Robbanásszerű növekedés előtt áll Magyarországon az e-kereskedelem, a kormányzat a rendelkezésre álló minden eszközzel garantálni fogja az interneten vásárló fogyasztók biztonságát - mondta Deutsch Tamás, a Digitális Jólét Programért felelős miniszterelnöki biztos.
Megjegyezte: míg egy tavalyi kutatás eredményei szerint Magyarországon a fogyasztók 36 százaléka vásárol a világhálón keresztül, addig az uniós átlag 53 százalék, ráadásul az elköltött pénz alig két és fél százalékát adják ki a magyarok ezen az úton.
A miniszterelnöki biztos azért is fontosnak nevezte a fogyasztóvédelem hatékony működését, mert az áfacsökkentés és az internetes alapcsomag bevezetése nyomán sok új felhasználó kezdheti majd el használni a világhálót, ezzel is növelve az e-kereskedelem potenciális ügyfeleinek számát.
Deutsch Tamás szólt a felhasználói tudatformálás fontosságáról is, célként említve, hogy az interneten vásárlók az egzotikus országokban bejegyzett webáruházaknál elérhető csekély árelőnnyel szemben inkább a jogorvoslat lehetőségével megjelenő biztonságot részesítsék előnyben.
Emlékeztetett: jövő januártól a jelenlegi 27-ről 18 százalékra csökken az internetezés áfája, a kormányzati szándék pedig az, hogy a gazdaság teherviselő képességének függvényében ezt öt százalékig mérsékeljék.
Szólt arról is: megállapodásra jutottak az internetszolgáltatókkal és azok érdekképviseleteivel, hogy az idei utolsó három számlában tájékoztatják ügyfeleiket a január elsejével hatályba lépő áfacsökkentés hatásáról.
A miniszterelnöki biztos felidézte: a reklámtörvény módosításával az Országgyűlés a múlt hónap elején határozott arról, hogy - szemben a jelenlegi gyakorlattal - az ötvenmilliárd forintos hazai online hirdetési piac bő felét adó globális internetes vállalkozásoknak is adózniuk kell itt keletkező bevételeik után.
Emlékeztetett arra is: egy májusi kormánydöntés értelmében a közigazgatás fejlesztése során a versenyjogi szabályozás figyelembe vétele mellett preferálják a nyílt forráskódú szoftverek beszerzését.
Miközben az uniós tagállamokban ezek aránya 20-30 százalékos, de van, ahol 50 százalék feletti, addig Magyarországon a nullához közelít - mondta Deutsch Tamás.
Keszthelyi Nikoletta, a Nemzeti fejlesztési Minisztérium fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkára közölte: a vizsgált hazai webáruházak négyötödénél találtak kifogásolnivalót vizsgálataik során a fogyasztóvédelem munkatársai, de még az utóellenőrzések során is 54 százalék volt ez az arány.
Jelezte: a jövő év elején feketelistát indít honlapján a minisztérium; itt a panaszos nevének kitakarása mellett érhetőek el a jogerős bírósági, fogyasztóvédelmi vagy versenyhivatali döntés megszületését követő két évig a súlyos jogsértésekről szóló dokumentumok.
(MTI)
