Törvénykezési helyek jöhetnek létre a járásbíróságok illetékességi területén a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról, valamint a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvények – az Országgyűlés által 2016. március 2-án tárgyalt – módosításával.
A szinte napra pontosan két évvel ezelőtt, még Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter által benyújtott törvényjavaslatról az Igazságügyi Minisztérium (IM) parlamenti államtitkára elmondta, a törvénykezési helyek a járásbíróságok illetékességén belül új – egyfajta kihelyezett – szervezeti egységként jöhetnek létre.
Völner Pál közölte, a törvénykezési helynek nem jelölnek ki külön illetékességi területet, azt, hogy mely ügyekben jár el, az ügyelosztási rendben kell meghatározni.
Jelezte: a törvénykezési helyek létrehozását a bíróságok elnevezéséről szóló törvényben kell meghatározni. Indoklásként elmondta: az állampolgároknak és a gazdasági élet szereplőinek az a jó, ha vitás ügyeiket hozzájuk minél közelebb bírálják el. Hozzátette, a járások székhelyén működő járásbíróságok lehetőségeikhez képest biztosítják ezt a követelményt. Úgy folytatta: hozzá kell járulni ahhoz – ha egy körülírható ügy, illetve ügyfélcsoport miatt igény van rá –, hogy egy járáson belül egy másik városban is legyen olyan hely, ahol az állampolgárok pereit tárgyalják.
Völner Pál szerint a többlet helyismeret vagy akár a helyszíni tárgyalás egyszerűsödésével megalapozottabb és időszerűbb ítéletek is születhetnek. Azon véleményekre, miszerint a helyi viszonyok negatívan fogják befolyásolni a bírákat, az államtitkár jelezte: az igazságszolgáltatás nem áll meg járásbírósági szinten, a törvénykezési hely bevezetésével nem csorbul a jogorvoslati rendszer.
(MTI)
