A kormány az Európai Unióhoz fordul az internet áfájának csökkentése érdekében – nyilatkozta a Magyar Időknek Deutsch Tamás, a Digitális Jólét Program összehangolásáért és megvalósításáért felelős miniszterelnöki biztos.
Rámutatott: jelenleg az EU-s irányelv értelmében az internetezésre a legmagasabb mértékű áfa vonatkozik unió szerte. Ez azt jelenti, hogy ugyan az általános forgalmi adók mértékének meghatározása tagállami hatáskörbe tartozik, de a szabály szerint az internetszolgáltatást minden esetben a legmagasabb mértékű áfa kell, hogy terhelje.
Deutsch Tamás emlékeztetett, a kormány 2017. január 1-jétől 27-ről 18 százalékra mérsékli az internet adóját. Ez kétféleképpen érhető el: az egyik megoldás, hogy Magyarország kivételt kér a kedvezményes, 18 százalékos áfakulcs bevezetése érdekében. A másik út pedig, hogy az európai digitális felzárkózás felgyorsítása érdekében a kormány a visegrádi négyekkel közösen kezdeményezi az általános forgalmi adózásra vonatkozó uniós irányelv módosítását – hívta fel a figyelmet a miniszterelnöki biztos.
Hangsúlyozta: ezzel valamennyi uniós tagország számára megnyílna a lehetőség, hogy a saját áfa-rendszerében az internetezést a legmagasabb áfakulcs helyett kedvezményes áfakulcsba sorolja, ami összeurópai szinten az internetezés árának a csökkentésével, ezzel az internethasználat növekedésével járhat.
Deutsch Tamás tájékoztatása szerint az áfa 18 százalékra csökkentése 14-15 milliárd forint adóbevétel-kiesést jelent az államnak, ugyanakkor hozzátette: az intézkedésnek már rövidtávon forgalomnövelő hatása is lesz. Ez alapján egy-másfél éven belül az állam áfa-bevétele lényegét tekintve majdnem akkora vagy akár több is lehet, mint most – magyarázta.
Deutsch Tamás a Digitális Jólét Program részleteit ismertetve rámutatott: az elmúlt egy évtized folyamatait tekintve Európa a digitális átalakulásban lemaradt a világ másik két nagy gazdasági térségéhez, az észak-amerikai és az ázsiai régióhoz képest. A globális versenyben lemaradó Európán belül Magyarország a középmezőny végén foglal helyet.
Hazánk helyzetét kétarcúság jellemzi: a hálózati fejlettséget illetően az európai élmezőnyben helyezkedünk el, ezenkívül a magyar gazdaságon belül a digitális gazdaság súlya kifejezetten figyelemre méltó. Ugyanakkor a digitális írástudást tekintve sereghajtók között vagyunk, ráadásul az állami szolgáltatások – az e-közigazgatás, egészségügyi szolgáltatások, oktatás rendszer digitalizálása – gyengesége is lerontja a digitális versenyképességi mutatóinkat – hívta fel a figyelmet.
Deutsch Tamás emlékeztetett, Európában elsőként Magyarországon lesz minden háztartásban elérhető a „szupergyors” vezetékes internet, és bevezetnek egy internet-alapcsomagot. Utóbbival az a kormány célja, hogy azok is igénybe vegyék az internetszolgáltatást, akik eddig azt nem tudták megfizetni. A politikus ugyanakkor hangsúlyozta: fontos, hogy az alapcsomag technológiailag ne jelentsen visszalépést, vagyis ne egy kis sebességű hozzáférést jelentsen.
Az sem cél, hogy a már internetezők egy jóval szűkebb lehetőséget adó csomagot használjanak olcsóbban, mert ez csak az általuk elérhető szolgáltatások körét és minőségét szűkítené, illetve rontaná – mutatott rá Deutsch Tamás. A kormány tervei szerint ez az alapcsomag legkésőbb 2018-tól elérhetővé válik, de a miniszterelnöki biztos jó esélyt lát arra, hogy már 2017-től el tudják indítani.
A politikus kitért arra is, hogy bár ma mintegy 2 300 településen nincs ingyenes wifi, 2017-2018-ra a szolgáltatás mindenhol legalább egy közterületen és közintézményben elérhető lesz. Az eddigi számítások szerint ennek megvalósítása 4-500 millió forint költséggel jár majd.
Ugyancsak a Digitális Jólét Program része, hogy minden oktatási intézményben – általános iskolában, középiskolában, szakképző és felsőoktatási intézményben – elérhetővé válik az épületen belül működő wifi-szolgáltatás.
Deutsch Tamás ennek kapcsán megjegyezte: ma a magyar egyetemek, főiskolák európai összevetésben irigylésre méltó helyzetben vannak az internet-ellátottságot tekintve. Ugyanakkor ez csak a vezetékes internetszolgáltatásra vonatkozik, az épületeken belül a jó minőségű wifi-ellátás nincs biztosítva, így gyakori, hogy az előadókban, szemináriumi termekben, folyosókon nem lehet internetezni. Ez nagy beruházási és üzemeltetési költséggel fog járni, melynek felmérése az év közepére készül el.
Deutsch Tamás a digitális oktatási stratégiáról szólva elmondta, Magyarország korábban arra helyezte a hangsúlyt, hogy a digitális fejlődés érdekében eszközökkel, hálózattal lássa el az intézményeket, valamint növelje az informatika oktatás súlyát. Ezekre továbbra is szükség van, ugyanakkor a legfontosabbak a tanárok és a diákok, és Európában azok az országok bizonyultak sikeresnek, amelyek ezt belátták. - A digitális képzést nem lehet kizárólag az informatika órákra bízni, hiszen arra a biológia, a magyar, az idegen nyelv, sőt, a testnevelés órán is szükség van – mutatott rá.
A miniszterelnöki biztos kulcsfontosságúnak nevezte a készülő gyermekvédelmi stratégiát, mivel a digitalizáció veszélyeket is rejt magában, amivel szemben fel kell vértezni a szülőket és a gyermekeket. Erre azért is szükség van, mert a 14 év alatti fiatalok 95 százaléka már belépett a digitális világba. A politikus emlékeztetett: a magyar polgárok az internetről és a digitális fejlesztésekről szóló nemzeti konzultáció, az InternetKon során egyértelművé tették, hogy a büntető törvénykönyvben jelenjen meg önálló törvényi tényállásként az internetes zaklatás. - Bár a jogász szakmában ettől eltérő nézetek is vannak, álláspontunk szerint megalapozott a polgárok véleménye, ezért a kormány elé fogjuk terjeszteni a törvénymódosítást – mondta Deutsch Tamás.
Kitért arra is, hogy 2016-ban elindul egy, a hét minden napján, napi 24 órában elérhető online ügyfélszolgálat, amely a már jelenleg is működő, 1818-as telefonos ügyfélszolgálat továbbfejlesztett változata lesz. Tájékoztatása szerint utóbbi egy magas szakmai színvonalú szolgáltatás, ennek ellenére a magyarok többsége, 58 százaléka nem is hallott még róla. Tavaly több mint egymillió ügyfél intézte ügyeit ezen a módon, ugyanakkor a megkeresések csupán 5-6 százaléka érkezett az interneten.
A politikus kitért a startupok támogatására is, amely ugyancsak a Digitális Jólét Program része. Ennek során a befektetői tevékenységeket kívánják ösztönözni, ezenkívül cél, hogy motiválják a csapatban való dolgozást, a kreativitás kiteljesítését. A miniszterelnöki biztos úgy véli, Budapestnek minden adottsága megvan ahhoz, hogy az előttünk álló évtized jelentős startup fővárosa legyen.
(Magyar Idők, kormany.hu)
