Várhatóan az év végére készül el az igazságügyi adatkezelésről és az ítélkezés nyilvánosságáról szóló törvény végleges koncepciója – mondta Gyarmathy Judit, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökhelyettese az MTI-nek 2014. június 20, a tervezett jogszabály koncepcióját bemutató pécsi konferencián, amelyen az Igazságügyi Minisztériumot Répássy Róbert parlamenti államtitkár képviselte.
Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) tavaly kezdett hozzá az igazságügyi adatkezelésről és tájékoztatásról szóló törvénytervezet előkészítéséhez.
Gyarmathy Judit nyitóbeszédében elmondta: a jelenlegi szabályokat pontosítani kell, mert nehezen alkalmazhatók a modern tömegtájékoztatásban. Példaként említette, hogy el kell dönteni, meddig terjed a magánszféra, meddig a nyilvánosság, mi a teendő a mozgóképek, hangok, képek készítésére is alkalmas mobiltelefonokkal a tárgyalóteremben.
Harangozó Attila, a hivatal kommunikációs munkacsoportjának tagja arról beszélt, hogy a törvény létrehozásának célja a személyes adatok kezelésével kapcsolatos jogszabályi rendezetlenség megoldása is. Segítségével várhatóan végre magas szintű, egységes szabályozás, ennek nyomán pedig egységes gyakorlat jellemzi majd a magyar bírósági adatkezelést és nyilvánosságot.
A tervezett törvény kiterjed a tárgyalások és az ítéletek nyilvánosságára, speciális szabályok rendezésére (például gyermekvédelemre), egyebek mellett a magántitok, a levéltitok, a banktitok, az orvosi titok védelmére, az igazságügyi adat, az igazságügyi adatkezelés, adattovábbítás fogalmának meghatározására.
Harangozó Attila hangsúlyozta: az új törvény egy problémahalmazt igyekszik kezelni, és alulról indulva törekszik kidolgozni az új szabályozást. A konferenciákon elhangzottak nagymértékben hozzájárulnak a jogszabályalkotás sikerességéhez – emelte ki.
Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára a jogalkotók álláspontját ismertetve arról szólt, hogy előremutatónak értékelik az OBH erőfeszítéseit az önálló kódex létrehozása érdekében. Kijelentette: szólnak érvek a törvény megalkotása mellett, de a létrehozásáról csak hosszas vizsgálat, az igények teljes körű felmérése után lehet dönteni.
A tárca véleményét tolmácsolva azt mondta, a koncepciónak még bőven vannak nehezen értelmezhető részei. Kérdéses, hogy a majdani törvény ugyanúgy alkalmazható-e a polgári és a büntetőeljárásokban is, továbbá szükség lesz jogszabályok összehangolására is, ha a koncepciót jogalkotási eljárás követi – mondta. Kijelentette: a tárca álláspontja, hogy a bíróságok munkájáról minél több információt kell kapnia a közvéleménynek, ezért közös érdek, hogy a legnagyobb átláthatóságot biztosítsa egy esetleges új jogszabály.
Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke azt mondta beszédében: szervezetük támogatja, hogy önálló törvény szülessen az igazságszolgáltatási adatkezelésről, de sok mindenben lehetne javítani egységesebb és jobb joggyakorlattal is. Hangsúlyozta: sok kérdést kell még végiggondolni az egységes törvény megalkotása előtt, és nagyobb védelmet kell kapniuk a bírósági tárgyalásokon résztvevők személyiségi jogainak is.
A Pécsi Ítélőtáblán rendezett konferencián – ahogy az az év első felében Szegeden és Debrecenben már megtörtént – a törvény koncepcióját mutatták be és bocsátották vitára a bíróságok, az ügyészi, az ügyvédi kar, az egyetemek, a rendőrség és a sajtó helyi képviselőinek. Az év második felében a Győrben és a Fővárosi Ítélőtáblán lesz hasonló rendezvény.
(MTI)
