A Digitális Jólét Program elfogadásával, 2015. decemberében, arról is döntött a Kormány, hogy több területen részletes digitális stratégiát kell megalkotni.
Magyarország Digitális Oktatási Stratégiájának (DOS), Magyarország Digitális Gyermekvédelmi Stratégiájának (DGYS), Magyarország Digitális Exportfejlesztési Stratégiájának (DES) és Magyarország Digitális Startup Stratégiájának (DSS) megalkotásában közel száz (szakmai és civil szervezetekből, piaci vállalkozásokból valamint az egyetemi és tudományos szférából felkért) szakértő működött közre. Az egyes stratégiák megalkotását – a munkacsoportok vezetőinek koordinációja mellett - szakértői csoportok egy évig tartó munka során végezték el: megfogalmazták a részletes stratégiákat, közreműködtek azok szakmai és közigazgatási egyeztetésében, valamint kidolgozták és előkészítették a stratégiák hatékony végrehajtásának rendszerét és menetrendjét. Az előkészítő munka egy éve során a munkacsoportok közel 200 tanácskozást tartottak és mintegy 2 gigabyte mennyiségű szöveg, video és audio dokumentumot hoztak létre.
A szakértők által készített dokumentumok szerzői jogának korlátlan és kizárólagos megváltására a vonatkozó közbeszerzési szabályok szerint került sor, a szakértő-szerzőket egy általuk megbízott, az egyes szerzői közösségeket tömörítő szervezet képviselte az eljárások során. A szerzői munka ellenértéke - az előzetes értékbecslések alapján az ilyen jellegű szakmai munka során visszafogottnak számító – átlagosan 12.000 forint óradíj volt, amely díjazási számítást a szerzők elfogadtak. A négy digitális stratégiát a szakmai fórumok részletesen és több alkalommal tárgyalták, majd elfogadták és a Kormány számára is elfogadásra ajánlották. A digitális stratégiákat a Kormány elfogadta, így a munka első szakasza eredményesen lezárult és megindult a végrehajtás folyamata.
(Miniszterelnöki Kabinetiroda)
