2010-hez képest ma közel negyedével kevesebb kibocsátás mellett valósul meg egységnyi GDP előállítása Magyarországon; az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését jelentős gazdasági növekedés mellett érte el az ország – mondta el Kaderják Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkára az Európai Unió tagállamainak energiaügyekért felelős minisztereinek találkozóján, 2019. június 25-én, Luxembourgban.
A tanácsülésen a tagállami minisztériumi vezetők megvitatták az energetikai átalakulást, az energiaunió 2030-ra és az azt követő időszakra kitűzött energetikai és éghajlat-politikai céljainak megvalósítását biztosítani hivatott energiarendszer jövőbeli kihívásait, és arról politikai iránymutatást (tanácsi következtetéseket) fogadtak el.
Magyarország az uniós tagállamok közül elsőként ratifikálta a Párizsi Megállapodást, elkötelezett annak sikerességében és a 2030-as kibocsátás-csökkentési célok elérésében is. Ideológiai viták helyett azonban alapos elemzésre és tervezésre van szükség, toleránsnak kell lennünk azokkal a tagállamokkal, amelyeknek a közös vállalások teljesítése a legnagyobb nehézséget okozza, ahogy fontos a klímacélok technológia-semleges módon való végrehajtása is – fogalmazott az államtitkár.
Az Európai Unió 9 százalékban részesedik a világ üvegházhatású gáz kibocsátásából, a magyar kibocsátás pedig a teljes uniós mennyiségnek mindössze 1 százalékát teszi ki, miközben az eddig elért hazai kibocsátás-csökkentés az egyik legjelentősebb a tagállamok közül – tette hozzá. 1990-hez képest Magyarország 32 százalékkal csökkentette üvegház-hatású gáz kibocsátásait, ezzel uniós összevetésben a kilencedik helyen áll. A hazánkban egy főre jutó kibocsátás a tagállamok között a hatodik legjobb érték. A magyarországi áramtermelés 60 százaléka szén-dioxid-kibocsátásmentes, 50 százaléka nukleáris, 10 százaléka megújuló energiából származik. A megújuló és atomenergia együttes használatával 2030-ra a hazai áramtermelés akár 90 százaléka is szén-dioxid-mentes lehet.
Az innováción alapuló gazdasági fejlődés és az éghajlatváltozás elleni fellépés egymást kölcsönösen támogató hatásúak – mondta Kaderják Péter. Az államtitkár kiemelte, hogy a magyar álláspont világos: a klímapolitikai célok nem érhetőek el nukleáris energia nélkül. Az Európai Bizottság és számos más nemzetközi szervezet (köztük a Nemzetközi Energia Ügynökség) szerint a klímavédelmi tervek teljesíthetősége érdekében az atomenergiának tartósan szerepet kell kapnia az uniós energiamixben. Fontos, hogy az ambiciózus célok mögött megfelelő források legyenek pl. a tagállamok energiarendszereinek korszerűsítésére, hogy a családoknak ne kelljen emiatt többet fizetniük. A jövőbeni szabályozásnak a lehető legnagyobb rugalmasságot kell biztosítania a vállalások költséghatékony végrehajtásában a tagállamok számára.
Az uniós stratégia kialakítása során lépésről lépésre kell haladni, annak alapjai a tagállami stratégiák, így meg kell várni azok kidolgozását, véglegesítését. Magyarország fenntartja azt az álláspontot, hogy a hosszú távú uniós stratégiáról szóló végső döntést a legmagasabb politikai szinten kell meghozni – hangsúlyozta az államtitkár.
(ITM Kommunikáció)
