „migránsbizniszben” részt vevő szervezeteket.
Völner Pál kedden újságíróknak válaszolt arra a kérdésre, hogy a tervek között szerepel-e Magyarország kilépése az egyezményből, miután több kritika érte az Emberi Jogok Európai Bíróságának azon döntését, amelyben elmarasztalta Magyarország eljárását két bangladesi menekült esetében. Az államtitkár azt követően válaszolt a kérdésekre, hogy beszámolt az Országgyűlés igazságügyi bizottsága előtt a bíróság 2016-ban hozott ítéleteinek végrehajtásáról.
Közölte: vannak a bíróságnak nehezen megmagyarázható, ellentmondásos ítéletei, ezeket azonban tárgyalásos úton kell rendezni. A konkrét üggyel kapcsolatban megjegyezte: az ítélet fals tényeken alapul, ezért az ország felülvizsgálati kérelemmel fordul az úgynevezett nagykamarához.
Úgy fogalmazott: a Helsinki Bizottság „toborzott” két állítólagos bangladesit, akik írástudatlanok, és egy papírral elindultak Strasbourgba, hogy kifogásolják a magyar jogrendszerben megvalósított határzár intézményét. Erre hivatkozva értek el kártérítést és perköltséget, sokmilliós kiadást okozva az adófizetőknek.
Hozzátette: reméli, a nagykamara figyelembe veszi, hogy Magyarországnak a schengeni egyezmény alapján meg kell védenie az unió határait, de azt is, hogy ezek az emberek ténylegesen nem voltak őrizetben, hiszen a tranzitzónából bármikor visszamehettek volna abba a biztonságos országba, ahonnan Magyarországra jöttek. Hozzátette: a bíróság olyan jelentéseket vett figyelembe, amelyekben a Helsinki Bizottság szakértőként járt el, miközben a perben képviselt egy felet. Ez a magyar vagy más nemzetállami jogrendszeren belül elképzelhetetlen lenne.
Kijelentette: jogunk van megvédeni a határainkat és átvilágítani azon szervezeteket, amelyek ebben a „migránsbizniszben” utaznak, bármilyen támogatóik is vannak, beleértve Soros Györgyöt.
Az államtitkár a bizottság előtt is utalt a strasbourgi testület általa ellentmondásosnak tartott döntéseire, példaként azt hozta fel, hogy egy alkalmazásba kerülő nyugdíjas járadékának elvételekor a szociális juttatást tulajdonhoz való jogként kezelte, míg egy szlovák állampolgárságától megfosztott felvidéki magyar esetében, aki szintén elveszíti nyugdíját, azt már nem tekintette annak.
Beszámolt ugyanakkor arról is: 2016-ban az ügyek egy jó része a börtönök zsúfoltságával állt kapcsolatban, ezt a problémát azonban várhatóan augusztusig megnyugtatóan lezárhatják. A legjelentősebb ügyek közé sorolta még a végkielégítéseket érintő 98 százalékos adó kérdését, amelyet már mérsékeltek.
A minisztérium tájékoztató anyagából kiderül az is, hogy tavaly csaknem kilencezer magyar kérelmet nyújtottak be a bírósághoz, amely összesen több mint 1 milliárd forintnyi kártérítést ítélt meg.
(MTI)
