Az egyes jogállási törvények általános vitájával folytatták a képviselők a munkát 2014. november 11-én az Országgyűlésben. A törvény expozéját Répássy Róbert államtitkár tartotta meg.
Az igazságügyi tárca parlamenti államtitkára expozéjában célként jelölte meg, hogy a törvény hatályba lépését követően a jogalkalmazó gyakorlata során felmerült javaslatokat átvezessék, valamint, hogy az alkotmánybírósági határozatokban, az uniós és nemzetközi normákban rögzített követelményeknek megfeleljenek.
Kiemelte: a jogrendszer koherenciája érdekében szükséges egyéb jogállási törvények módosítása is. A változások fő pontjai között említette, hogy a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény új fejezettel egészül ki, amely a polgármester, alpolgármester foglalkoztatási jogviszonyára vonatkozó különös rendelkezéseket tartalmazza. Rendelkeznek többi között a szabadságáról, végkielégítéséről, fegyelmi és kártérítés szabályairól. A főállású polgármester jogviszonyára a korábbi szabályozáshoz hasonlóan több esetben a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény egyéb szabályai az irányadóak – mondta, jelezve: nem volt cél a korábbi szabályoktól való teljes elszakadás. Az érintettek nem válnak sem kormány, vagy köztisztviselővé.
A módosítás tartalmazza az összeférhetetlenségi szabályok megváltozását is, erre azért volt szükség, hogy a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény összeférhetetlenségi szabályai összhangba kerüljenek a helyi önkormányzatokról és nemzetiségekről szóló törvény vonatkozó szabályaival.
Az uniós joggal való teljesebb összhang érdekében pontosították a szülési szabadságot is, az édesanya továbbra is jogosult lesz egybefüggően 24 hét szülési szabadságra, ebből azonban két hetet köteles is igénybe venni. Várandósság esetén a felmentési védelmet megalapozó körülményre a kormánytisztviselő nem csak a felmentést megelőző közlés esetén hivatkozhat, elegendő a munkáltató tájékoztatása. Technikai jellegű pontosítás is történik, ugyanis október 1-től az Igazságügyi Hivatal látja el a pártfogó-felügyelői, jogi segítségnyújtási, áldozatsegítési feladatokat – mutatott rá.
Kitért arra is, hogy a NAV-ról szóló törvény is módosul az összeférhetetlenségre vonatkozóan. Az egyes vagyonnyilatkozati tételi kötelezettségekről szóló törvény is változik és a köztisztviselők mellett a kormánytisztviselőket is nevesítették a szabályban. Megteremtik egyes, az alaptörvényben nevesített, Országgyűlés által választott tisztviselők igazolvánnyal való ellátásának alapjait is. Ilyen okmányt a köztársasági elnök, a kormányfő, az Országgyűlés elnöke, az Ab-elnöke és tagjai, a Kúria elnöke, a legfőbb ügyész, az Országos Bírósági Hivatal elnöke, az alapvető jogok biztosa és helyettesei és az ÁSZ-elnöke kaphat. Célja a tisztség betöltésének igazolása – jelezte.
Tartalmazza továbbá a javaslat, hogy a miniszteri biztosok megbízatásának ideje a közjogi tisztségükhöz igazodóan a kinevező miniszter hatáskörgyakorlásának megszűnéséig tart. Cél továbbá a kétszeres illetményjuttatásuk kizárása.
Megemlítette azt is, hogy a javaslatot széleskörűen egyeztették.
(MTI, Igazságügyi Minisztérium)
