A kormány energia- és klímastratégiai döntéseit ismertette Kaderják Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkára kedden, a párizsi székhelyű Nemzetközi Energia Ügynökség villamosenergia-ellátásbiztonsággal foglalkozó konferenciáján elhangzott felszólalásában.
A szakemberek és kormányzati képviselők részvételével megrendezett magas szintű találkozó alaptémája a villamosenergia szektornak a klímaváltozás és a technológiaváltozás miatti átalakulása volt. Az alapvető cél, hogy csökkenjen a káros anyagok kibocsátása, miután az energiaszektor adja jelenleg a klímaváltozást okozó gázoknak több mint nyolcvan százalékát. A konferencián felszólalók arra a kérdésre keresték a választ, hogy milyen ellátásbiztonsági kockázatok jelentkezhetnek az átalakulás során, részben az időjárásfüggő, megújuló kapacitásoknak (nap- és szélenergia) a megbízhatóságát illetően, illetve arra, hogy hogyan lehet védekezni a kibertámadásokkal szemben.
Az államtitkár az MTI-nek telefonon elmondta: a konferencián a magyar energia- és klímastratégiai elképzeléseknek a legfőbb elemeit ismertette, és bemutatta a villamosenergia szektor átalakítására vonatkozó jövőbeni terveket, és a hozzájuk kapcsolódó ellátásbiztonsági kérdéseket. Ezek közül kiemelte, hogy 2030-ig negyven százalékkal csökkenti Magyarország az üvegházhatású gázok kibocsátását 1990-hez képest, és ennek részeként a megújulóenergia-felhasználási részarányt a jelenlegi 13-ról 21 százalékra növeli.
"Ennek a politikának a zászlóshajó projektje az áramszektorunk további megtisztítása" - hívta fel a figyelmet az államtitkár. Emlékeztetett arra, hogy a magyar áramtermelés jelenleg hatvan százalékban karbonmentes, és ebből ötven százalék az atomerőmű-termelésének köszönhető, tíz százaléka pedig a megújuló energia felhasználásának. A karbonkibocsátás-mentes villamosenergia-termelés arányát kilencven százalékra próbáljuk emelni 2030-ra - tette hozzá.
Az átalakításban Kaderják Péter ismertetése szerint a következők játszanak döntő szerepet: az első a nukleáris kapacitások megújítása, azaz a Paks II. projekten keresztül az atomenergia használatának folytatása. A második a mátrai lignitalapú áramtermelés kiváltása, elsősorban gázzal és megújulóenergia-termeléssel. A harmadik a nagymennyiségű megújuló energia, ezen belül elsősorban a napenergia tartalékait hasznosító áramtermelési kapacitások jelentős növelése.
Az államtitkár jelezte, hogy a lignit kiváltásában a nem teljesen megújuló, de a környezetre sokkal kedvezőbb gázos villamosenergia-termelésnek középtávon még jelentős szerep juthat, jóllehet hosszú távon már nem számít rá Magyarország.
Ezenkívül kiemelte azt a tavalyi év végén kialakított, versenyeztetésre és pályáztatásra épülő támogatási rendszert, amellyel a nagy mennyiségű napenergia-termelést a lehető legkevesebb támogatással lehet piacra juttatni. A több mint 160 pályázatból kiválasztandó győztes projektek körülbelül egyharmaddal kevesebb áron tudnak majd termelni, mint a régebben épült, szabályozott áras rendszerben megvalósuló erőművek - mondta az államtitkár.
(MTI)
