Továbbra is csak bűncselekmény gyanúja alapján lehet majd lehallgatni az állampolgárokat - hangsúlyozta az Igazságügyi Minisztérium (IM) parlamenti államtitkára az MTI-nek pénteken adott telefonos nyilatkozatában, úgy fogalmazva: ellenzéki politikusok annyira valótlant állítanak, hogy nem is lehet őket szakmai alapon cáfolni, el kellene olvasniuk az új büntetőeljárási kódex tervezetét.
Völner Pál a Magyar Nemzetben megjelentekre reagált. A lap pénteken azt írta, hogy amennyiben a tervezett formában hatályba lép az IM több törvényt módosító javaslatcsomagja, akkor már a bűncselekmény elkövetésének gyanújára sem lesz szükség ahhoz, hogy valakit lehallgassanak, hogy titkos megfigyelés célpontjává váljon, vagy hogy tudta nélkül felbontsák és elolvassák a leveleit, távollétében átkutassák a lakását, kocsiját.
Az államtitkár úgy fogalmazott, hogy ez az értelmezés "árnyékra vetődés", a Demokratikus Koalíció és a Párbeszéd politikusai pedig valótlant állítottak a témában tartott sajtótájékoztatóikon. Az újságíró és az ellenzéki pártok "téves következtetéseket vontak le egy hibás alapállásból" - szögezte le.
Azt mondta, arról van szó, hogy az úgynevezett leplezett nyomozati cselekmények egységesen mind a parlamenthez benyújtott új büntetőeljárási törvénybe kerülnek, emiatt módosítani szükséges más jogszabályok, így a rendőrségi vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvény bizonyos rendelkezéseit, annak érdekében, hogy koherens legyen a jogrendszer. A korábbi szabályozási helyekről ki kell venni azokat az elemeket, amelyeket a büntetőeljárási törvénybe tesznek - ismertette, megjegyezve: "ezt pillantotta meg az újságíró", és ebből "vizionálta", hogy már gyanú sem szükséges a lehallgatáshoz.
Völner Pál kiemelte, hogy a nyomozás során továbbra is érvényesül majd az ügyészi felügyelet, és a jövőben ugyanúgy kell bírói engedély a lehallgatáshoz, mint eddig. A garanciális szintet még emelik is az eddigihez képest - fűzte hozzá.
Közölte, hogy az új büntetőeljárási törvény ötpárti támogatást kapott, ezenkívül olyan, kormánykritikus szervezetek is előremutatónak nevezték, mint a Helsinki Bizottság vagy a Társaság a Szabadságjogokért.
Az államtitkár azt is hangsúlyozta, hogy a rendőrségnek a továbbiakban is megmarad az intézkedési kötelezettsége. A Magyar Nemzet ugyanis azt írta, hogy a jövőben a szervezetnek már nem lesz dolga a titkos adatszerzés során észlelt bűncselekmény megakadályozása. A lap példája szerint, ha két bűnöző egy lehallgatott telefonon egy nő megerőszakolását tervezi, "kiszemelt áldozatuk csak abban bízhat", hogy a lehallgatóknak "nagyobb az empátiájuk", mint a jogszabály előkészítőinek, és "megtalálják a módját, hogy a tervezett erőszakot mégse hajthassák végre". Völner Pál ezt képtelenségnek nevezte.
(MTI)
