A klímavédelem, a gazdaságfejlesztés és az energiabiztonság nem egymást gyengítő célok, a gazdasági növekedés és az energiaellátás biztonságának garantálása mellett kell elérni a klímapolitikai célokat - mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára pénteken a Budapest Climate Summit konferencián.
Kaderják Péter hangsúlyozta: azok a befektetési igények, amelyek a karbonmentességre történő átállást szolgálják majd, sok lehetőséget nyújthatnak a hazai vállalkozásoknak, hogy az átállásban üzleti lehetőségeket találjanak és zöld munkahelyeket teremtsenek.
Az államtitkár felidézte, hogy az év elején megjelentek a stratégiai dokumentumok, Magyarország vállalta, hogy klímasemleges lesz 2050-re.
Kaderják Péter kiemelte, hogy elkezdődött az intézkedések megvalósítása. Mint mondta, az energia- és klímapolitikai stratégia zászlóshajó-projektje a villamosenergia-szektor fokozatos dekarbonizálása.
Ha nagy mennyiségben áll rendelkezésre karbonmentes villamos energia, akkor a második legnagyobb szennyező szektort, a közlekedést is részben karbonmentesíteni lehet, valamint a fűtés területén is jelentős lehetőségek vannak a gáz villamos energiával történő kiváltásában - mutatott rá.
Döntő eleme a dekarbonizációs politikának a lignit kivezetése a hazai rendszerből legkésőbb 2030-ra, illetve a megújulóenergia-kapacitások, főként a napenergia bővítése - fejtette ki. Hozzátette, hogy a jelentős megújulóenergia-kapacitás befogadásához szükség van a villamosenergia-hálózat modernizálására is.
A kitűzött célok megvalósításával az energiafüggetlenség terén is előre lép Magyarország - hangsúlyozta Kaderják Péter, jelezve, hogy az elmúlt években 30 százalék fölött volt az ország nettó importigénye.
A legszennyezőbb villamosenergia-termelési technológia fokozatos kivezetésével kapcsolatban az államtitkár kiemelte a Mátrai Erőműben működő lignitalapú blokkok fokozatos leállítását, illetve az erőmű átalakítását alacsony karbonkibocsátású vállalattá.
(MTI)
